Magyari Beck Szabi körül majdnem minden kicserélődött a Baranya Kupa előtt, így számára a legnagyobb kérdés az volt, hogy sikerül e összeszoknia az új navigátorával, Patkó Gabival, valamint az új szerelőivel, és a csapatfőnökével, ugyanis a Kanyik Motorsport vette a szárnyai alá Szabit, a komlói futamtól kezdve. Az ismerkedés jelentjük megtörtént, Szabi mindennel és mindenkivel elégedett, csak amiatt morgolódott a mecseki lankákon, hogy éppen azt nem sikerült megvalósítaniuk, amiért elutaztak Baranyába. Magyari Beck Szabolccsal beszélgettünk.
Sok minden módosult körülötted a Székesfehérvár Rallye és a Baranya Kupa közt. Mesélj nekünk!
Az egyik legnagyobb változás az volt a házam táján, hogy az eddigi navigátorom, szerelőm és jó barátom, Török András kiszállt a jobb1-ből, átadta a helyét Patkó Gábornak. Bandi sajnos az elfoglaltságai miatt nem tudja vállalni a továbbiakban a navigátorkodást. Itt szeretném neki megköszönni az összes eddigi segítségét, munkáját, valamint azt a sok szép élményt és kalandot, amit együtt éltünk át. Ezeket a jó dolgokat már senki sem veheti el tőlünk, nagyon hálás vagyok neki mindezekért. Régi barátság már a miénk, és azért, mert a versenyzés terén most elváltak az útjaink, a kapcsolatunk ugyanúgy marad a régiben. Megértem, elfogadom, hogy fontos a magánélet és a munka, ezeken egy percet sem gondolkodtam. Székesfehérvárt még elvállalta, de jelezte, hogy utána már nem tud elkísérni, ezért óriási keresgélés vette kezdetét, mert a Baranya Kupáig valakit találnom kellett a helyére. Egy hasonlóan jó és ügyes navigátort, ami manapság nem könnyű feladat. Ebben Bessenyey Zoli, Ifj. Kanyik Anti és Nyírfás Julcsi is a segítségemre volt. Eddig Bandi foglalkozott a versenyautónk felkészítésével is, de a rengeteg elfoglaltsága mellett sajnos ez sem fér bele neki ezután, így csapatot is váltottam a két futam között. András remek munkát végzett mindig, de ő inkább az utcai autók terén jeleskedik, a Kanyik Motorsportnak és Antiéknak nagyobb a tapasztalata a versenyautókkal kapcsolatban. Bandi is mindig 100%-osan felkészített állapotban adta át nekem a kocsi kulcsait, de szerettünk volna a Renault-nkon fejleszteni, hogy még jobb legyen. Ezt a feladat most Antiékra vár, a Kanyik Motorsport segítségével fogjuk ezeket az elképzeléseket megvalósítani.
Volt bőven mivel és kivel ismerkedned a Baranya Kupán. Milyen volt a versenyetek és, hogy érezted magad az új arcok közt?
Már a pályabejáráson is rájöttem, hogy egy fiatal, lelkes és nagyon ügyes navigátorral hozott össze a sors Patkó Gabi személyében. Mindenre nyitott volt, sokat tudott hozzátenni a közös munkához, teljesen más itinert írtunk, mint korábban. Nagyon sok információ került bele, aztán belevetettük magunkat az éles versenyzésbe. Nagyjából itt romlott el a szánk íze. Közvetlenül rajt előtt közölték velünk, hogy az értékeléshez szükséges minimumlétszámot éppen csak elérő, három párost felvonultató 2WD kupában egy autót nem engednek elrajtolni, mert átsorolták a P13-as géposztályba. Ekkor gondoltuk, hogy bármi legyen is a futam vége, az már biztos, hogy azért, amiért jöttünk, – a 2WD kupa pontjai – már nem lesznek a miénk. A versenyzői összekötőnknek, Holecz „Kicsy” Krisztiánnak nagy köszönettel tartozunk, mert minden követ megmozgatott azért, hogy segítsen nekünk, én is igyekeztem menteni a menthetőt, de nem járt egyikünk sem sikerrel. Kénytelenek voltunk elengedni a 2WD kupát, majd Salgótarjánban ráhajtunk.
Ennek ellenére szereztetek egy serleget, amire senki sem számított.
Helyesbítenék, mert nem egy, hanem két kupát is szereztünk, amire nem számítottunk. A verseny végén, a rendezők egy nagyon szimpatikus gesztusként átadták nekünk a 2WD kupa elsőségéért járó serlegeket. Sok-sok telefonálgatás és megbeszélés van e mögött a háttérben, de azt hiszem, hogy maga a tett példaértékű volt a rendezők részéről, ha már ilyen módon alakult a helyzet. Legalább tettek valamit azért, hogy ne rossz emlékekkel a tarsolyunkban térjünk haza. Köszönjük! Akár be is vezethetnénk ezt a későbbiekben, mert mindenkinek jól esik az, ha egy ilyen szituációban, ha pontokkal nem is, de legalább serlegekkel gazdagodik. Igazából csak mi értünk célba a kétkerekesek közül, mert Tordai Gabiéknak már az első szakaszon problémái akadtak. Még velük sem tudtunk egy jót csatázni, mert versenyen kívül autóztak szombaton. A versenyen, amikor leesett az eső én megfogadtam, hogy ennyi újdonsággal körülöttem nem fogok gyorsan menni, vagy erőlködni, óvatosan bántam a gázpedállal.
Ha eldobtuk volna az autót, most biztosan nem készülnénk a Salgó Rallye-ra. Megbeszéltük Gabival, hogy barátkozunk, ismerkedünk. A vizes részeken szolidabb időeredmények kerültek a nevünk mellé, aztán ahogy száradt az aszfalt, úgy gyorsultunk mi is. Azt gondolom, hogy az abszolút 14. helyezésünkön nincs mit szégyellenünk, ráadásul a 6-os géposztályban is szereztünk egy kupát. Legnagyobb meglepetésünkre a bronzérem a miénk lett az egyik legkeményebb kategóriában.
A navigátorral elégedett voltál. Az új csapat is jól teljesített?
Maximálisan rendben volt minden, a fiúk tökéletes munkát végeztek. Jó szokásomhoz hűen ezúttal is én okoztam a némi galibát, odavertem az első futóművet, rögtön az első gyorsaságin. A Kanyik Motorsport orvosolt mindent, flottul ment velük a közös munka. Köszönöm szépen nekik ezt, és azt is, hogy megtalálták nekem Gábort.
Többször is említetted a Salgó Rallye-t. Milyen tervekkel utaztok Nógrádba?
Jelszavunk a támadás! Ennek megfelelően időben leadtam a nevezésünket. Gáborral megyünk és igyekszünk úgy alakítani a dolgainkat, hogy a Mecsek Rallye-n is ugyanebben a felállásban vehessünk részt. Bzzz-vel beszéltünk arról is, hogy az év végére, bónuszként megpróbálkozunk a Rallye1 mezőnyében a Nyíregyháza Rallye-val, de az még soká lesz, egyelőre térjünk vissza Salgótarjánba, mert eléggé előre szaladtam az elképzelésekkel. A pályákon kivétel nélkül versenyeztem már, sőt a 25. jubileumi Salgó Rallye-n mehettem Bagolyírtáson is, ami a mátrakeresztesi pályának felel meg. A márciusi Eger Rallye-n, visszafelé ez az út éppen etap volt, akkor ismertem rá, hogy itt én már versenyeztem, 1997-ben. Van is róla egy jó kis sztorim. Volt egy szerelőm, Sanyi bácsi, aki egy Salgó Rallye-n, lent Salgótarjánban, a napsütésben, azt mondta, hogy Bagolyírtáson szakad a hó. Elég jót nevettünk akkor rajta, odafönt meg csak pislogtunk, hogy akkora hó volt, hogy visszafordították a mezőnyt a gyorsasági előtt. Meglepő élmény volt, az biztos. Kazáron ORB mezőnyben és sprinten is mentem már minden irányból, Cereden szintén, úgyhogy a pályák nem lesznek újak nekem. Esetleg a tempójuk, okozhat meglepetéseket, mert elég kevés lassító lesz kihelyezve. Tempós, harcos pályákra készülünk. Szeretnénk ott lenni a 2WD kupa elejében, de a vetélytársaink közül mindenki azt mondta, hogy jön, és alaposan felkötik a gatyát, úgyhogy nagy meccsekre és komoly játékra készülünk a nógrádi gyorsaságikon.
Rallye2.hu – Salánki Gábor