Magyari Beck Szabolcs és Kalapács Zsolt számára nem kezdődött jól a Pálháza Rallye, és a legrosszabb az volt, hogy a balul sikerült kezdés, igazából a zempléni versenyüknek és a 2WD kupa bajnoki címről szőtt álmaiknak is a végét jelentette. Magyari Beck Szabolccsal beszélgettünk.
A 2WD kupa bronzérmét vihettétek haza a Vértes Rallye-ról, de Móron, Rónavölgyi Endréék megszöktek tőletek két ponttal az éves értékelésben. Mit terveztetek a Pálháza Rallye-ra?
A navigátorom, Kalapács Zsolti is ment már ezeken a pályákon, és számomra sem voltak ismeretlenek, így mindketten tudtuk, hogy mi várhat ránk a Zemplénben, ezért időjárás tekintetében is fel voltunk készülve. Miután Endréék, a döntetlen állás után októberben magukhoz ragadták az említett két ponttal a vezetést, nekünk csak annyi lett volna a dolgunk, hogy előttük érjünk be a célba Pálházán, de sajnos ez a tervünk már az első gyorsasági szakaszon, egy az egyben elszállt.
Mi történt? Már nem sokkal az újhutai cél előtt elakadásjelzővel autóztatok.
Igazából én hibáztam. Volt egy olyan része az első gyorsaságinak, amit nem kellett volna levágni, de a terelőoszlopok nem a helyükön voltak, hanem valamivel beljebb. Ezért a kanyar eléggé felhordásos lett, de persze ezt csak akkor vettem észre, amikor már a kanyarban voltunk. Lehúztam az útról az autót, de nem eléggé, így az aszfalt felütötte a kocsink alját, és ugyanazzal a lendülettel kapott egy nagyot a váltórudazat. is A rudazat bemegy a váltóba, és a csattanásnál átrendezett sok mindent belül. Innentől kezdve nem minden fokozatot tudtunk mindig kapcsolni, a helyzet pedig folyamatosan romlott. Bajban voltunk mert a rakodóról már úgy jöttünk le, hogy a murvás résztől kb. 3-4 kilométerre jutottunk el, és félre kellett állnunk, mert egyszerűen nem tudtam váltani. Ketten is elmentek mellettünk, mire találtam egy fokozatot, a kettest. A dolog szépséghibája csak annyi volt, hogy ha hozzáértem a kuplungpedálhoz, azonnal megszűnt a hajtás, ezzel szenvedtük le magunkat a szervizpark bejáratáig, és ott az is eltűnt örökre. A szervizhelyre már tolnunk kellett a kocsit. A fiúk mindent megtettek, ám tartalék váltónk nem volt, és hiába állt a rendelkezésünkre ezúttal 120 perces szervizidő, a Clio váltója ennél időigényesebb, nem tudtuk megjavítani a váltót. A csapat végül a váltó oldalát bontotta ki, mechanikusan berakták hármasba, és megbeszéltük, hogy miután Endréék sajnos kiestek nekünk csak le kell érni a célba, és pontokat kell szerezni. Kockázatos játékba kezdtünk 50% esélyünk volt a feladat teljesítésére. Kb. 10-12 kilométert tudtunk menni az etappal együtt, amikor egy jobbos kanyarból kifordulva megint felpörgött a motor, és elköszönt az utolsó sebességfokozatunk is. A váltókarral én semmit nem tudtam kezdeni, mert le lett kötve a szervizben, hogy ki ne húzzuk a fokozatból. Bent ragadtunk a sötét, újhutai erdőben, de szerencsére nem sokáig, mert, volt térerő, hívtam a Kanyik Motorsportot, illetve Antit és amint átért a pályán a Rally2 mezőnye, szinte azonnal jöttek is be értünk. Nem vagyunk egyébként nagyon elkeseredve, mert már aznap este, a vacsoránál, és még másnap is beszélgettünk a fiúkkal a szezonról, és egyetértettünk abban, hogy nem érdemeltük volna meg a bajnoki címet, azzal, hogy elgurulunk a Pálháza Rallye-n, a célig. A második hely az, ami jár nekünk, Rónavölgyi Endréék megérdemelten lesznek idén bajnokok, nekik voltak a jobb helyezéseik. Kemény év volt számunkra 2020, maximálisan elégedettek lehetünk az ezüstéremmel is. Visszatérve egy kicsit a pályára, elmesélném, hogy ahol kiestünk, ott nagyon sokan álltak, rengeteg szurkoló volt. Egyfelől már ezt is nagyon jó volt látni, az pedig különösen jól esett, hogy odajöttek hozzánk, biztattak, adtak nekünk egy kis lendületet a jövőre nézve, nagyon pozitívan fogadtak minket, mondták, hogy szeretnének minket 2021-ben is látni.
A Mikulás Rallye-ra semmiféle tervetek sincs?
Csináltunk a Facebookon egy kis 2WD kupa csoportot magunknak, és ott egyeztetve a vetélytársakkal arra jutottunk, hogy elméletileg egyikünk sem fog indulni Veszprémben, a 2WD kupában, inkább összejövünk valahol, ahol lehet, és eszünk, iszunk, beszélgetünk egy nagyot a Mikulás Rallye helyett. Azt viszont mindenképpen szeretnénk, hogy Baksai Laciék minél hamarabb teljesen felépüljenek, visszatérnének és még sokat szívják a vérünket a szervizparkokban! 🙂
Rallye2.hu – Salánki Gábor
Köszönöm szépen az egész évet Kalapács Zsoltinak, mert sokszor kihúzott minket a gödörből, amikor én nem voltam topon, de a segítségével mindig tovább tudtunk menni.
Köszönjük szépen az egész évet a Kanyik Motorsportnak!
Ifj. Kanyik Antinak, Matyinak, Debinek, Ádámnak!
A catering-et nagyon köszönjük Zsolti feleségének, Anitának, mindig nagyon jókat ettünk, ittunk, soha nem lehetett panasz az ellátásra.
Köszönet Kondella Petinek, nélküle nem jöhetett volna össze az évünk, sokat segített nekünk.
Mindenkinek hálásak vagyunk, aki bármiben is segítette idén a versenyzésünket!