Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Krajnyák Petra: Már egész jó, de van még hová fejlődnünk

Krajnyák Petra és Lukács Zoltán a Vértes Rallye-n tovább tanulta a Ford Fiesta R1-ét, amivel egyre inkább kezdenek összenőni, és ez nem is csoda, hiszen hónapról-hónapra gyarapodnak a közös versenykilométereik, így értelemszerűen Petra is egyre jobban érzi a Fiesta határait. Krajnyák Petrával beszélgettünk.

Mint idén eddig mindenhol Egerben is a célban fejeztétek be a versenyt. Ugyanez volt a terv a Vértes Rallye-ra is, vagy Móron kitűztetek magatoknak egy helyezést is, amit szerettetek volna megszerezni?

Kategória híján Móron is a sajátunktól egyel magasabb géposztályban, a 6-osban kellett helyt állnunk, ami nem egy könnyű feladat. A számomra még a Vértes Rallye-n is a tanulás, a tapasztalatszerzés volt a legfontosabb feladat, azért, hogy egyre magabiztosabb lehessek a kocsival. 2019-ben, az 1. Rally Hungary-n próbáltam ki ezt az autót, novemberben lesz egy éve, hogy először vezetem a Ford Fiesta R1-et, így azt érzem, hogy a legtöbb helyzetben kezdem megtalálni az autó határait.

A Vértes Rallye-n is megtaláltad a határokat, vagy esetleg volt olyan helyzet, amikor túl is lépted? Milyen volt a versenyetek?

Nagyon jól éreztük magunkat a versenyhétvégén, és azt gondolom, hogy most jött el az a pont, amikor mindenféle megúszás ellenére is teljesen biztos kézzel tartottam a volánt, miközben egy pillanatig sem volt kétség bennem afelől, hogy kalandok nélkül és gyorsan tudjuk teljesíteni a tradícionális pályákat. Már a pályabejáráson, amikor az itinert írtuk fel, már akkor is éreztem, hogy nagyon fekszenek nekem ezek a szakaszok, és ez a gondolatom a versenyen is beigazolódott. A fehér aszfalton egy kicsit úszkált a kocsi, de elég hamar alkalmazkodtam a körülményekhez, onnantól kezdve pedig ez egy csöppet sem zavart. Útközben beszéltünk róla Zolival többször is, hogy azokkal az esőgumikkal, és beállításokkal, amikkel mentünk sokkal több nem volt a versenyben. Eléggé mozgolódott alattunk a Fordunk. Egyébként nem volt hiba sem a bátorságban, sem a pontosságban, ám továbbra sem bízzuk el magunkat, mert tudjuk, hogy ennek ellenére is van még hová fejlődnünk. Szerintem a gumijainkból és magamból is kihoztam a maximumot. Az autónk rendben volt, egyetlen pisszenés nélkül teljesítette a versenytávot, mindennel teljesen elégedettek voltunk.

A Pálháza Rallye nem lesz ismeretlen a számodra, ERC mezőnyben mentél már ezeken a gyorsaságikon tavaly.

Megyünk Pálházára, de egyáltalán nem a szívem csücske az a környék, igazi mumus, tavaly én kifejezetten rossz emlékekkel távoztam a helyszínről. Idén jó lenne ezt a mumust legyőzni, és vidámabban teljesíteni a zempléni szakaszokat. Az egy előny lesz a számunkra, biztonságérzetet ad, hogy már ismerem az autót saras körülmények között is, jól teljesítettünk együtt, Zoli pedig maximálisan a segítségemre van minden helyzetben. Ami pedig még ettől is fontosabb az az, hogy nagyon motivál. Reményekkel telve várjuk a Pálháza Rallye rajtját.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük