Klézli Szabi és Leitgéb Judit a kalandosan kezdődő Miskolc Rallye után még kupákat is vihetett volna haza Pécsre, de mivel a páros versenyen kívül indult így a serlegeket is vissza kellett adniuk. Ám nem szomorkodtak, mert tökéletesen érezték magukat az évadnyitó versenyen, ami után legközelebb csak Székesfehérváron találkozhatunk majd velük, igaz ott már az eredeti felállásban, azaz Judit kezében lesz az irányítás. Miskolcról viszont Klézli Szabolcsot kérdeztük.
Elég régen álltatok már rajthoz a Rallye2 Bajnokságban, legutóbb is, csak a Szilveszter Rallye-n láthattunk titeket. Hogyan készültetek a Miskolc Rallye-ra?
Mi a tököli rallyeedzésekre szoktunk ellátogatni, ott havonta egyszer szinte biztosan megjelenünk. A Miskolc Rallye-ra már különösen „be voltunk izzítva”, vágytunk már nagyon az igazi versenyzésre, hogy az ellenfeleinkkel is megmérkőzzünk, mentálisan rákészültünk az évadnyitó versenyre. A miskolci pályákon eddig még soha nem mentem, de a bejáráson nagyon megtetszettek, csak annyi volt mindösszesen a bökkenő, hogy a pályabejáró autónk Mályinkán megadta magát. Kánón ezért csak egyszer mentünk végig a tréningen, úgy, hogy nem is én ültem a volánnál. Nem volt könnyű a tréning. Szeretném megköszönni a csapatunknak, amiért összerakták a pályabejáró autónkat. Hálásak vagyunk a szülőknek, akik Szekszárdról, Miskolcra elhozták hozzá a szükséges alkatrészeket, mert azzal szerettünk volna hazamenni. Nélkülük pedig nemigen lett volna ebből semmi.
Izgalmas kezdés után a folytatás is izgalmas volt?
Megpróbáltuk félre rakni a pénteki, valamint a szombati kálváriánkat, és végül sikerült összehoznunk vasárnap egy géposztály harmadik helyet. Drágának találjuk az értékelésben használható gumikat, így a Yokohama gumijaink miatt, csak a bajnokságon kívül indultunk. Ebből lett is némi kavarodás a célban, de ettől függetlenül jól éreztük magunkat. A lehetőségekhez képest jól mentünk szerintem, Judit is úgy gondolta, hogy jól vezettem, ő ügyesen navigált, jól összehoztuk végül a rosszul induló hétvégénket. Kalandunk az nem volt, mert túl gyorsan nem mentünk, hiszen én még csak tanulgatom az autót. Egyetlen egy lassú, bal első defektünk volt, ezt etapon kicseréltük és már száguldottunk is tovább. Kis híján kikéstünk, de meghúztuk az etapot, majdnem gyorsabbak voltunk, mint a gyorsaságin, 🙂 de nem késtünk el végül. Remek volt minden. Élveztük a versenyzést.
Miskolcon mondtátok, hogy Salgótarjánba nem biztos, hogy ott lesztek.
Biztosan nem indulunk Nógrádban, mert mi legközelebb csak a Székesfehérvár Rallye-n állunk rajthoz. Ott Judit vezet, én pedig navigálok. Egész évben cserélgetjük majd a helyünket. Pontokra nem hajtunk, a Yokohamákkal úgy sem rúghatunk labdába, így csak az marad nekünk, hogy az autót megmutassuk a közönségnek és élvezzük a versenyzést. A saját és a szurkolók örömére akarunk autózni. Egyedi autóval megyünk, 🙂 ez lesz az egyetlen Suzuki Ignis, egy sem lesz a miénken kívül, lehet az egész Rallye Szakágban sem. Nem hangos, nem megy gyorsan, de legalább van belőle egy darab a mezőnyben. 😉 Igazi kuriózum… 🙂
Rallye2.hu – Salánki Gábor