Egyszer hopp, másszor kopp, mondhatná Kiss Zsolti és Berényi Gabi, hiszen a salgótarjáni kategóriagyőzelem után Szombathelyen sajnos idő előtt kényszerült feladni a versenyt. A srácok már gőzerővel készülnek a hétvégi Székesfehérvár Rallye-ra, a felkészülés a finisében jár és Zsoltiék nagyon bíznak benne, hogy végre gondtalanul, és kilinccsel előre autózva teljesíthetik a fehérvári versenytávot. Kiss Zsolttal beszélgettünk.
Salgótarjánban megnyertétek ugyan a kategóriát, de szinte a keze-lába kivolt a BMW-teknek a célban. Milyen volt a felkészülésetek Szombathely előtt?
A tervünk csak az volt, hogy jól szeretnénk érezni magunkat, miután nincsen murvás futóművünk ehhez a kocsihoz. Teljes egészében aszfaltos futóművel álltunk rajthoz. Aszfalt rugókkal, aszfalt beállításokkal autóztunk, mindössze kettő centimétert tudtunk emelni az autó magasságán, ezt megtettük, valamint feltettük rá a murvára való kerekeket. A Salgótarján után szükségessé vált javításokon kívül ennyit tudtunk tenni a felkészülés során. Ezen kívül kapott egy levegőszűrőt, amitől nem kicsit gyengült el a motor.
Szenzációs lehetett. Nem azt a kitűnő levegőszűrőt találtátok meg valahol, amit Vizelli Karcsiék téptek ki az autójukból Acsád után? 😀
Igen, hallottuk, hogy ők ledobták az övékét a motorról, mi ezt nem mertük megtenni, pláne murván. Nem kockáztattunk. Továbbra is kellenek a kilométerek és a tanulás. Főleg a laza talajon.
Milyen volt a versenyetek?
A murva nekem a szívem csücske. Nem mindig az a jó időben, amikor íven fordulsz rajta, hanem sokszor az is tökéletes a hátsókerék hajtású kocsival, ha keresztben eltolod a kanyarban, vagy előtte rárántasz a kézifékre és lapjával elfordulva is jobb lehet a kigyorsításod. Akármeddig mentem volna rajta, mert nagyon szeretem. A szombati két gyorsaságink szó-szó, tetszeni nagyon tetszett, az időnk pedig elfogadható lett, megnyertük a géposztályunk első napi csatáját. Az volt a gond, hogy túl kemény volt az autónk hátsó beállítása, a két gyorsasági alatt gyakorlatilag nullára koptattuk a két hátsó gumit. Folyamatosan kapartak a kerekek. Vasárnap reggel, amikor feltettük a sisakokat, akkor észleltük, hogy nem működik az átbeszélőnk, így Gabinak kézjelekkel kellett elmutogatni az információkat. Egyszer bemutatott egy sima balt, ami bal5 volt. Elnéztem, sok volt már az információ. Beestünk az erdőbe. Nézők sajnos nem voltak, csak a sportbírók. Olyan „szerencsésen” estünk be, hogy a jobb oldalon nem nyílt ki az ajtó a fáktól és a bokroktól, Gabi pedig nem tudott kiszállni. Kiestünk, nem tudtuk folytatni a versenyt, amit nagyon sajnáltunk.
A Székesfehérvár Rallye-ra el tudtok jönni?
Készülődünk, dolgozunk a kocsin. Utólag kiderült, hogy hajtásproblémák is vannak, mert a váltóban, egy mozgatótengelynek elkopott a bütyke, ezért Szombathelyen nem volt a váltóban második és harmadik fokozat. Ez megoldódni látszik, már kijavítottuk a problémát. Szeretnénk részt venni a Székesfehérvár Rallye-n, tovább dolgozunk a kocsin, hogy kilométert, még több kilométert és még annál is több kilométert tudjuk gyűjteni. Csak azt kérjük az égiektől, hogy ne essen az eső. Mert az az oroszlányi fehér aszfalton az nagyon megtréfálhatja a mezőny. Ladával mi is estünk már el ott vízen, tudom, hogy miről beszélek, 🙂 úgyhogy csak süssön a nap, és én megígérem, hogy mi szárazon is igyekszünk majd kilinccsel előre közlekedni.
Rallye2.hu – Salánki Gábor