Kaltenecker Balázs és Kiss Roland nagyon jól érezte magát az 50. Mecsek Rallye-n és néha még a későbbi győztesekkel, Szauer Gergőékkel is sikerült felvenniük a tempót. Volt, hogy szakaszgyőzelmet arattak az orruk előtt, volt, hogy csak egy másodperccel végeztek mögöttük, de végig biztos kézzel markolták a P12-es géposztály második helyéért járó kupákat. Balázs számára a Mecsekben még jó eséllyel nem ért véget, az évad, bár az igencsak foghíjas Rallye2-es évük utolsó lehetőségét, az Ózd Rallye-t már elengedték, de ha Balázs szépen beszél az öccsével, talán a Szilveszter Rallye-ra még hozzákerülhet a közösen használt Opel Corsa-juk slusszkulcsa. Kaltenecker Balázst kérdeztük.
Rallye2.hu: Hol versenyeztetek a Mecsek Rallye előtt?
Kaltenecker Balázs: A Baranya Kupán, augusztus közepén álltunk utoljára rajthoz, de az a hétvégénk nem sikerült a legjobban, mert idő előtt kényszerültünk kiállni.
Rallye2.hu: Hogyan került a nevetek a Mecsek Rallye nevezési listájára és mik voltak a tervek?
Kaltenecker Balázs: Egy nagyon hirtelen jött ötletnek köszönhetően álltunk rajthoz az 50. Mecsek Rallye-n. Nem is tűztünk ki magunk elé különösebben merész terveket, csak jól akartuk érezni magunkat és szerettünk volna célba érni.
Rallye2.hu: Mennyire ismerted a pályákat?
Kaltenecker Balázs: A péntekieket, a Pécsváradot és a Zobákpusztát nem kifejezetten, de szerencsénkre az első kört még világosban teljesíthettük, aztán jött csak a sötét, a második nekifutásra. De nekem tetszettek a gyorsaságik. A szombati pályákat már jól ismertük, azok vérbeli, klasszikus mecseki szakaszok. Egyedül a Rallye Show nem győzött meg, szerintem az még nézői szemszögből sem volt egy jó választás.
Rallye2.hu: Pénteken esősen indult a jubileumi futam. Hogy alakult számotokra az első nap?
Kaltenecker Balázs: Örültünk az esőnek, mert a kis autónkkal könnyebben labdába tudtunk rúgni, csökkent a csapadéknak köszönhetően a lóerők hiánya miatti lemaradásunk. Minden percet élveztük, amit a nagyon a saras, rettenetesen csúszós pályákon töltöttünk. Ám nem vagyunk hozzászokva az ekkora versenytávokhoz, emiatt a nap végére rendesen elfáradtunk. Az utolsó gyorsaságit már nem kívánta egyik részem sem. Későn kerültünk ágyba, kimerülten, szombaton pedig 11 órakor folytattuk a versenyzést.
Rallye2.hu: Milyen volt az utatok a célig? A szombati nap már rövidebb és némileg szárazabb is volt, mint a pénteki.
Kaltenecker Balázs: Szombaton már nehezebb volt a dolgunk, mert a nagyobb autók is alaposan fel tudtak gyorsulni a száraz és széles utakon. Így elsősorban a kategóriánkra koncentráltunk, ahol Szauer Gergőék és Veréb Zoliék voltak az ellenfeleink a Ladáikkal. Gergőék rendesen elhúztak tőlünk, de szombaton talán egy kicsivel kevesebbet adtak nekünk, mint pénteken. Mögöttük szereztük meg végül a P12-es géposztály ezüstérmét. Technikai gondunk nem volt, kipróbáltuk az új motorunkat, ami teljesen tökéletesen, hiba nélkül teljesítette a távot. Láthattuk, hogy remek lesz nekünk jövőre, teljesen jól muzsikált vele az Opel Corsa-nk. Egyetlen kalandunk volt csak a 141 kilométernyi gyorsaságik során, amikor nekihajtottunk egy traktorguminak, ezt a lökhárítónk sínylette meg. A bal eleje kapott a kocsinknak, de ezt leszámítva semmilyen kalandunk nem volt. Fáradtan, de boldogan emeltük a kupáinkat magasba a pécsi célban. A kitűzött terveinket maradéktalanul teljesítettük.
Rallye2.hu: Hol láthatunk legközelebb titeket?
Kaltenecker Balázs: Az autónknak lesz még dolga bőven az idei évben. Az öcsém biztosan rajthoz áll majd néhány sprintversenyen vele itthon, Pécs környékén. A Mikulás Rallye-n biztosan nem fogunk menni a Szilveszteren viszont szeretnék ott lenni.
Rallye2.hu: Akkor még lesz egy nagy családi csata az autó kulcsáért december végén…
Kaltenecker Balázs: Az megeshet, hogy vitánk lesz belőle, hogy ki fog versenyezni Mogyoródon a kocsival, 🙂 de azt tudom, hogy én nagyon szeretnék. Biztosan meg tudunk egyezni. 😉 Jövőre pedig a teljes éves Rallye2 Bajnokság a célunk. Mert az idei, – a maga két versenyével – hogy is mondjam szépen, hát eléggé foghíjasra sikerült… 🙂
Rallye2.hu – Salánki Gábor