A Veszprém Rallye után csak óvatosan mert tervezgetni a Baranya Kupára Ifj. Kanyik Anti, de a szerényen megfogalmazott célok után szép eredménnyel ért célba, ezúttal Endrész Pistivel a jobb1-ben. Pontokból és kupákból is jutott nekik bőven, de ami ettől is fontosabb, az az, hogy faragtak a hátrányukból Jánosa Ákosékkal és Berényi Lászlóékkal szemben, így továbbra is csatában vannak az év végén egy dobogós helyezésért. Ifj. Kanyik Antallal beszélgettünk.

A Veszprém Rallye sikertelensége után valószínűleg nagyon vágytok egy szép eredményre, a Baranya Kupán. Hogyan készültetek az év hatodik versenyére?

Veszprémben sajnos tényleg nem alakultak jól számunkra a dolgok, mivel nagyon kevés kilométert teljesítettünk, viszont annál többet kínlódtunk. Egy technikai hiba állított meg minket, amit még helyben kijavítottunk, itthon vissza raktuk az aszfaltos futóművet és igyekeztünk megtalálni annak az okát, hogy mitől szakadhatott el a Veszprémben a vízpumpa ékszíja. Tudjuk, hogy a Peugeot-nak ez az egyik gyenge pontja, emiatt direkt figyelni is szoktunk erre, mégis megtörtént a baj. A Baranya Kupa előtti hivatalos tesztre ellátogattunk, és az éjszakai gyorsasági szakaszra a lámpákat tökéletesen sikerült beállítani. Nagyjából ennyi volt a felkészülés, mivel alapvetően rendben volt az autónk. Egy beugrós navigátorra volt szükségünk, mert Julcsi munkahelyet váltott, emiatt nem ért rá a verseny időpontjában. Ezt tudtuk előre, hogy így lesz, hiszen másfél hét munkaviszony után elég nehézkes lett volna kivennie három nap szabadságot. Szerencsére a csapatunkban több navigátor is volt, aki szóba jöhetett, végül Endrész István vállalta, hogy pótolja Julcsit, a Baranya Kupán. Pistivel sokat mentünk már együtt, bajnokok is voltunk, 2006 óta folyamatosan a csapatunk tagja, ha kell szerel, ha kell másban segít, így nem kellett sokat ismerkedünk, de a ritmust azért föl kellett vennie, ami hamar, néhány gyorsasági után sikerült, pedig elég nehéz pályák voltak az útvonallapon. Ezeket igyekeztünk jól felírni, valamint pontosan kivitelezni, azt, ami a füzetben szerepelt.

Milyen volt a versenyetek, hogyan sikerültek a gyorsasági szakaszok?

Külön készültünk a verseny mindkét napjára, és követtük a meteorológiai előrejelzéseket. Tudtuk, hogy rettentően meleg lesz, valamint, hogy az ellenfeleinket is kemény fából faragták. A taktika komoly szerephez jutott nálunk a Baranya Kupán, volt, akikre külön kellett figyelni, őket lehetőség szerint meg kellett előznünk ahhoz, hogy pontokat rabolhassunk a bajnokságban. Szerettünk volna egy kicsit előrébb lépni. Attól függetlenül, hogy beugrottunk egy árokba, én azt mondom, hogy jól sikerült a pénteki napunk.

Az ominózus árokjárásnál nem vesztettünk sok időt, hamar vissza találtunk az útra, és az autó sem sínylette meg különösebben a kalandot. A nap végén mindössze hat másodperccel voltunk lemaradva az abszolút első helyezetthez képest, miközben a nyolcadik helyen zártuk a napot. Szombaton reggel két hosszú, és technikás gyorsasági szakasz várt ránk. Ezeket háromszor kellett teljesíteniük. Folyamatosan, gyorsultunk, a dobogó közelében autóztunk, és a hőség ellenére élveztük is a versenyzést. Kicsúszás, megforgás, vagy egyéb veszélyesebb helyzetünk nem volt, inkább az jelentette az izgalmat, hogy folyamatos adok-kapok alakult ki köztünk, Jánosa Ákosékkal, Vizelli Karcsiékkal, amibe Hibján Józsiék is részt vettek. Nem spórolhatunk a gázzal folyamatosan sietni kellett. Az utolsó előtti gyorsaságira úgy mentünk ki, hogy mi vezettünk Kareszék előtt 2,6-al, de megelőztek minket. Alsómocsoládon akartuk visszaszerezni a negyedik helyet. A szűk részen elég jól le is találtunk, de az elágazásban, ahol a széles útra kikanyarodtunk sajnos vétettem egy hibát.

Megütöttem a hátsó futóművet, innentől kezdve pedig nem tudtam annyira sietni, mint ahogy szerettem volna, mert az autó egyszerűen sétált az úton. Én azt gondoltam, hogy kiszakadt a futómű a helyéről és emiatt időt vesztettünk. Csak az abszolút ötödik, és a kategóriánk harmadik helyén értünk be a célba. Ennek természetesen örültünk, egyáltalán nem voltunk szomorúak, mert értékes pontokat szereztünk, és raboltunk a bajnokság szempontjából. Ezt nagyon köszönjük a csapatunknak, a szponzorainknak és mindenki másnak, mert a tökéletes munkájuk által érhetük el ezt az eredményt. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ezúton is gratuláljak Csomós Miklósnak és Nagy Attilának, valamint az összes kategória bajnoknak, mert szenzációs teljesítménnyel szerezték meg az idei év bajnoki címeit. Ügyesek voltatok srácok!

Már csak egy verseny van hátra az évből, aminek elég komoly tétje van a számotokra…

Ezután nincs más hátra, mint készülni a Budapest Rallye-ra, ami a Rallye2 Bajnokság záró futama lesz, szeptember első hétvégéjén és egy év végi éremért fogunk csatázni. Ott már újra Nyirfás Julcsi olvassa majd nekem az itinert. Ha az év utolsó futamán ugyanazok a pályák lesznek, mint néhány évvel korábban, akkor azt mondom, hogy ismerősök lesznek, amiket ha megfordítunk, akkor is csúcs szuperek. Meglátjuk, hogy mivel készülnek a rendezők…

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!