Szemán Sanyi és Horváth Levente vesztét – sokakhoz hasonlóan- a lőtéri gyorsasági egyik ugratója okozta a Veszprém Rallye-n. Levente sajnálta, hogy így esett az eset, mert tudták mire számíthatnak, pontosan azt beszélték meg a verseny előtt, hogy nagy tisztelettel közelítik meg a bukkanókat, de az egyik becsapta őket, a gravitáció pedig térdre kényszerítette a Hondát és legénységét. Aggódni azonban nem kell, mert ugyan még négy nappal a verseny előtt van mire nézni a fiúknak, de biztosan ott lesznek a hétvégi komlói rajtnál, ahonnan egészen a céldobogóig kívánnak majd ezúttal is eljutni. Horváth Leventét kérdeztük.
Rallye2.hu: Mit kellett javítanotok az autón a felkészülés során, a Veszprém Rallye előtt?
Horváth Levente: Sikerült jól összeraknunk az autót, bár volt dolgunk bőven. Kellemetlen volt azonban, hogy a váltónk még Veszprémben sem volt tökéletes. A második fokozatot nem tudtuk megjavítani, ezért a kanyarokban vagy egyessel, vagy harmadikban kellett elfordulnunk. A futóművet átalakítottuk murvára, az elektromos gondokat megoldottuk a hőérzékelőket és a főrelét kicseréltük, úgy éreztük, hogy megszűnt a legutóbb tapasztalt teljesítménycsökkenés is, ezek után vágtunk neki a veszprémi domboknak.
Rallye2.hu: Hogy tetszettek a pályák?
Horváth Levente: Nekem mindegyik elnyerte a tetszésem, ebből a szempontból egyiket sem emelném ki, de számomra, navigátorként a legnagyobb kihívást a lőtér jelentette a sok ugratóval és kanyarral megtűzdelve. De ha jövőre eljutunk újra a Veszprém Rallye-ra, vagy még idén a Mikulás Rallye-ra, akkor biztos jobban bemelegítünk majd a versenyt megelőzően.
Rallye2.hu: Milyen élményetek és kalandotok volt azon a két és fél gyorsasági szakaszon, amin végig tudtatok autózni?
Horváth Levente: Nagyon melegünk volt és irtózatos mennyiségű port nyeltünk. De aránylag jól megbirkóztunk az embert és gépet is próbára tevő környezeti hatásokkal. Mi mindig úgy állunk oda a rajthoz, hogy szeretnénk végig érni az aktuális versenyen és igyekszünk pontokat gyűjteni. Ezért ezúttal sem túl bevállalósan, hanem biztonságosan, némi tartalékot bent hagyva autóztunk az első körben. Van úgy, hogy én noszogatom Sanyit, hogy nyomja egy picit jobban, mert még belefér. De hát övé az autó, nála van a kormány, ő felel a technikáért és értem is, így elfogadható az álláspontja és az óvatossága is. A legjobb a célban befejezni a versenyt, a pontokat ott szokták osztani. A Veszprém Rallye szervezettsége és rendezése nagyon rendben volt, jól éreztük magunkat.
Rallye2.hu: Mi történt veletek az első kör vége előtt? Miért kellett kiállnotok a harmadik gyorsasági után?
Horváth Levente: Kicsit elmosolyodok most a kérdéseden, ha felidézem a pályabejárást, mert a lőtér felírásakor megbeszéltük Sanyival, hogy meg kell tisztelni az ottani ugratókat és biztosak voltunk abban, hogy a fiatalok orra fognak esni a verseny folyamán ezeken. Ehhez a stratégiához képest pont mi nem tiszteltük meg a nagy bukkanót és mi túrtuk fel a Hondánk orrával a hajmáskéri pálya talaját, amikor leestünk a repülés után. Az autó hasán a páncél meggyűrődött, a féltengely kimozdult a helyéről, valamint olajfolyást észleltünk, két helyről is. Az egyik adag a váltóból folyt, a másik adag pedig a tartalékolajunk volt, aminek a kupakja eltörött. Sajnos itt feladtuk a versenyt, bár még lábon le tudtunk jönni a gyorsaságiról.
Rallye2.hu: A Baranya Kupán ott lesztek e?
Horváth Levente: Igen, neveztünk és készülődünk. Visszarakjuk az aszfaltra való futóművet, illetve a váltón is módosítottunk, másikat raktunk be. Sajnos az eredeti váltónkat, a tolókerekest most nem fogjuk tudni használni, mert azt éppen javítják, de nem lesz készen a komlói megmérettetésre. Az autó elején is kell még egy picit húzatni, mert a hossznyúlvány egy picit „megfittyent” de rajta vannak a srácok az ügyön, készül, a revíziók és a szükséges alkatrészek kicserélése után hétvégére biztosan rendben lesz. Hasonló tervekkel vágunk neki a Baranya Kupának is, mint a Veszprém Rallye-nak: szeretnénk célba érni, pontokat gyűjteni. Nekünk ez a legfontosabb.
Salánki Gábor