Hajdu Tomi és Hajduné Ujhelyi Niki számára kis híján véget ért a Nyíregyháza Rallye már azelőtt, hogy elkezdődött volna, de némi segítséggel sikerült úrrá lenniük a váratlan technikai problémán, így ott lehettek a verseny rajtjánál. Azt nem állítanánk, hogy ettől könnyebb lett az életük, mert a Ladájuk tartogatott nekik jó néhány meglepetést, de Tomiék kétségtelenül élvezték az évzáró futam minden méterét a technikás, zempléni pályákon. Hajdu Tamással beszélgettünk a Nyíregyháza Rallye-ról.
Salgótarjánban némi anyagi kárral zártátok a versenyt. Mivel telt a Nyíregyháza Rallye-ig a versenyzés szempontjából szabad két hónapotok?
A futamok tekintetében tényleg szabadon voltunk, de munkánk az akadt bőven. Németországban dolgozunk, a hétvégéken jártam haza megjavítani a Ladánkat, mert a ceredi gyorsaságin odacsaptuk a domboldalhoz, megsérült az eleje. A felkészítés rendben zajlott, időben elkészültünk mindennel. A Nyíregyháza Rallye előtt két nappal kaptunk egy lehetőséget, miszerint kipróbálhatunk egy szekvenciális váltót, amit szerdán kezdtünk el beépíteni. Soha nem használtam még ilyet, és nagyon szerettem volna kipróbálni, nem is hagytuk ki ezt a remek lehetőséget.
Rohamtempóban kellett dolgozni…
Nem unatkoztunk a hirtelen felindulásból elkövetett váltócsere ideje alatt, miután elkészültünk, már utazhattunk is Nyíregyházára. Pénteken érkeztünk meg.
De a szervizcsapatnak ekkor még se híre, se hamva nem volt, a technika ördöge viszont ott volt veletek.
Észre vettem, hogy nem jó kerék van felrakva, és amikor lelazítottam a csavarokat, akkor az egyik tőcsavar kiesett a helyéről. Ott azért fejben tönkrementem, mert egy kerékanyakulcs meg egy emelő volt nálunk, semmilyen más szerszám nem állt a rendelkezésünkre. Ezúton szeretném megköszönni a PSZA Motorsport csapatának, hogy segítettek a probléma megoldásában, mert nélkülük nem tudtunk volna elindulni a városi superspeciál szakaszon.
Milyen volt a versenyetek?
A vetélytársak interjúit olvasgatva megnyugodtam, hogy nem csak mi nem láttunk semmit a péntek esti, bemutatkozó szakaszon. 🙂 Nekünk is sok érdekességet tartogatott a superspeciál, szerencsére sikerült úgy abszolválni, hogy nem mentünk neki semminek. Ezután, a szervizben még behegesztettük a tőcsavarokat, mert bizonytalanok voltak. Szombaton, az újhutai gyorsaságit úgy kezdtük, hogy szétakadt a szekvenciális váltónak a kulisszája, és másodikban maradt a váltó. Körülbelül 3-4 kilométeren át gondolkodtam, amíg rájöttem a megoldásra, kitaláltam, hogy mit is kéne csinálni. Kikötöttem magamat és váltottam kézzel, ami sokkal jobb megoldásnak bizonyult, mint az, hogy 9000-es fordulaton, másodikban ordíttatjuk a motort még 20 kilométeren keresztül. A harmadik gyorsaságin nem volt gondunk. A negyedik szakaszra elment a hangosításunk, rögtön az elején. A mádi gyorsaságin, a szőlőtőkék között is hasonló volt a helyzet, de Niki, a navigátorom és feleségem profi módon kezelte, tökéletesen végig vitt mutogatva is az ismeretlen pályán, átbeszélő nélkül. Közben leesett a kuplung munkahenger is. Mindezek ellenére küzdöttünk, de élveztük a versenyzést. A második körben kezdtek felszínre törni a péntek esti emlékeink, mert már megint semmit sem láttunk a ködtől. Ehhez képest még saját magunkat is megleptük, annyira jól letaláltunk a telkibányai gyorsaságin. Előztünk is, a P12-ben harmadikak lettünk. Aztán jött egy etap, Füzért törölték nekünk, majd az Erdőbénye felé tartó igazi etapon észre vettük, hogy furcsa hangja lett az autónak. Gondoltuk lesz, ami lesz, egy szakasz van hátra, – a kilencediket kivették – mi bizony elrajtolunk. Nem soká már csak három hengerben jártak a dugattyúk, amikkel a szakasz céljáig igen, de a nyíregyházi céldobogóig már nem jutottunk el. Egy szelephimba tehet az esetről, a szelep valószínűleg beleesett a hengerbe.
Nem vészes a kár, idén rajthoz tudtok még állni valahol?
Nem tervezzük sem a Mikulás, sem a Szilveszter Rallye-t. Valószínűleg januárban ülünk újra a versenyautónkba, akkor a Kovászna hórallye-n szeretnénk rajthoz állni, Erdélyben. A 2019-es évünk további részleteiről egyelőre még nem hoztuk meg a végleges döntéseket.
Rallye2.hu – Salánki Gábor