Geró Gábor és Ruszó Krisztián csaknem egy évtizeden át gyűjtötték együtt a verseny kilométereket, átéltek nagy győzelmeket és volt nagy perecük is, de Gabi úgy döntött, hogy a sok szép élmény után 2026-nak már nem vág neki a közismert piros VFTS-el és a pilótájával. Geró Gáborral beszélgettünk.
Tavaly csodálatosan zártátok le a 2025-ös évet, a Rallye2-ben abszolút másodikok, a P12-es kategóriában bajnokok, a Lada Kupában pedig kupagyőztesek lettetek, valamint pályafutásotok során először futamot nyertetek a Zemplén Rallye-n. Ennek köszönhetően az idei évet 201-es rajtszámmal kezdhetnétek meg a Moldava Rallye-n. Egész pontosan Krisztián azzal is fogja megkezdeni, viszont nem te leszel ott mellette a jobb1-ben. Volt már ilyen, tavaly Győrben például nem értél rá. Mi történt veled?
Egy nehéz döntés hoztam meg, ami igazából évek óta érlelődött bennem, te is tudtál róla. Ezt már többször átbeszéltünk Krisztiánnal is, bár ő szerintem mindig azt hitte, hogy csak hülyéskedek, de a versenyzéssel járó herce-hurca már valóban nyűgös volt a számomra. Alapvetően a munkahelyi elfoglaltságaim miatt hoztam meg a végleges döntésem, a nem tervezhetőség, a folyamatos bizonytalanság, a váratlan időpontváltozások sokat nyomtak a latba.
Többször mondtam már neki, hogy ezek miatt nekem már nem sok kedvem van a versenyzéshez. Közben belekezdtem egy építkezésbe, és jeleztem Krisztiánnak, hogy mostantól tényleg nem tudok beülni mellé, mivel máshová kell fókuszálom, illetve az időmet másra kell összpontosítanom és a tervezhetőséget sem érzem, hogy javult volna erre az esztendőre. Ezek miatt szóltam végül Krisztiánnak, hogy itt a vége, szögre akasztom a sisakot, nem kezdem el 2026-ban a versenyzést. A barátság megmarad, mindent korrektül át tudtunk beszélni. Szerintem egyszer mondtam neki, hogy majd a csúcson fogom abbahagyni, és úgy néz ki, hogy ez a csúcs a zempléni győzelmünk volt. A jövő hét végén már nem én ülök Krisztián mellett, Búzás Robi diktálja majd az itinert neki a Moldava Rallye-tól.
Békés, boldog nyugdíjas éveket kívánunk! 😀 Á dehogy! 😉 Kisebb versenyeken sem tervezel autóba ülni? Akár a kormányhoz, akár a jobb1-be?
Egy jókora eséssel kezdtük a verseny kapcsolatunkat még 2013-ban Bükkszentkereszten, majd 2016-ban egy Sáta-Sáta tesztversenyen mentünk, és innentől kezdve folyamatosan egy párost alkottunk az ORB2 bajnokságban! A vezetés az mindig az örök álom marad nekem.
17 éves korom óta nagyon sokat jártam a Bükkbe, versenyeztem is kisebb-nagyobb eredményekkel. Ez még bennem van, de a jelenlegi helyzetemben azt gondolom, hogy egyenlőre csak egy hiú ábránd marad még jó ideig. De azt nem mondom, hogy én már nem akarok soha többet versenyautóval, versenyen menni, így valamikor, vagy vezetve vagy navigátorként, de szurkolóként egészen biztosan fogtok még velem találkozni autóversenyen!
Így legyen…
Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor