Bodogán Feri és Molnár Tomi nagyon szeretett volna a Baranya Kupán, a bajnoki címvédő Vizelli Károlyék elé kerülni, de ez sajnos ezúttal sem adatott meg Feriéknek, mert Kareszék gyorsak voltak és amikor Feriék apait-anyait beleadva nyomták a gázt, akkor sem szegődött melléjük a szerencse. A célban Bodogánék egyáltalán nem voltak elkeseredve, hiszen a második helyért is nagyon sok pontot kaptak a Városház téren, amikor átgurultak a céldobogón. Befejezésül a Budapest Rallye vár majd rájuk szeptemberben, ahol egy mindent eldöntő ütközetben az év végi ezüstéremért fognak vívni a srácok. Bodogán Ferencet kérdeztük.
Az első számú tervetek az lett volna Komlón, hogy elkapjátok Vizelli Karcsiék frakkját, őket nagyon szerettétek volna megelőzni a legutóbbi versenyen. Ez alapjaiban véve nem volt kis kihívás. Hogyan készültetek az mecseki futamra?
A legfőbb célunk, Karcsiék legyőzése volt, mert reméljük, hogy utoljára láttuk őket a Rallye2-ben ladázni. 🙂 Én nagyon örülnék neki, ha jövőre már nem kellene ellenük versenyezni. 🙂 Hiszen ez azt jelentené, hogy megvalósulhatna az álmuk, és az ORB mezőnyében autózhatnának az R5-ös Skodájukkal. Eszerint pedig a Baranya Kupa lehetett jó ideig az utolsó ladás versenyük, a Rallye2 Bajnokságban. Nem tudom, hogy mikor találkozhatunk újra velük és a Zsigulival. Kívánjuk, hogy legyen meg a lehetőségük az előre lépéshez! A felkészülés során egyébként leginkább magamat kellett mentálisan a versenyre hangolni, mert el kellett hinnem, hogy meg tudjuk csinálni a Baranya Kupán, amit elterveztünk. Székesfehérváron már nyertünk gyorsasági szakaszt, Miskolcon ez abszolútban is sikerült, de Komlón ez sehogy sem akart összejönni. Hogy miért? Azt nem tudjuk. De valószínűleg az is közrejátszott benne, hogy egyenesen a munkából érkeztünk a verseny helyszínére, nagyon fáradtak, dekoncentráltak voltunk, kellemetlen volt, hogy már szerdán a helyszínre kellett utaznunk. Ez pedig felborította az egész hetünket. Technikailag tökéletes volt a felkészülésünk, az autónk, igyekeztünk, a tavalyi versenyünkből, tapasztalatainkból, valamint az itinereinkből tanulni. Azokat pontosítottuk, aktualizáltuk, kielemeztük más versenyzők belsőkamerás felvételeit. Alsómocsolád nem volt ismeretlen, de 2005, 2006, vagy talán 2007 körül jártam ott utoljára akkor navigátorként. Izgatott voltam, hogy milyen lesz a szűk, erdei út, de nem okozott csalódást, nagyon nehéz része volt a versenynek.
Túl sok könnyű feladat amúgy sem volt a hétvége során. Milyen volt a versenyetek?
Nagyon kemény! Alsómocsoládról tudtuk, hogy bitangul el kell kapni a ritmust, ha jót akarunk rajta autózni. Maga a Baranya Kupa – és az egész hétvége – orbitálisan meleg, embert próbáló volt. Pokoli volt a hőség. Meg merném kockáztatni, hogy a kocsiban olykor megközelítette a hőmérséklet a 80 Celsius fokot. Péntek este az első gyorsasági szakaszon gurultunk egy nagyon jót, majd a prológot is teljesítettük. Műszaki hiba történt Komló főutcáján a kocsikkal, mert utána, a második gyorsaságin keresztbe állt alattunk féktávon az autó. Kiderült a szervizben, hogy az egyik lengőkar eltört. A szervizcsapatunk orvosolta a problémát, hatalmas köszönet illeti ezért (is) a fiúkat. A reggeli gyorsszervizben lett véglegesen elhárítva a probléma, így tudtuk elkezdeni a szombati versenynapot. A sztori jól végződött, de nagy szerencsénk volt, hogy egyáltalán kiértünk az autóval gyorsaságiról, mert elég komoly volt a hiba. Szombatra bejött az időjósok előrejelzése, és ismét nagyon meleg volt, nemcsak ránk, hanem az autónkra is. Folyamatosan 100-105 Celsius fokon volt vízhőmérőnk, ez pedig a motor teljesítményének egyáltalán nem tett jót. Az első körben még nem kaptunk sokat Kareszéktől, ezt még el tudtam könyvelni magamban. Reggeli lassúság, egy pici bealvás okozhatja azt gondoltam. A második körben az első szakaszon vétettem egy hibát. Elütöttünk egy traktor gumit, ami a futóműre és/vagy a kormányműre egyáltalán nem gyakorolt kedvező hatást. A szakaszról le tudtunk jönni, de csak biztonsági tempót autózva. A szervizben újra brillíroztak a szervizes fiúk, én pedig az utolsó körben mindenképpen szerettem volna megvalósítani valamit az előzetes elképzeléseink közül, de rettenetesen kikaptunk. A power stage-en jól kezdtünk, de megint elkövettem még egy hibát. Egy jobb2 előtt becsúsztunk egy árokba a kocsi a farával. Ez nem sok időt vett el tőlünk, sőt Karcsiék is hibáztak, de miután erről mi mit sem sejtettünk, inkább átértékeltem fejben a lehetőségeket, és a biztos célba érkezésre törekedve haladtunk tovább. Ez a Lada kupa, és a P12-es géposztály második helyéhez volt elég. Ezzel még semmi nem lett biztos az év végét illetően, – Karcsiék bajnoki címén kívül – mert a Budapest Rallye-n bárki, vagy legalábbis elég sokan utolérhetnek minket. Nagyon figyelnünk kell majd a vetélytársakra, ha szeretnénk megtartani a második helyezésünket a kategóriákban. A dobogós helyezésünk az év végére biztosnak tűnik, de erről majd inkább a budapesti célba érkezés után beszélgessünk.
Ezek szerint biztosan ott lesztek az évzáró Rallye2-es versenyen.
Igen, és azt tervezzük, ha Vizelli Karcsiék nem lesznek ott a mezőnyben, akkor mindenképpen meg szeretnénk nyerni a géposztályunk értékelését. Karcsiék már megnyerték a bajnokságot, nem lepne meg, ha Budapesten, a Skodában láthatnánk újra őket. Ha így lesz, szeretnénk, hogy minél többen legyünk a kategóriában. Reméljük, hogy Ruszó Krisztiánék és rajtuk kívül még többen eljönnek az év utolsó versenyére, ahol nagyokat csatázunk majd a pályákon. Hallottunk ezt-azt, találgatásokat arról, hogy vajon milyen szakaszok várnak ránk a Budapesten. Ha tényleg a pilisi gyorsaságikon autózhatnánk, az szenzációs lenne. Annak külön örülünk, hogy Szentendrén lesz a versenyközpont, mert a főtámogatónk szentendrei. Éppen ezért ez nagyon nagy segítség és öröm is egyben nekünk, mert így egy kicsit visszaadhatunk abból a sok segítségből, amit egész évben kaptunk tőlük és a többi támogatónktól. Kemény versenyre számítunk, ahol egy újdonságot is bevettük a sikerünkért. Megérkezett a Ladákhoz a szekvenciális váltó ezt szeptemberig biztosan beszereljük. Bízunk benne, hogy ezzel tovább tudunk gyorsulni és egy győzelemmel megszerezzük idén a kategóriák második helyét.
Rallye2.hu – Salánki Gábor