Baksai Laci és Erdei Zoli számára váratlanul jól kezdődött az elmúlt év, de mondhatnánk, hogy folytatták a 2017-es Szombathely Rallye óta tartó sikerszériájukat, mert egészen a tavalyi Veszprém Rallye-ig mindenütt célba értek, és pontokat gyűjtöttek. De a Ladájuk, Klotyesz Veszprémtől kezdve táppénzre ment, a páros pedig szépen, lassan lecsúszott a vezető helyről, ám így sem bánatosak, hiszen a sajátjuktól jóval komolyabb versenyautókat utasítottak maguk mögé a Lada kupában. Baksai Lászlóval elemeztük a múltat, és egy jósnőhöz is elkísértük Lacit, hogy megnézzük mit mutat a kristálygömb neki 2020-ra.


Milyen tervekkel vágtatok neki az elmúlt évnek?

Utólag nézve egy kicsit bosszantónak érezzük a végeredményt, de kezdjük az elején. A kategóriánk erőviszonyait felmérve a tisztes helytállást tűztük ki magunknak célul, nem is reménykedtünk abban, hogy félidőig kifejezetten parádésan alakulhatnak az eredményeink. Év elején mindössze az volt az egyetlen komoly vágyunk, hogy valamikor, a bajnokság során – Veszprémben láttuk rá a legnagyobb esélyt – autózzunk egy abszolút időt, a jó öreg Ladánkkal.

Fordulatos volt 2019. Hihetetlen módon szárnyaltatok Veszprémig, onnan pedig jött a mélyrepülés.

Számunkra konkrétan elképesztő volt az év első fele. Volt olyan pillanat, amikor vezettünk a P12-ben és a Lada kupában is. Egyszerűen nem értettük. Tisztában vagyunk vele, hogy ehhez a vetélytársaink balszerencséjére is szükségünk volt, de még ezzel együtt is alig mertük elhinni, hogy mennyire jól álltunk a kis Klotyesszal az űrhajók között. Nem a miénk volt a top autó, kellett bőven szerencse is hozzá. Mivel a murva az otthonunk Veszprémben készültünk arra, hogy egy kicsit jobban fogunk szerepelni, de a Lada kupa és a P12 elsősége, valamint az abszolút második hely minden várakozásunkat felülmúlta. Komoly meglepetés volt számunkra, amit addig letettünk az asztalra, de sajnos jött a fekete leves. A Baranya Kupán erőteljes lejtmenetbe kapcsoltunk, amikor az autónk 15 éves, igen jól olvastátok, 15 éve épített motorja megadta magát, felrobbant Mecsekpölöskén. Nem haragudhattunk érte, bőven megszolgálta az árát. Sem Komlón, sem utána nem tudtunk már pontot szerezni, a kategóriatársak rohamtempóban jöttek felfelé, hamar elfogyott az előnyünk. A vége az lett, hogy a Lada kupában ezüstérmet szereztünk, de a P12-ben nem állhattunk dobogóra, csak negyedikek lettünk. Mondjuk ezt az év elején simán elfogadtuk volna, főleg az anyagi lehetőségeink ismeretében, de utólag már fáj egy kicsit. Szomorúak nem vagyunk, sőt inkább büszkének érezzük magunkat, de tudjuk, hogy mit buktunk el, és ez az, ami bosszantó. Zolinak nagyon nagy köszönettel tartozok, nélküle biztosan nem így alakult volna az év. Kezdünk úgy összecsiszolódni az autóban, hogy már nem csak az összhang tökéletes köztünk, hanem végre a tempónk is egészen meggyőző tud lenni.

A várt szakaszgyőzelem sem maradt el, az évetek utolsó teljesített gyorsaságiján meglett.

Ennek az egynek örülhettünk a Mecsek Rallye-n. Veszprémben esélyünk sem volt erre Trencsényi Vincéékkel és a vadiúj Ford Fiesta R2T-jükkel szemben. Az, hogy ez Pécsen összejött az egy jóleső meglepetés volt az évünk legvégére. Főleg úgy, hogy a Trefort pusztai szakaszon egyáltalán nem éreztük jónak az tempónkat. A pálya felétől már folyamatosan lestem a visszapillantó tükröt, mert azt hittem, hogy az utánunk rajtolók beérnek minket. Aztán csak pislogtunk, amikor a beíróban megláttuk az időnket. A következő gyorsaságin, Pécsváradon minket is a tömeggyilkos betontuskó kényszerített térdre. Kivergődtünk a szakaszról, de vége lett a versenyünknek.

Volt azonban ebben némi szerencse is, mert ha még egy gyorsaságit megyünk, akkor a kocsink karosszériája biztosan szétszakadt volna. Ez akkor derült ki, amikor a Mikulás Rallye-ra készültünk és futómű beállításra vitték az autónkat a PSZA-s fiúk. A Mecsek Rallye után mindössze öt kilométert ment a saját lábán a kocsi, azt is utcai tempóban. Egyszer csak egy fülsüketítő csattanást hallott a szerelő srác, mert leszakadt a Ladánk komplett jobb hátulja. A nyúlványoktól kezdve minden elengedett. A Mikulás Rallye előtt iszonyatos tempóban lakatoltunk, fúrtunk, faragtunk, két nap volt rá, hogy gatyába rázzuk a vasat. Ebből elég nagy baj kerekedhetett volna, ha a Mecsek Rallye-n tovább tudunk menni.

A csúcson kell abbahagyni… 🙂 Hogyan tovább? Mivel telik a téli szünet?

🙂 No igen. Nem felejtettük el a történteket, így a tűzoltó munka után nekiálltunk egy alaposabb karosszéria restaurálásnak, de kizárólag erre fogja futni a keretünkből. Levettük a sárvédőket, azok alatt szerencsére nem volt annyira botrányos a helyzet, mint, amire számítottunk, de azért örülni sem volt különösebben minek. Műszakilag nem tudunk fejleszteni, de lesz egy kívülről szépen lefényezett autónk, új dizájnnal, ám az utastérben minden marad úgy, ahogy volt eddig is.

Tervek?

Elég sok, és ügyes versenyző feltűnésére számítunk az idei évben, ráadásul minden kategóriában. Ezzel az kocsival okosnak kell lennünk, nem rohanhatunk ész nélkül, ha úgy hozza a helyzet, kivárásra kell majd autóznunk. Én is öregszem, 45 éves leszek hamarosan, tompulnak bizony a reflexek, a fiatalok pedig kifejezetten jól tekergetik a kormányt. Sokat segít nekem az, hogy az elmúlt három évben a bajnoki futamokon kívül az összes Mikulás és Szilveszter Rallye-n ott tudtunk lenni. Csak úgy tudok formában maradni, gyorsulni, ha folyamatosan edzésben vagyok. Ezért igazán hálás vagyok a szponzorainknak. A két murvás versenynek különösen örülünk az idei versenynaptárban, Zalaegerszegen és Veszprémben megpróbálunk majd a megszokottól egy kicsit gyorsabban leszaladni. A 2020-as évnek is úgy futunk neki, mint a 2019-esnek. Jó lenne legalább egy versenyen dobogóra állni. Ahhoz, hogy év végén elérhessünk valamit, mindenképpen teljes évet kellene autóznunk a Rallye2-ben, ezért kizárólag ebben gondolkodunk. Már csak két hónap van hátra az Eger Rallye rajtjáig, így, ha minden jól megy, akkor nem kell már sokat aludni, ahhoz, hogy a Dobó téren újra találkozhassunk.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Köszönjük szépen a segítséget a Borsod Race Médiának, valamint a PSZA Motorsportnak, hogy életben tartják „Klotyeszt”.

Köszönjük az egész évet Szponzorainknak!

LEL KFT., KAMION KLINIKA, CSŐ-KÖTŐ KFT. VOLVID ZRT. GPSCOM. DSG KFT. MOBIL VIZSGÁZTATÓ KFT.

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!