Szabó Attila és Keresztesi Peti bődületes mázlival úszott meg egy takaros esést Miskolcon, de átlendültek a kalandon, sikeresen célba vitték a Ladájukat, amivel annak ellenére, hogy messze nem volt tökéletes a motor beállítása egészen a dobogó közelébe tudtak férkőzni. Salgótarjánban viszont már az erő is velük lesz, hiszen elkészültek a beállítások, így már plusz 30 „ló ereje” segíti majd őket abban, hogy ne csak kacérkodhassanak a dobogós pozíciók gondolatával, hanem többet is begyűjthessenek belőlük. Szabó Attilát kérdeztük.
Rengeteget dolgoztatok az autón tavaly, a Szombathely Rallye után. Ózdra elkészült, kipróbáltátok, de azért maradt még vele Miskolc előtt is tennivaló. Hogyan készültetek, hogy tetszettek a miskolci pályák?
Sokat készültünk, én főleg fejben, számítógépen nézegettem a gyorsasági szakaszokat, 🙂 lévén, hogy külföldön élek, kizárólag ez az egy módja volt a felkészülésnek. A PSZA Motorsport csapata nagy segítségünkre volt az autó felkészítésében, hálás köszönet nekik ezért. Ózd után „letámasztottuk” a Ladánkat, kapott négy új gátlót és végre valahára az új motor is bekerült a gépháztető alá. De beállítani már nem teljesen sikerült, gyakorlatilag egy félig beállított motorral mentünk Miskolcon. A szabálymódosítások miatt, akinek írható gyújtás van a kocsijába beszerelve elvitte az autóját a szakember(ek)hez és nekünk egyszerűen nem maradt szabad időpont. Az „utcán beállított” motorunk ment ugyan, autózható volt, de a verseny utáni beállításon még 30 lóerőt ki tudtunk préselni belőle. Zúgott az autó, csak nem haladt és nem harapott, úgy, ahogy kellett volna.
Küzdelmes lehetett a versenyetek…
Nem volt az rossz, sőt, én az egészet jónak mondanám, csak az eredmény nem lett túl fényes. Kata nem ért rá, ezért Keresztesi Petivel újra összeültünk, valószínűleg az első murvás versenyre már Kata fog újra beülni. Miskolcon mindkettőnknek fülig ért a szája, élveztük a hosszú tél után az autózást. Az első gyorsaságit elspóroltuk, mert én úgy vagyok vele, hogy Miskolcot mindig meg kell tisztelni, mert ott általában sok versenyzőtársunk kiesik. Hosszú, tempós verseny, jobb a békesség. Már két éve nem értünk itt célba, ez is óvatosságra intett. Ezért úgy határoztunk, hogy ha kell inkább csökkentünk a tempón, de mindenképpen a céldobogón akarjuk ünnepelni az év kezdetét. A taktika bevált, sikerült célba érni. Az új motort is kíméltük, de ismerkedési szempontból – csapat és autó szempontjából – tökéletes versenyünk volt. Pláne, hogy még így is csatában voltunk a P12-ben a dobogóért. Petivel az volt a taktikánk, hogy nem nézzük az időket, hanem a saját tempónkban megyünk, ahogy tudunk. Kánó fantasztikus volt, az autót oda állítottuk be, imádtuk, Mályinkán pedig jöttünk, ahogy bírtunk, de a második kör végén így is tudtunk rajta javítani kettő tized híján tíz másodpercet. Ott dobogóra állhattunk, bár Vizelli Karcsiáknak volt némi problémája. Kánón nem tudtunk egyedül javítani.
Az meglepő is lett volna egy olyan piruett után, mint amit bemutattatok.
Belülről nem tűnt vészesnek, de a külsőkamerás felvételeket kielemezve megállapíthattuk, hogy elég horrorisztikus szituáció volt. Rengeteg fa állt a környéken, ám szerencsésen kikerültünk minden akadályt. Ötödikben forogtunk meg, nem ijedtünk meg, mentünk tovább, csak mégis visszavett ez a kaland a tempónkból. Az én hibám volt egyértelműen. A bukkanóra egy kicsit kisebb szögben akartam rámenni, ezért belenyúltam gázzal és kormánnyal is, de minden rosszul sült el. Megúsztuk, ez a lényeg, és tanulhattam belőle. Teljesen ártatlan helyzetből alakult ki egy elég komoly szitu. Szerencsére valaki nagyon vigyázott ránk odafent.
Akkor készülhettek Salgótarjánba.
Leadtam a nevezést, biztosan ott leszünk. Megkezdtük, vagyis a csapat, akik Miskolcon szuperek voltak, megkezdték az autó felkészítését. Külső felvételeket már küldtek nekem a srácok a kocsiról, teljesen más lesz, mint az első futamon, remélem, hogy most már haladni is fogunk vele. Akad még egy-két módosítás, amit a gyorsaság érdekében a csapatunk el akar végezni a Ladánkon, ám sok a dolguk, remélem akad rá kapacitás, és üzembiztos is lesz. Sajnos ezúttal is későn kapták meg az autót a motorbeállítások után, alig egy hét lesz a felkészítésre. A szokásoson túl a futóművet kell átbogarászni, mert kapott a megforgásnál, valami elgörbülhetett. Azt tervezzük, hogy Nógrádban is a saját tempónkat autózzuk majd, aztán meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. Azt szeretnénk, ha év végén a miskolci eredményünket kéne mínuszolni, remélem attól csak jobb lehet, amit a célban hallunk majd Salgótarjánban. A P12 dobogójának a környékén szeretnénk küzdeni. Cereden, 2007-ben, a pálya egyik rövidebb változatán mentem még csak ez idáig. Akkor még a rosszabb aszfalt volt, Kazának viszont már akkoriban is kitűnő volt a minősége. Hajdú Tomi autójával repesztettem is ott egy legjobb ladás időt. Sámsonházát nem ismerem. Nem tudom, hogy milyen valójában. Térképen nézegettem, jó minőségű lehet, hosszú, nyújtott kanyarokkal. Belsőkamerás felvételt nem találtam róla, pedig hallottam, hogy régen, a Budapest Rallye útvonallapján szerepelt már ez valamikor. Egyetlen motoros videó áll jelenleg a Youtube-on rendelkezésre. Talán Parasznyához tudnám hasonlítani. Gumi, motor és futómű függő pálya lesz, az információim alapján így tudom most megítélni. De hamarosan meglesz rá a lehetőség, hogy személyes tapasztalatot gyűjtsünk, és ezt meg is fogjuk tenni, mert megígérhetem, hogy a pályabejáráson biztos, hogy minden centiméterét alaposan fel fogjuk térképezni.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
Együttműködő partnereink:
Kasza Motorsport, LADA Auto Hungary, Chairpro Magyarország Kft., Vendrey és Társa Kft., Pánczél Kft., Ten-Line Kft., Virtech Labs Kft., Robitlág Bt., Dolphio Technologies Kft., KHF.hu, Ruhan Kft., Solar Pro-Tech Kft., Fúzió Elektrótechnika Kft., Vegyél.hu, Multi Garage Kft., FoliaZ.hu, RS Felni.hu, Zöld autó, Extrémélmények.com, Maksiauto.hu, Kántor-Trans