Szetei Norbert és Heszler Ferenc számára több, mint veszélyesen indult a Mediterrán Rallye, de amint megfelelő gumik kerültek a Citroen-jükre azonnal óriási csatákba bonyolódtak a versenyzőtársaikkal. Szetei Norberttel beszélgettünk.

A Kazincbarcika Rallye óta versenyeztetek e valahol, és hogyan készültetek a Mediterrán Rallye-ra?

Az Oroszlány Rallye-n mentünk egyet, ami nekünk közel volt, ezzel készültünk igazából a Mediterrán Rallye-ra. Komoly tervek Oroszlányban sem voltak, a szponzorainkat autóztattam elsősorban, ezzel magunknak is jót tettünk egy kicsit és a támogatóink segítségét is meg tudtuk legalább részben hálálni. A nevében Mediterrán Rallye-n nem készültünk akkora esőre, mint amekkorába belefutottunk, az előrejelzéseket látva egyértelmű volt, hogy esni fog, de ennyi csapadékra nem számítottunk. Megfelelő gumik csak részben álltak a rendelkezésünkre. 22 éve versenyzek, de ekkora és ennyire kitartó esőben még soha nem mentem.

Milyen volt így a nyitó szakasz, és hogy alakult a versenyetek?

A helyszínen, a pályabejáráson és pénteken szembesültünk igazából azzal, hogy az eső nagy valószínűség szerint nem fog elállni. Nekünk csak előre voltak esőgumijaink, hátra slickeket raktunk fel a pénteki napon, sőt, még szombaton az első kört is így teljesítettük. Nem finomkodok: csúnyán életveszélyes „játékot játszottunk”, akik látták, vagy elmeséltük nekik, azok azt mondták, hogy nem vagyunk százasok. Ez volt, nehéz volt velük ebben a kérdésben vitatkozni, igazat kellett adnunk nekik. Pénteken este nagy telefonálgatásban voltunk, így sikerült két esőgumit kerítenünk. Ifj. Kanyik Antal sietett a segítségünkre, ő küldött nekünk egy szerelővel szombaton hajnalban Budapestről Pécsre két esőgumit, amit nagyon szépen köszönünk neki ezúton is.

A kerékcseréig többet mentünk keresztben, mint előrefelé, ami meg is alapozta a napunkat, elég sokat kaptunk az ellenfeleinktől. Mindenütt nagyon óvatos voltam, de a fehér aszfaltos részeken még jobban odafigyeltem, mert a legkisebb mozdulatra is azonnal önálló életre kelt a kocsink hátulja, a lehető legváratlanabb formában. Mondanom sem kell, hogy volt jó néhány akciónk, kalandunk, izgalmas helyzetünk. Pénteken előttünk estek be Neukirchner Andrisék, megállnunk nem kellett, mert Kata már kint volt az OK táblával, de szombaton Kiss Laciék baleseténél meg kellett állnunk, majdnem két percre. Amikor megjött az esőgumi, és felraktuk az autóra, onnantól kezdve elkezdtünk gyorsulni, sokkal barátságosabb lett az autónk, értelemszerűen jobb időket is tudtunk autózni.

 

A mezőny eleje irgalmatlan tempót ment, a csapatvezetőm Szabó Árpi pedig megkért, hogy ha lehet, akkor ne törjem össze az autót, mert ők a Mediterrán Rallye utáni hétvégén Szlovéniában akartak vele menni. Vigyáztunk rá, de fokozatosan emelkedett a tempónk, kiélezett csatákat vívtunk a 6-os kategóriában. Volt olyan szakasz, ahol öten végeztünk másfél másodpercen belül. Nagy harcok voltak, szoros volt az eredmény, ám többször volt bent mentő is napközben a pályákon, nagyon oda kellett figyelni mindenre. A végén már ötödikben, padlógázon is közlekedtünk, ha ott elúszik az autó, az nem túl vicces dolog. Abszolút tizenkettedikek lettünk, a géposztályunkban az ötödik helyen zártunk, úgy, hogy egy lassító érintése miatt bezsebeltünk 10 másodperc időbüntetést.

Folytatás? Idén hol láthatunk még titeket?

A Rally2 Bajnokság valószínűleg lezárult 2022-re a számunkra, a büdzsénk végére értünk. Nehéz lesz sokaknak az év vége, a 2023-as szezon pedig minden bizonnyal még keservesebbnek ígérkezik. A bukósisakunk viszont remélem, hogy nem kerül szögre az idei évre, jó lenne még egy futamot valahogy összehozni, mi december végén, a Szilveszter Rallye-n készülünk elbúcsúzni ettől az évadtól.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!