Ivony Csaba és Kiss Norbert tavaly a P13-as kategória bronzérmét szerezte meg. Arra számítotttak, hogy idén már Orfűn is szorgalmasan gyűjtik a pontokat, hogy a bronzérem 2021-ben is náluk maradhasson. Orfűn nem voltak ott, de Ózdra eljöttek. Ivony Csabával beszélgettem:

Kihagytátok Orfűt. Miért, és milyen tervekkel utaztatok el Ózdra?

Nagyon az év eleje volt, egyszerűen a télen elcsesztük az időt, nem nyúltunk az autóhoz. Orfűre ezért a fehér Compact nem állt össze. Tavaly az utolsó futamunkat egy utcai váltóval fejeztük be, a Mikulásra pedig nem mentünk el. Rendbe kellett tenni a tolós váltót. Niesz Feri a hátsó futóművet is átépítette. Ezen kívül sikerült egy-két apróságot módosítani. Nem lettünk kész. Sajnálom Orfűt, már többször mondtam, hogy nagyon sok szép emlék köt ahhoz a vidékhez, négy évet éltem Pécsett, sok-sok évvel ezelőtt. Kreicsi Bálinték indultak historicban, nagyon dicsérték a versenyt, a szervezést. Ezért is sajnálom, hogy itthon maradtunk.

Ózdra – úgy éreztük – összeállt minden. Bekerült a váltó, szuper lett, hála Tomáš Škovrunskynak. Szegény sokat küzdött vele, hogy szépen működjön. A futómű is összeállt, már nem ül úgy be az autó feneke, elég kezes lett. A pályák egy része tavalyról, a szomorú Miskolc Rallyról ismerős volt. Óvatos optimizmussal tesztnek tekintettünk a futamra és csak annyi volt az elvárás magunkhoz, hogy gyűjtsünk pontokat a kategóriában.

Milyen volt a prológ?

Béna vagyok ehhez 😊 Ennek ellenére nagyon élveztem. Mentem volna még vagy 10-20 kört és talán belejöttem volna. 😊 Nagyon örültem, hogy végre lehettek nézők.

Szombaton reggel elrajtoltatok arra az egy szakaszra, amit  versenytempóban teljesíteni tudtatok.

Sáta jól sikerült, mondjuk ez az időnkön ez nem nagyon látszott. Sok helyen elvállaltam, ahol ezelőtt egy-két évvel nem mertem volna. Visszanéztem a belsőt és láttam, hogy a féktávokon bőven van mit fejleszteni. Kellene a kilométer. Indi remek munkát végzett, folyamatos instrukciókkal látott el. Királd sajnos etap lett. Ezt azért sajnálom különösen, mert ott várt a fiam a pálya szélén. Nem tudtam előttük „versenytempóban” elmenni.

Aztán ismét jött Sáta, ahol már nem értetek be a célba.

Az ózdi lassító előtti huppanón hatalmas csörgés-csattogás. Ügyeltem rá, hogy ne legyünk útban, félrehúzódtam a lassító melletti területre. Nem szerettem volna, ha miattunk meg kell állítani a versenyt. Indi alánézett az autónak és majdnem elsírta magát. Én meg sem mertem nézni. Leszakadt a lendkerék, nagyon komoly vizuális pusztítást végezve a motorban, váltóban.

Megtörtént a kárfelmérés?

Folyamatban van. Az autó ismét kikerült Tomášhoz, kapom a fotókat, híreket. Most olyan vagyok, mint Dagobert bácsi, csak nem bevételként dollár jeleket, hanem kiadásként eurókat látok magam előtt. Ami biztos: motorblokk csere, új kuplung szerkezet, váltó felújítás (ha meg lehet menteni).

Hol találkozhatunk veletek legközelebb?

Indi hol optimista, hol pesszimista. A Salgót én lélekben elengedtem. Más fontos verseny pedig számunkra egyenlőre nincs. Nem úgy vagyunk, mint tavaly, hogy az első verseny után jó helyen álltunk, menni kellett (illet). Meglátjuk, semmi biztosat nem tudunk. Sajnos így ötven(egyen) túl jó lenne minél több versenyen ott lenni, de nem mindenáron. Kiérződik a kettősség? Amikor bent ülök, fülig ér a szám. Csak addig, hogy beüljek … na az nem hiányzik.

Ameddig nem tudunk menni, csakúgy mint tavaly – marad a Duen-féle virtuális Dirt Rally bajnokság. 🙂

Rallye2.hu – Ivony Csaba

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!