Navigátort, és egy fél autót cserélt „csak” Borza Tamás a Székesfehérvár Rallye előtt, hogy gondtalanul teljesíthessék a hat gyorsasági szakaszt, de nem volt szerencséjük, mert Nagyvelegen megtréfálták őket a gumik, a versenyüknek pedig egy árokban lett vége. De még így sem szomorú Borza Tamás, hiszen sokat tanultak az esetből, Ratting Tamással pedig úgy tűnik, hogy hamar megtalálták a közös nevezőt a versenyautóban. Borza Tamással beszélgettünk.
Salgótarjánban sajnos nem jutottatok messzire, akkor az elégtelen felkészüléseteket tetted felelőssé a kiesésért. Székesfehérváron mi volt a helyzet? Sikerült megfelelően felkészülnötök?
Új navigátorral, Ratting Tamással kezdtük meg a versenyre a ráhangolódást. A versenyünk sajnos ezúttal is elég rövidre sikeredett, de a pályák feldolgozása, tökéletesen ment, hibátlan volt köztünk az összhang a tréningen és a futamon is. Ezek okán mindketten úgy érezzük, hogy egy hosszabb távú együttműködés vette kezdetét Székesfehérváron, reméljük, hogy később lesz lehetőségünk még jobban összecsiszolódni az autóban. A technikai felkészülésünk izgalmasan alakult, mert az utolsó pillanatban készült el a Hondánk, de mit ne mondjak, akadt vele bőven tenni valónk. A hátuljában nagyon sok mindent ki kellett cserélnünk, hogy véglegesen felszámolhassuk a Cereden keletkezett károkat és a futóművön is módosítani kellett. Köszönjük szépen a szervizcsapat munkáját és a szponzoraink segítségét. Egy gyors kipróbálásra maradt mindössze időnk, ekkor is csak 10 kilométert tesztelhettünk a Székesfehérvár Rallye előtt.
Az nem sok…
Nem bizony. Nem is volt elegendő arra, hogy megtaláljuk a helyes beállításokat. De egy kis ismerkedésre azért elég volt a verseny előtt. Ennek megfelelően, óvatosan vágtunk neki a csákberényi gyorsasági szakasznak. A részeredmények jók voltak, a harmadik helyet szereztük meg a kategóriánkban. A második szakaszon, Nagyvelegen viszont ért minket egy kellemetlen meglepetés, nagyjából a gyorsasági közepén. Ésszel érkeztünk meg egy fehér aszfaltos jobb3-hoz, ahol az autónk teljesen váratlanul elúszott, és nem volt helyünk a megcsúszás korrigálására. Ennek a vége az lett, hogy árokba csapódtunk, a hűtő pedig kilyukadt. A verseny hátra lévő részét sajnos egy tisztásról kellett végignéznünk, de az öröm az ürömben az volt, hogy sokat tanulhattunk a látottakból, mert szemmel látható tempókülönbség volt a két gyártó abroncsai között. Ebből, és az esésünk történetéből azt a következtetést vontuk le, hogy soha többé nem fogunk Hankook gumikkal versenyezni. A guminyomásunk jó volt, megmelegítettük a gumikat azt éreztem, hogy teljesen indokolatlanul úszott meg a Hondánk. Mindegy, ezt is megtanultuk. Legalább most nem a hiányos felkészülés miatt kellett idő előtt kiállnunk. Készülünk inkább a következő versenyünkre.
A Veszprém Rallye-ra?
Nem, mert nem fog elkészülni az autónk a Veszprém Rallye rajtjáig. Ráadásul Harsányi Zsoltot a napokban baleset érte. Az Interneten láttam meg a hírt, mielőbbi gyógyulást kívánunk neki. Ha Zsolti felépül és ráncba tudja szedni a kocsinkat, akkor a Baranya Kupa lesz a következő megmérettetésünk, ahol szeretnénk végre célba is érni. Az pedig már 100%, hogy legyen is bárhol a következő versenyünk, de garantáltan négy darab vadonatúj Pirelli abroncs fog csillogni a Hondánk alatt, a felnikre felszerelve.
Rallye2.hu – Salánki Gábor