Az első kör után a Veszprém Rallye szervizparkjában sikerült elcsípni a Rallye2 mezőnyének nagy részét pár szóra. Íme a hanganyag írásos változata.

Stepán Árpád: Nem sikerült túl jól sajnos a nyitó kör, mert rögtön az első gyorsaságin sikerült szétütnünk a futóművet, a kormányszárnak a felfogatása eltörött, így a kormány az ölemben van, ezért igazából nagyon nem tudunk menni. A problémákat igyekszünk orvosolni, aztán megyünk tovább, negyedikek vagyunk, próbálunk előrébb lépni, talán csak egy másodperccel vannak Vargáék előttünk, megpróbáljuk őket utolérni.

Baksai László: Az első kör végén az abszolút értékelés harmadik helyén állunk, a kategóriánkat pedig vezetjük. Az első gyorsaságin többször is hibáztunk, ott elég sokat kaptunk az elejétől. A Sólyi erdő fekszik az autónknak, ott elég jót jöttünk, és a harmadik szakaszon a második Szentkirályszabadján is jól lehetett már haladni, jót tudtunk ismét kocsizni. A verseny nagyon tetszik, a Sólyi erdő az elég rossz minőségű –már most- sajnos még kell oda mennünk. Mint mondtam, a versenyben jól állunk, de azt is hozzá teszem, hogy hibáztak az ellenfeleink, ennek is köszönhető az eddigi remek szereplésünk, de most már elkezdtek jönni ránk. Sólyi erdőn megpróbáljuk tartani az előnyünket, és bízunk benne, hogy megtartjuk az első helyünket.

Dombai Szabolcs: A pályák azok jók, bár a tegnapi edzéshez képest nagyon ki vannak járva, sokkal mélyebbek. Kategóriánkban pillanatnyilag négy másodperc előnnyel állunk az élen, Kunya Dávid szorongat minket nagyon, megpróbáljuk tartani a lépést vele, nem szeretnénk, hogy megelőzzön és igyekszünk a második körben is jól menni.

Folinek Balázs: Jól éreztük magunkat a pályákon, nekem nagyon tetszenek, – és szerintem Tominak is- bár igazából koncepció nélkül meggyünk elismerem, úgy ahogy a Rallye2.hu-nak Tomi már korábban bevallotta. Sajnos a 3. gyors elején kaptunk egy jobb első defektet, az aszfaltra már úgy értünk ki, hogy meg volt a baj, de emiatt nem álltunk meg lecserélni, végigjöttünk vele. A defekt miatt biztosan bent hagytunk körülbelül másfél percet ezért elég rendesen vissza is estünk, úgyhogy innentől élményautózás lesz az egész verseny. Majd meglátjuk…

Bereczki Norbert: Az első gyorsaságin nem éreztük igazán jól magunkat az autóban, mert nem azt csinálta, amit szerettem volna. Azt, hogy ez a talajnak volt köszönhető, vagy annak, hogy nagyon indiszponáltan kezdtünk azt nem tudom. Talán ennek hatására is próbáltunk begyorsítani egy kicsit a Sólyi erdőn, ami úgy tűnt, hogy nekem és az autónak is jobban fekszik. A harmadik szakaszon, – ami megegyezett az elsővel- viszont akkora hátrányt szenvedtünk el, annyit kaptunk Balázséktól, hogy jelenleg a második helyen állunk. Sietünk tovább, igyekszünk visszaszerezni a vezető pozíciót.

Kuncz Dezső: Az első kör tapasztalatai alapján csak azt tudom mondani, hogy a balszerencse rettenetesen üldöz engem, mert az első szakasz elején kaptam egy defektet, amit nem cseréltünk ki és felnin kellett kijönnünk. Nagyon sokat kaptam ekkor… Az itt elvesztegetett időt visszaszerezni már nagyon nehéz lesz. A második gyorson az utolsó ugrató pedig úgy megdobott, hogy beestünk az erdőbe, ahol nyomtam végig a gázt végig, azért, hogy ki tudjunk jönni, de tartottam tőle, hogy beragadunk esetleg, mint Bükfürdőn. Én úgy elvagyok a versennyel, a pályák tetszenek, az új navigátorommal elégedett vagyok, még össze kell szoknunk, de jól mondja Fruzsi.

Rádóczi József: Szokásunkhoz híven bealudtunk az első szakaszon, ahogy kell és valamilyen olajfolyásunk is van, a fiúk pont azt próbálják jelen pillanatban is elhárítani. Szépen, nyugodtan megyünk rossz időket. A navigátorom nem érzi egyáltalán jól magát, a gyomra nem bírja valamiért a mai napot, sajnos nem tudjuk miért. Megyünk. Van amikor én fejből megyek, van, hogy tudja az itinert mondani, de így is negyedikek vagyunk abszolútban, talán a harmadik helyet még meg tudjuk csípni, meglátjuk. A lényeg, hogy Anetta most kipihenje magát amennyire lehet és jobban legyen. Megyünk, igyekszünk, mert a dobogóra föl szeretnénk férni, talán hét másodperccel vannak előttünk, ezt szeretném ledolgozni, és akkor csak meg lesz a dobogó. Ezért megteszünk mindent.

Szigetvári Csilla: Nagyon jól állunk, bár az első kört picit álmosan kezdtük. Ez akkor látszott csak meg igazán, amikor ugyanarra a pályára kellett visszamenni és a 3. szakaszon 12 másodperccel sikerült jobb időt elérnünk, mint az elsőn és még mindig úgy érezzük, hogy volt néhány kanyar, amelyikből ki lehetett volna hozni jobban is az autót. A versenyt nagyon élvezzük, a versenytársaknak viszont kevésbé szerencsésen jött ki a lépés, így még a Micukkal egy kategóriába sorolva is az abszolút második helyen állunk jelenleg. Egyáltalán nem örülök annak, hogy nincs nagy verseny, viszont ez a beosztás ez tök jó, hogy többször visszamegyünk ugyanarra a pályára, és így saját magunkkal is tudunk versenyezni és ez a legizgalmasabb szerintem.

Pétervári László: Volt kalandunk bőséggel, ez az első murvás verseny, ahol sikerült végre három gyorsot elmenni. Az első körre mondhatjuk azt, hogy tanulgattuk a pályákat, próbálgatjuk az autót, az autónak a határait. Volt egy túlcsúszásunk, egy kis bokorlátogatásunk, épp a harmadik gyorsasági szakaszon, de a pályák végül is tetszenek. Jók a pályák, jó a verseny is, de nagyon oda kell figyelni a technikára, mert az ember ha csak egy pillanatra elveszíti a kontrolt, azonnal oda lesz az autó a technika. Az ugratókat azokat abszolút elfékezzük, mert ha áttolnánk rajtuk akkor rögvest vége lenne a versenyünknek, ki is állhatnánk, elgörbülne minden, ami van az autón. Az időket nem is igazán néztük, igyekszünk végig menni.

Jancza Tamás: Az első szakasz még nagyon csúszkált, de úgy vélem kihoztuk az autóból, amit lehet. Sólyi erdőt megtiszteltük, mert szerintünk meg kell tisztelni, visszatérve Szentkirályszabadjára az már egy jó kör volt. 5 másodperccel megyünk Norbiék előtt, ami azért hagyjuk meg, nem egy megnyugtató előny. De vezetünk!

Práj Ferenc: Hát a verseny az igencsak rövidre sikerült, de az az igazság, hogy, túl nagy lendülettel kezdtünk neki, pont ahogy befejeztük Bükfürdőn, ugyanolyan vehemenciával vágtunk neki a Veszprém Rallye-nak is. De hát ez más hely, más pálya. Voltak intő jelek, mert már a lőtéren is kétszer túlcsúsztunk, kétszer tolatni kellett, aztán egyszerre akartam behozni a lemaradást és túl nagy tempóval jöttem le az aszfaltos részről a murvára és utána már nem nagyon tudtam összeszedni az autót, és ezzel a mutatvánnyal sikerült még jobban kinyitni a lőtéri kaput, –pedig az már nyitva volt…- kicsit a bal elejével a kaput megdöngettük. Az autó működőképes volt, lejöttünk a gyorsasági szakaszról, csak a további károk elkerülése végett inkább feladtuk a versenyt.

Rallye2.hu: A kislányoddal mi újság, hogy van?

Práj Ferenc: Hála Istennek a lányom egészséges és jól van, szépen fejlődik, ugyan keveset hagy aludni, de kívánok mindenkinek egy hasonlóan gyönyörű kislányt a gyerekszobába, és sok-sok boldogságot!

Rallye2.hu: Többször eldicsekedtél már nekünk azzal, hogy a gólya nemrégiben nálatok járt, de a leányzó keresztnevét még áruld el nekünk kérlek! (végre… 🙂  )

Práj Ferenc: Galina Jázminnak hívják a kislányomat.

Tóth Tamás: Az autó az még csak-csak elment, de a pálya az elég siralmas sajnos defektet is kaptunk, elég sok időt otthagytunk, kereket kellett cserélnünk, kikéstük az időt, begyűjtöttünk bőven és így az F/1 kategória hajcsárai lettünk úgy is mondhatnánk.

Medvecz Péter: A technika ördöge az bent ül az autóban egész hétvégén, úgyhogy péntek este szereltük a legtöbbet egészen hajnali két óráig. Ekkorra sikerült az autót megcsinálni, többször is AC problémánk volt, most eltört egy féltengelyünk, vagyis igazából tele vagyunk gondokkal, de nagyon tetszik a verseny, nagyon szeretünk Veszprémben versenyezni, úgyhogy megyünk, most már szeretnénk a nézőknek autózni, sajnos a riválisok műszaki problémák miatt kiestek. Az autót megcsináltuk, harcra kész, szeretnénk egy jóízűt menni a végére.

Adonyi Márton: Az első gyors az jól sikerült, azt megnyertük, utána leszakadt a bal oldali motorbak, ami miatt mozgott az egész eleje, váltó, motor, alig bírtam váltani, a féktávokat nem lehetett normálisan kiszámítani. Semmi nem működött emiatt rendesen. Most sikerült megcsinálni, kicseréltük a motortartó bakot. Az AC pumpánk megállt és 27 percet vesztegeltünk miatta a gyorsaságin. Mindegy, megyünk, mert menni kell. Kevesen vagyunk a kategóriában, értékes pontokat szerezhetünk a verseny végén.

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!