Lendvai Pisti és Madár Tibi Egerben, Miskolcon, és Veszprémben bronzérmet szerzett az összetett értékelésben, de a székesfehérvári negyedik helyük is kétségtelenül kellett ahhoz, hogy év végén dobogóra állhassanak életük első Rallye2-es szezonjában. A cél a bajnoki cím volt, de a végül foghíjasra sikerült debütálásuk mégis eredményesen alakult, és Pisti most elárulta, hogy a komoly változásokat hozó 2020-as szezonban újra rárajtolnak a Rally2 legnagyobb serlegeire. Lendvai Istvánnal beszélgettünk.
Nem mostanában kezdted a szakmát, de a Rallye2 Bajnokságban 2019 márciusában, Egerben mutatkoztatok. Mit vártatok az első szezontól?
Elég merész elképzelések voltak a fejünkben a rajt előtt, mivel azt terveztük, hogy jöttünk, láttunk, és kapásból bajnokságot nyerünk. Végül nem jött össze a győzelem, de úgy érzem, hogy ezzel a célkitűzéssel mégsem lőttünk bakot, mert a részeredmények minket igazoltak. Szerintem nem is lennék igazi rallyeversenyző, ha nem ebben a felfogásban állnék oda a rajtvonal mögé. Valóban szerettük volna megszerezni az abszolút elsőséget, ennek fényében kezdtünk bele Rallye2-es pályafutásunkba. Ám évközben sajnos nem minden feltétel valósult meg, amire számítottunk. Azt gondolom, hogy 2019-ben is igen komoly mezőny gyűlt össze a Rallye2 Bajnokságban, így a vetélytársaink sem könnyítették meg a dolgunkat. De szeretjük a kihívásokat, a csatákat, azokból pedig jócskán kijutott minden alkalommal.
Ha csak szimplán ránézünk az év végi eredménylistára azt mondhatjuk, hogy remekül szerepeltek, sikerrel vettétek az akadályokat. Így láttad ezt belülről?
Változatos évet tudhatunk magunk mögött, hiszen volt ebben szomorúság, volt vidámság, boldogság, valamint küzdelem egyaránt. Szép serlegeket gyűjtöttünk. Egerben rögtön a hangosítással adódott gondunk, a verseny vége felé pedig nem akart menni az autónk. Miskolcon hibáztunk, a második szakaszra korán érkeztünk meg. Hatalmas hajrával majdnem sikerült ledolgozni a büntetésünket, csak 6,1 másodperccel maradtunk le a győzelemről. Veszprémben csúszkáltunk egy kicsit, volt egy kis késésünk is, de meglett ott is a harmadik hely. Komlón, az első gyorsaságin egy padkán eltört a felnink, így kiálltunk.
A 2019-es év elég alaposan megedzett minket, megtanultuk, hogy nem szabad félvállról venni semmit sem a rallye-ban. Elegendő időt kell szánni, a tréningre, alaposan át kell nézni, és gondolni mindent a versenyek előtt. Tiszta fejjel kell részt venni a futamokon, az első perctől kezdve egészen az utolsóig, mert kerülhetünk olyan váratlan helyzetekbe, amikre alapvetően nem számít az ember, és ezeket is a legprecízebben kell megoldanunk.
Utólag úgy érzed, hogy vannak dolgok, amiket félvállról vettél?
Igen, és ennek apropóján rögvest ki is emelném a Székesfehérvár Rallye-t. Elég szerencsétlenül kezdődött az ottani versenyünk, mert Tibi nem tudott eljönni a pályabejárásra és nekem is elég sok munkám volt akkoriban. Sürgetett az idő, egyetlen napba paszíroztuk bele a pályabejárást, ami utólag egy kissé kevésnek bizonyult. Nincs mese a munkát és a versenyzést sokkal jobban el kell különíteni egymástól, ha az idei évben eredményesebben akarunk szerepelni. Ha fejben nem vagyok ott, nem koncentrálok maximálisan a versenyzésre, akkor garantáltan súlyos másodpercekkel büntetnek meg minket az ellenfeleink a gyorsaságikon.
Kurtán, furcsán ért véget az évetek, de összességében sikerült megszereznetek az összetettben, valamint a 6-os kategóriában is a bronzérmet. Fejenként két kupát vettetek át a díjátadó ünnepségen. Elégedettek voltatok ezzel vagy maradt benned hiányérzet 2019 kapcsán?
Baranya Kupán álltunk utoljára rajthoz 2019-ben. Komlón megnyertük a prológot, majd sajnos én hibáztam egyet, a hosszúhetényi pályán. Ezután Salgótarjánba, és a Mecsek Rallye-ra már nem utaztunk el. A díjátadó ünnepségen nem lehetett okunk panaszra mert szép és értékes trófeákat vettünk át, kifejezetten jól éreztük magunkat a januári ceremónián. Onnan jó szájízzel tértünk haza. De arra gondolva, hogy az év elején a bajnoki címről szövögettünk álmokat, ahhoz képest már nem lehetett felhőtlen jókedvünk. Láthattuk, hogy nem volt reménytelen az elképzelés, reális esélyünk volt a bajnoki cím elhódítására, még a 201-es rajtszám is felkerült az autónkra. A szerencse pont a legfontosabb pillanatokban került el minket, mégis sokszor álltunk a futamokon időlegesen a dobogó tetején. Ezért egyáltalán nem vagyunk szomorúak. De annak érdekében, hogy az elmúlt év eleji vágyainkat megvalósítsuk, 2020-at szinte biztos, hogy 99%-ban másképpen fogom csinálni, mint ’19-et.
Mik a tervek az idei évre?
Az egy pillanatig sem volt kérdés, hogy az előttünk álló esztendőt egészen biztosan a Rally2 Bajnokságban fogjuk eltölteni. Természetesen a lécet nem eresztjük lentebb, Tibivel idén is az abszolút elsőségért szeretnénk küzdeni, a várhatóan igencsak erős mezőnyben. Hogy ezt milyen autóval tehetjük meg még most nem tudom megmondani, mert egyelőre intenzíven tárgyalunk az ügyben. A szponzorainkkal is folyamatban vannak a megbeszélések, ám néhány további támogatót is keresünk még a jelenlegiek mellé. Azt elárulhatom, hogy kizárólag R2-es autóban gondolkodunk. Egyetlen teljesen biztos dologról tudok csak beszámolni: Az Eger Rallye-n, márciusban tuti, hogy rajthoz fogunk állni. Nagyjából egy hónap van az évadnyitó versenyig addig kell autót szereznünk és magamat is formában lendíteni. Ehhez szerencsére már most hozzá tudok kezdeni. Igyekeztem a munkáim oroszlánrészét jó időre letudni, amennyire lehetett előre dolgoztam, hogy az Eger Rallye-ra valóban teljesen nyugodtan, felkészülten, kipihenten, és tiszta fejjel kezdhessük meg a felkészülést.
Rallye2.hu – Salánki Gábor