Marton Zoli és Gerendás Ádám számára Vértes Rallye igazából csak a második félidőben kezdődött meg, rengeteget tudtak javítani az első körös eredményeiken, de Zoli mégsem volt maximálisan elégedett. Pedig lett volna rá oka, hiszen a korábban sokat gyengélkedő, de ráncba szedett Renault Clio-juk, még ha csak némi további törődés árán is, de biztonsággal célba vitte őket, a P13-as géposztályban pedig csak egyetlen hellyel maradtak le a dobogóról, Móron, a végelszámolásnál. Marton Zoltánnal beszélgettünk.

Idén még nem láttunk titeket a Rally2 mezőnyében. A műhelyben töltöttétek az időt és szereltetek?

Pontosan ez történt. Az autónk egy elég komoly felújításon esett át, szinte minden tuningolt holmit kiszereltünk belőle, és visszakerültek a helyükre, az eredeti, gyári alkatrészeket. Mindent átnéztünk, mindent rendbe raktunk, ennek ellenére nem volt könnyű a helyzetünk a vértesi pályákon, pedig elsősorban csak célba érni és tesztelni akartunk.

A célig eljutottatok, de tényleg nagyon megküzdöttetek ezért a sikerért. Mi történt veletek, milyen volt a versenyetek?

Az első körben alig tudtunk haladni, mert egy pár ezer forintos jeladó megadta magát, ezért tiltott a computerünk. Nagyjából 100 kilométer/óra volt a maximális sebességünk, és a lóerők száma sem lehetett sokkal több. Az külön öröm volt a számunkra, hogy az első gyorsasági szakaszon kizárólag a harmadik és a negyedik sebesség fokozatot tudtuk használni, mert egy eltekert csavar miatt megakadt a váltókar a kulisszában. Még az ág is húzott minket, főleg az első körben nem beszélhettünk versenyzésről, de autóztunk, eljutottunk a szervizbe, ahol sikerült megjavítanunk az autót, mert tudtuk egyértelműen, hogy mi okozta a problémát. A második körben tovább mentünk, sokkal jobban haladtunk, mint az elsőben, de az már nem volt az igazi. Minden pályán gyorsulni tudtunk, Oroszlányon például több, mint 70 másodpercet adtunk önmagunknak második nekifutásra. Ennek ellenére nem voltam elégedett önmagammal, mert azt gondolom, hogy technikai nehézségek nélkül sokkal gyorsabban kellene közlekednünk a gyorsasági szakaszokon. Nem tudom, hogy ez miért nem sikerült… Talán a hosszú kihagyás, lehet az idegeskedés, vagy mindkettő rányomta a bélyegét a szereplésünkre, de jobbat vártam önmagamtól, az egyszer biztos. Ezt leszámítva a verseny szuper volt, a pályák kifejezetten tetszettek, örültünk, hogy célba értünk. Ilyen elektronikai probléma, mint, amilyennel Móron szembe találtuk magunkat bármikor előfordulhat. Azt azonban szeretném leszögezni, hogy annyi mindent kicseréltünk az autónkban, computert, vezetékeket, és a többit, hogy ilyesmi miatt még egyszer nem fogunk kiesni. Ez biztos. Garantálom. Legalábbis olyan esetek tuti, hogy nem fognak előfordulni, mint korábban.

Erőteljesen kételkedem abban, hogy felkerekedtek Szombathelyről, és eljöttök az 1. Pálháza Rallye-ra, novemberben. Mire készültök még idén?

Meg fog lepni, amit mondok, mert terveztem a versenyt, nem annyira ördögtől való az ötlet, de végül mégis úgy döntöttem, hogy kihagyjuk. Onnan indult ez a dolog, hogy év elején szerettem volna egy komolyabb motort a Renault-ba, és amikor ezt elkezdtük tervezgetni, akkor arra az elhatározásra jutottunk, hogy előbb inkább rendbe kellene szedni az összes többi dolgot a kocsinkon. Most áll úgy a helyzet, hogy össze tudjuk rakni azt a motort, amit az év elején kellett volna, úgyhogy pár hétig nem fogunk sehol sem kocsikázni. De ha minden jól sikerül, és összejön, akkor a Szilveszter Rallye-ra valószínűleg elutazunk, hogy ki tudjuk próbálni az új erőforrást, mert jövőre már nem szeretnénk tesztelni, 2021-ben kizárólag versenyezni akarunk.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!