Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Ruszó Krisztián: Elmondhatatlanul izgalmas volt az utolsó szakasz

Ruszó Krisztián és Geró Gabi hatalmas csatákba keveredett a Vértes Rallye-n, és annak ellenére, hogy nem egészen úgy alakult a végeredmény, ahogy azt ők szerették volna, mégis boldogok voltak a célban, hiszen Móron késhegyre menő csatákban edződhettek a folytatásra. Ruszó Krisztiánnal beszélgettünk.

Egerben jól szerepeltetek, a Vértes Rallye pályái pedig a kedvenceitek közé tartoznak. Mit vártatok a móri hétvégétektől?

Nagyon szeretjük a klasszikus, Székesfehérvár és Mór környéki gyorsaságikat, ezért bíztunk a sikeres célba érkezésben és egy jó szereplésben a Vértes Rallye hétvégéjén. Tavaly az emlékeink szerint másodikak lettünk a P12-ben, Székesfehérváron, ezért úgy számoltunk, ha idén egyet sikerülne előrébb lépnünk, az egy nagyon jó eredmény lehetne.

Nincs előttem az eredménylista, fejben számolva – rossz voltam matekból – ez nem jött össze, mert egyet hátra léptetek. Milyen volt a versenyetek?

Elhiszem, hogy nem a matematika az erősséged, 🙂 mert nem egyet, hanem kettőt léptünk hátra. Az abszolút ötödik és a P12-es géposztály negyedik helyét szereztük meg. A reggeli szervizben nagyon sokáig hezitáltunk, hogy puha, vagy kemény gumikkal menjünk ki. Az utolsó előtti pillanatban felszereltük a lágyakat, de utólag azt mondom, hogy a keményekre kellett volna szavaznunk kezdésként. El ugyan nem melegedtek a gumik, de a szakaszok közepétől már nem volt az igazi a tapadásuk.

Azt éreztem, hogy nem tudok pontosan menni a kocsival, csúszkálunk, úszkálunk, ez pedig meglátszott az időeredményeken. Nem teljesítettünk egyébként rosszul, alapvetően jól sikerült az első körünk, mert nem aludtunk be és kalandmentesen visszajutottunk a szervizbe. Cseréltünk gumikat, középkeményeket raktunk fel a puhák helyére, és ezekkel elég sokat gyorsultunk. Második nekifutásra, Csákberényen volt egy kicsit melegebb helyzetünk. Azt nem tudom, hogy mi történt, lehet megdobott valami, az viszont biztos, hogy lekerültünk az árokpartra. Vészes nem volt a szituáció, de utána azt gondoltam, hogy defektet kaptunk és a biztonság kedvéért – addig, amíg teljesen bizonyosan ki nem derült, hogy tényleg van e defektünk – óvatosabban tapostam a gázt. Az elsőtől mindjárt kaptunk is egy tízest, lecsúsztunk a dobogóról. Semmiképpen sem szerettük volna összetörni az autónkat. Az utolsó gyorsasági irgalmatlanul izgalmasnak ígérkezett. Baksai Laciékkal és Foczkó Ákosékkal is 2 másodpercen belül vártuk az utolsó felvonást, és hármunk közül sajnos mi lettünk az utolsók, 4,4 másodperc választott el a célban a bronzéremtől. De nem csüggedünk, örülünk az összetettben az ötödik helynek, mert az ilyen szoros csatákból lehet a legtöbbet tanulni, így lehet sokat fejlődni. Remélem hoz még az élet ennyire komoly ütközeteket. A Lada kupában és a P12-ben a negyedik hely lett a miénk. A futam és a rendezés szenzációs volt, tetszett, hogy etap és egyetlen perc csúszás nélkül tudták a rendezők lebonyolítani a versenyt.

Pálházán is ekkora adok-kapokra készültök?

Kizárólag bízni tudunk abban, hogy eljutunk az 1. Pálháza Rallye-ra, mert a verseny hétvégéjére már van egy családi elfoglaltságom, nem tudom, hogy emellett lesz e lehetőségem a versenyzésre is. Én szeretném, ha mehetnénk. Az abszolút harmadik helyen állunk a bajnokságban, kellenének a pontok, megpróbáljuk megoldani, hogy mindenre jusson, de mellette maradjon is időnk.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Köszönjük szépen a segítséget a szervizcsapatnak, és azt, hogy kibírtak velünk egy újabb hétvégét!

Köszönjük szépen Partnereink segítségét!

Köszönjük szépen a 100%-os motort Orbán Norbinak!

Köszönjük a családunknak, a kitartást, a biztatást, illetve, hogy elviselik a hóbortunkat és a tőlük távol töltött hétvégéinket!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük