Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Határ Attila: Változatos versenyen arattunk győzelmet

Az apróbb technikai problémák, a túl óvatos kezdés, vagy egy újonc navigátor, pláne egyszerre, ugyanazon versenyen általában azt szokták eredményezni, hogy az adott páros, ha egyáltalán eljut a célba, akkor sem büszkélkedhet kimagasló eredménnyel. Nem úgy Határ Attila és Éhn Dániel, akik minden nehézségen felülkerekedve kategóriagyőzelmet arattak a Vértes Rallye-n, a P13-as géposztályban. Határ Attilával beszélgettünk.

Egerbe eljöttetek, de a versenyzés helyett csak kirándultatok egyet a legutóbbi futamon.

Egerben konkrétan a gépátvételig sem jutottunk el, annyi műszaki probléma kerekedett otthon, mielőtt a kocsit is elindítottuk volna a verseny helyszínére. Pedig előtte egy héttel már igazából kész volt az autó, csak, amikor kipróbáltam a Peugeot-nkat, akkor mindig újabb és újabb problémával találtuk szemben magunkat. A vége az lett, hogy egy teljesen rajtkész kocsiba kellett a Vértes Rallye-ra egy vadiúj motort faragnunk. Ezen felül egy komolyabb dolgunk volt, mielőtt elindultunk Mórra. Amikor sok évvel ezelőtt megépült az autónk, akkor beszereltünk előre egy pár lengéscsillapítót, amik mostanra megadták magukat, tönkrementek, cseréltük őket. Igazából erről szólt a felkészülésünk.

A Vértes Rallye, legalábbis a végeredmény egészen biztosan kárpótolt titeket az egri fiaskóért. Milyen volt a verseny?

A móri verseny, illetve a szervezés nagyon tetszett, tökéletes volt minden, és percre pontos. Nekünk változatos volt összességében a futam. Megszoktam a régi lengéscsillapítókat, az újak jóval keményebbek voltak, nem éreztem őket megfelelőnek a Vértes Rallye pályáira. Elég visszafogottan kezdtünk emiatt, ismeretlennek éreztem a saját kocsimat, nem szerettem volna, ha már reggel azzal indítunk, hogy berumlizunk valahol. Az elsődleges cél az volt, hogy célba vigyük a 306-ost, ennek megfelelően kalandunk nem is volt a hat gyorsasági során. A második szakaszon jött egy olyan műszaki hiba, amit etapon szerencsére tudtunk orvosolni, majd Nagyvelegen szemben találtuk magunkat még egyel, amit már csak a szervizben tudtuk rendbe szedni. A baj az volt vele, hogy ebből már jelentős hátrányunk is származott és zavart a szakasz hátra lévő részében. A második körben igyekeztem ugyanolyan elánnal nyomni a gázt, ahogy azt tőlem korábban megszokták, az utolsó három gyorsaságinkat már egészen tűrhetőnek mondhattuk, ez pedig elég lett végül az idei első versenyünkön, az idei első kategóriagyőzelmünkhöz, aminek nagyon örülünk még most is. Óriási boldogság volt a célban. Eredménycentrikus, győzelemorientált ember vagyok, így annak ellenére, hogy nem értékelnek minket az abszolútban, én ott is figyelem a teljesítményünket. Nem volt a topon a kocsi, és én sem mindig, az első körben elég sok hátrányt gyűjtöttünk be az élmezőnytől. Örültünk annak is, hogy a végén a nyolcadik helyet sikerült elcsípni. Mindezt úgy, hogy a navigátorom, Dani egy nulla kilométeres, újonc navigátor volt a rajt előtt, Móron mutatkozott be a jobb1-ben, de mindent tökéletesen csinált, hibátlanul navigált, egy számítási hiba, egy késés sem zavarta meg a versenyzésünket. Maximálisan elégedett voltam Dani munkájával, a csapatban is jól végezte a dolgát, szuperül intézte a logisztikát, köszönöm neki a hétvégét.

A novemberi Pálháza Rallye-ra el tudtok e jönni?

Ez egy jó kérdés, elég képlékeny még számunkra a futam sorsa, van híja a költségvetésünknek. Ezen múlik valójában az indulásunk. Ha sikerül a matek, akkor megeshet, hogy ott leszünk a novemberi, zempléni megmérettetésen, de ezt biztosan most még semmiképpen sem merném kijelenteni.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Köszönet Apának a kitartó támogatásért, a családomnak, a navigátoromnak, valamint a Speed technika Kft csapatának!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük