Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Tordai Gábor: A csapat kedvéért folytattam az egri futamot

Tordai Gábor és Veres István számára hihetetlen mennyiségű – ne szépítsük – szívást hozott az Eger Rallye, és amikor az egyiket megoldva, kezdett egy picit jobb kedvre derülni a pilóta, akkor jött a másik, ami még inkább megerősítette Gabit abban, hogy ideje átértékelnie a dolgait a rallye-val kapcsolatban. Tordai Gáborral beszélgettünk.

Milyen tervekkel indultatok el Egerbe, és mit vártatok a versenytől?

Azok után, ami velünk történt az Eger Rallye-n igencsak össze kell szednem a gondolataimat, hogy ne a közepén csapjak bele a lecsóba. Ígérem, hogy próbálok majd pozitív dolgokat is mondani, de nagyon mérges vagyok még attól is, ha csak visszagondolok rá. A Miskolc Rallye prológja után elkezdett csúszni a Ladánk kuplungja, de nem származott ebből semmilyen hátrányunk, mert a verseny, mint tudjuk sajnos elmaradt. Sok dolgunk nem volt vele Eger előtt, de természetesen elvittük az autót ahhoz az emberhez, akit megbíztunk a felkészítésével. Megkértem, hogy vegye le a váltót, nézze meg a kuplungtárcsát és ha bármit cserélni kell, azt cserélje ki, legyen rendbe a kocsi. Ennyi volt a feladata, ezt kellett volna elvégeznie, ahhoz, hogy megoldódjon a problémánk.

Ez valószínűleg megtörtént, hiszen ott voltatok az Eger Rallye rajtjánál.

Én azt az információt kaptam, hogy  rendben van a kuplungtárcsa, megnézte, nincs gond a kuplunggal , mehetünk. Örültünk a jó hírnek, és szerettünk volna jó helyezést elérni, mert a sok idő előtt véget ért, vagy szuperrallyeval befejezett versenyünk után nagyon vártuk már a méltán híres Eger Rallye-t.

A jó eredmény nem jött össze, mert még külső szemlélőként is fájdalmasan hamar térdre ereszkedett a Zsigulitok. Mi történt?

Szeretem az egri pályákat, és tényleg nagyon tetszett a verseny, de már a rajtdobogó után annyira csúszott a kuplung, hogy az első, és leghosszabb 24 kilométeres siroki gyorsaságira ki sem tudtuk menni a szervizparkból. A motor bőgött, a kocsi pedig nem ment. Az autónkat sajnos csak a verseny előtti utolsó estén tudtuk elhozni az embertől, így egy centimétert sem tudtunk vele tesztelni. Az elmúlt időszakban sokszor jártunk ugyanígy, mint most Egerben, ezért szerveztünk le kisebb teszteket, de mindig csak így vehettük át az autót, sajnos többször is le kellett mondanunk a késlekedések miatt a megbeszélt teszteket. Szóval ki sem tudtuk próbálni a kocsit, így utaztunk el Egerbe. A szervizben felborítottuk délután az autót, volt rá időnk, és azt láttuk miután leszedtük a kuplungot, hogy át van égve még a lendkerék is. Abszolút elment a kedvem az egésztől.

Rutinos vagy már a váratlan helyzetek kezelésében, most is összeraktátok másnapra a kocsit.

Nagyon hálás vagyok Orbán Norbinak, az ő segítségével sikerült megmenteni a menthetőt, ő adott nekünk alkatrészeket. Vele mentünk el este a szükséges holmikért Gesztelyre, ahonnan késő este értünk vissza Egerbe. A szervizcsapat, akiknek végtelenül nagy köszönettel tartozunk éjjel egy órára végzett a javítással. Semmi kedvem nem volt a folytatáshoz, de miután mindenki ennyire odatette magát, és biztatott, hogy menjünk, nem volt kérdés, hogy vasárnap odaállunk a rajthoz és teljesítjük a hátra lévő hat gyorsaságit.

Szuperrallyeval a mezőny után eredtetek vasárnap reggel. Milyen volt?

Miután megint nem lett kész időben az autó, és megint nem tudtunk tesztelni, – Salgótarjánban két gyorsaságit mentünk, mert beestünk – ezért az első két szakasz a visszarázódásról szólt, a helyes féktávokat kerestük leginkább. Ismerkedtünk a gumikkal is. Szarvaskő és Bátor emiatt egyenesen siralmas volt. Értelme nem volt a kockáztatásnak, mentünk egy abszolút biztonságosat, de még így is volt olyan időnk, ami jó lett volna a 2WD kupában a harmadik helyre. Jó kedvűen mentünk, nagyrészt túltettem magam az előző napon, de kockáztatni nem akartunk. A második körben eseménytelenül telt az első két szakasz, majd az etappá lett utolsó, siroki „gyorsaságin”a rajt utáni első lassítóból kifelé jövet, a gázadásnál lefogazott a diffi, úgyhogy slusszpoénként bent ragadtunk a szakaszon.

Versenyt néztetek?

Jobb híján… Nagyon szerettünk volna a céldobogón átgurulni és időben hazaérni, de erre nem került sor. Ez már tényleg sok volt. Nem volt elég, hogy egész versenyen szenvedtünk, még meg kellett várnunk a Rally1 mezőnyét, a Historic Bajnokságot, a pálya takarítását, ezért megint lett bőven éjfél mire Egerből hazaértünk, hullafáradtan. Ez az Eger Rallye most – talán érthetően – egy kicsit elvette a kedvem az egésztől.

A Vértes Rallye-ra neveztek?

Nem hiszem, és úgy érzem, hogy a Rally2-es bajnokság az idei évre nekünk ezzel a történettel véget ért. Kisebb versenyekre talán elmegyünk. A harmadik futamunk volt az Eger Rallye 2020-ban, ahol nulla pontot szereztünk – bár Miskolcon sajnos mindenki nullázott – a 2WD kupában, a bajnokságban aligha rúghatunk labdába, ebben a csonka évben. A barátaim és ismerőseim mellettem állnak, mondják, biztatnak, hogy ne adjuk fel, menjünk a Vértes Rallye-n, úgyhogy azt mondom , hogy a kedvükért átgondolom a dolgot, de a részvételhez nem csak motivációra lesz szükségem, hanem elég sok dolgot össze kéne még raknunk. Ezek nem is annyira apróságok, de ha az anyagiak meglesznek, megjavítjuk és kipróbáljuk az autónkat, valamint még egy teljes szervizcsapatot is össze tudunk trombitálni az október 10-11-ei hétvégére, akkor esetleg elgondolkodunk az induláson.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

 

Köszönjük szépen a segítséget Orbán Norbinak, Varga Lászlónak, Patriknak, valamint Veres Istvánnak, hogy megjavították éjjel az autót, és hogy erőt adtak nekem a folytatáshoz!

Köszönet Bartha Nándinak és csapatának a finomabbnál finomabb ételekért, valamint a szervezésben nyújtott állandó segítségért!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük