Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Cseke Péter: Szorospatak egy igazi rallyepálya

Cseke Peti és Csikós Borbála egy villámgyors felkészülés után sikeresen vette a Salgó Rallye nevű, csöppet sem apró akadályt, és a bőséges kalandok ellenére nagyon megkedvelték a bátonyterenyei gyorsasági szakaszt. Ezek után mi sem természetesebb, hogy a páros már nevezett is a Miskolc Rallye-ra, és remélik, hogy Borsodban már kevesebb zökkenővel, de legalább ugyanennyire élvezetes pályákon terelhetik majd végig a hófehér VFTS-üket. Cseke Péterrel beszélgettünk.

A hosszú szünetben sikerült felkészülnetek az év első versenyére? Mit vártatok a Salgó Rallye-tól?

Eléggé elhúztuk az időt a felkészülés közben, mert szinte rá sem néztünk az autóra a Salgó Rallye előtti hétig. Nem akartuk beleölni a pénzt, volt bőven mire költeni a rendelkezésünkre álló anyagi forrásokat, és az idő is másra kellett. A Salgó Rallye előtt igazából egy héttel dőlt el, hogy rajthoz állunk, így roppant sűrű lett hirtelen az időbeosztásunk. Majdnem minden éjjel a garázsban éjszakáztunk, de végül időben kész lettünk a Ladánkkal. Néhány apróság úgy elvitte az időt, hogy sokszor egy óra után kapcsoltuk le a lámpát a műhelyben.

A Salgó Rallye meghálálta nektek, hogy ilyen nagyot hajráztatok érte?

Ezt nem merném így konkrétan kijelenteni, utólag megmondhatom őszintén, hogy nekem nem a Salgó lesz a kedvenc versenyem. Nem mondom azt, hogy bármelyiken is pórul jártunk, de mindegyik messze elmaradt a várakozásunktól. Soha nem hozta azokat a sikereket, amikre számítottunk. Az idei évben két gyorsaságink is etap lett, rögtön a futam legelején. Az elsőt, ahogy átgurultunk rajta azt láttuk, hogy teljesen felesleges volt kivenni. Mi konkrétan semmit sem tapasztaltunk az indokként felhozott nézői rendbontásból. A második szakaszon Várnai Dávidék szenvedtek balesetet, reméljük, hogy ők már jól vannak, mi ezt hallottuk.

A legfontosabb, hogy nem esett komoly bajuk a fiúknak, de a gyorsaságit mi is nagyon sajnáltuk, kár, hogy nem mehettünk már az első körben is rajta. Sokan talán éppen emiatt a pálya miatt nem hozták el az autójukat, féltették a kocsikat, de mi rettenetesen élveztük. Intermedia gumink nem volt, így mindenhol slickekkel mentünk. Csúsztunk, másztunk, dobált, igazi rallye volt, passzolt nagyon az elképzeléseinkhez. Nem szeretem az autópályákat, ez a változatos pálya viszont maximálisan bejött mindkettőnknek. A 26 kilométeren nagyon sok minden történt velünk. Megforogtunk, lefulladtunk, menetirányba kellett fordítani az autónk orrát, utol értünk, előztünk az izgalmas, és hosszú bátonyterenyei körgyorsaságin. A verseny céljába beértünk, a többi gyorsaságit is abszolváltuk, de azokon csak autóztunk, messze közel nem volt annyira élvezetes, mint Szorospatak.

Az utóbbi években a programunk jelentős részét az adta, hogy sorban szűrtük ki a technikai hibák lehetőségét, és most úgy tűnik, hogy jól állunk, mert a VFTS-ünk egy pisszenés nélkül vitt el minket a céldobogóig. Mindössze egy ablaktörlőlapátot hagytunk el. Legközelebb ígérem, hogy arra is figyelünk majd, hogy az én ülésemet menetiránnyal szemben szereljük be, hogy ne üljek háttal a „moziban”. Ennyire futotta most tőlünk, a bosszantó dolgokat leszámítva nagyon élveztük.

Ez a lényeg. Miskolcra el tudtok jönni?

Igen, már le is adtam a nevezésünket. Tavaly nem indultunk a Miskolc Rallye-n, úgyhogy izgatottan készülünk a borsodi szakaszokra. A célunk csak az lesz, hogy az elsőtől az utolsó méterig teljesítsük és élvezzük a versenytávot.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük