Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Gyöngyösi Marcell: Sok mindent nem értettünk

Gyöngyösi Marci és Kollár Karesz számára – hiába is szépítenénk – a Salgó Rallye felért egy igazi atomtámadással. A párost a szerencséje is elhagyta, de jócskán akadt kivetnivalójuk a futamon tapasztalt hiányosságok és baklövések miatt is. Mindezeket vasárnap este sikerült megkoronázniuk egy kieséssel, amikor már karnyújtásnyira álltak a céldobogótól. Gyöngyösi Marcellel beszélgettünk a salgótarjáni „élményeikről”.

Hogy kezdődött a hétvégétek?

Vidáman érkeztünk meg Salgótarjánba, ugyanolyan jókedvűek voltunk, mint bármikor máskor. De aztán sorban jöttek a kellemetlenebbnél kellemetlenebb meglepetések és események. Nem is mindig értettük, hogy mi és miért történik velünk.

Pontosabban?

Elsőként az borzolta fel az idegeinket, hogy szombaton nem jutott hely a számunkra, a szervizparkban. A rajtceremóniát követően, este nyolc óra után még ott keringőztünk a szervizparkban, hogy hová rakhatjuk le a sátrunkat. Beküldtek minket a szervizpark mellett egy füves placcra, ami másnapra rettenetesen felázott. Oda telepedhettünk le. Ahelyett, hogy mentünk volna a szállásra ezzel eltöltöttük rendesen az időnket. Az is elég rossz szájízt adott a szombati napunknak, hogy a Rally2 Bajnokság mezőnyét villámgyorsan átküldték a rajtdobogón, igazából egy-két mondatot sem tudtunk arról mondani a rajtnál, hogy miért jöttünk el az évad első versenyére. Jól esett volna, ha kapunk egy fél percet a verseny, valamint a szurkolók előtt.

Vasárnap aztán elrajtoltatok.

Alapvetően igen, de Kazáron reggelire egyből felszolgálták nekünk a fekete levest, nézői rendbontás miatt etappal kezdtük meg a 2020-as szezont. Sokszor megfogalmazódott már bennünk az a kérdés, – és most is eszünkbe jutott – hogy hasonló helyzetben vajon a Rally1 mezőnyének is etap lett volna a szakasz? A Rally2-vel ez sajnos túl sűrűn előfordul. Jó lett volna, ha az illetékesek érdemben tudnak reagálni egy ilyen helyzetre. Az eddig történtek gyakorlatilag el is vették a kedvünket az egésztől. Bátonyterenyén Várnai Dávid és Szabó Tomi barátunk szenvedett balesetet, ott teljesen érthető volt, hogy etappá nyilvánították a 26 kilométeres gyorsaságit. Első az egészség. Mátrakeresztesen csak legurultunk, a vizes pályán rettentően rosszat jöttünk. A szerviz után, a második körben Kazáron végre tudtunk egy jót menni, kilencedik időt autóztunk az összetettben, az végre egészen élvezhető volt. Bátonyterenyén sajnos én hibáztam egyet és beestünk, legalább három, de inkább négy percbe telt mire a nézők kiszedtek minket. Csoda, hogy egyáltalán sikerült visszatenni minket az útra, mert az összes kerék a levegőben lógott. A közepén billegett a kocsi. Janovich Roland mesélte, hogy látták, hogy a hátsó kerekek, mintegy hetven centiméterrel lehettek a talaj fölött. Köszönjük a segítséget, nagyot dolgoztak a megmentőink. Ezután ment el ugyanezen a gyorsaságin a második sebességi fokozatunk, amivel iszonyatos kínlódás vette a kezdetét, mert pont arra lett volna a legnagyobb szükségünk. Mátrakeresztesen kilyukasztotta a váltó oldalát az egyik fogaskerék, a váltóolaj pedig annak rendje és módja szerint ráfolyt a féktárcsára. Így vergődtünk el a salgótarjáni célig. Vagyis majdnem a célig.

A díjátadó ceremónián nem láttunk titeket. Mi történt az utolsó métereken?

A cél előtti gyűjtő beírójából nem tudtunk tovább menni, pár méterre a céldobogótól ért véget a versenyünk. A váltó végképp megadta magát. Beragadt valamelyik fokozatba, vagy a kettő közé és onnan se előre, se hátra nem moccant. Harmadikok lettünk a kategóriában, de végül mégsem. Érdekes verseny volt, a hosszú pálya tetszett volna nagyon, de sajnos egyszer sem tudtunk rajta menni normálisan.

Miskolc? Talán jobban alakul…

Talán. De nekünk biztosan nem, mert nem nevezünk a borsodi futamra. Azon a hétvégén ugyanis a kisfiammal megyünk nyaralni, ráadásul szerintem a váltónk sem készül el addigra. Meg úgy összességében a történtek után a kedvem is elment most egy kicsit az egésztől. Meglátjuk, hogy mi lesz. Miskolc után majd leülünk, és meghozzuk a végleges döntést a folytatásról.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük