Bartha Nándi és Karetka Ülkei Réka eszében meg sem fordult hétfő reggelig, hogy ők már kedden úton lesznek Pécsre, az évzáró Mecsek Rallye-ra, de végül egy, az oldalunkon pontatlanul megjelent információ miatt mindössze ketten kocsiba pattantak és útra keltek az évzáró verseny helyszínére, ahol végül egy váratlan és csaknem kivédhetetlennek mondható műszaki hiba miatt kellett a negyedik szakasz után feladniuk a csatát. Bartha Nándorral beszélgettünk.


Nem volt tervben nektek az évzáró futam mégis eljöttetek Pécsre. Hogyan kerültetek a Mecsek Rallye-ra?

Nem akartunk elindulni a mecseki megmérettetésen, de ha már meghívtál, akkor elfogadtuk a felkérést a keringőre, 🙂 gyorsan összedobtuk a legszükségesebbeket és felkerekedtünk. Szervizcsapatunk egyáltalán nem volt, Rékával ketten utaztunk el Pécsre, egyetlen lapos csavarhúzó volt nálunk, az is csak azért, hogy a lámpasort rögzíteni tudjam. Volt 4 kerekünk, egy autónk és 40 liter benzinünk. Nem is lehetett más elképzelésünk, mint az, hogy legurulunk kalandok nélkül a versenytávon, hogy védjük az éves bronzérmünket. Erre végül nem volt szükség. Egy ismerősünknél szálltunk meg vendégként. A pályákat fel tudtuk írni, amit lehetett, azt megoldottuk. Korábbról volt már ilyen tapasztalatom, akkor Bucsi Józsival alkottunk ketten egy teljes csapatot. Akkor bejött, így nyugodtan rajtoltunk el.

A célba viszont nem jutottatok el. Mi történt?

Már az első gyorsaságin hibáztam és beestünk az árokba, ahol megütöttük a hátsó futóművet. Emiatt, innentől kezdve az összes jobbos kanyarban megúszott az autó hátulja, némi rátartással kellett autóznunk. A második szakaszon elért eredményünkön látszott is, hogy figyeltem erre. Óvatos voltam ellenben sikerült megúsznunk a defektet, ami sokak versenyét tönkre tette Pécsváradon. Valamit valamiért. 🙂 Árpádtetőn ellenben megfeledkeztem a rátartásról, az az egyik kedvenc gyorsaságim, így ott időben is elég jót mentünk, a legjobb 12-be befértünk az abszolút értékelésben is. Réka hibátlanul, a tőle megszokott precizitással végezte a dolgát, nagyon jó volt vele együtt dolgozni. A második kör elején viszont nem volt szerencsénk. Hiába védtük már le a lehető legjobban az autónk alját, valamint az olajdeknit, mégis megsérült egy olyan szituációban, amikor letettem tőre. Ugyanúgy csináltam mindent, mint bárhol máshol, de azt nem valamiért bírta ki. Ez volt a harmadik ilyen esetünk, egyszerűen nem tudok mit csinálni. Már egy centi vastag lemez védi a tartályt. Nem sokkal a cél előtt történt az eset, éppen a 6-os számú főútnál lévő célig tudtunk csak elgurulni, véget ért a versenyünk. Reméljük, hogy Nyíregyházán nem fogunk ismét így járni. Annak viszont örülök, hogy nem vettük el Bencs Zoliéktól az év végi ezüstérmet az 5-ös géposztályban. Jó, hogy mindenki a megérdemelt helyén maradt végül az éves értékelésben.

Ezek szerint bemutatkoztok az európai porondon.

A teknőre igyekszünk egy megoldást találni, bizakodunk benne, hogy novemberig sikerül. A motor elméletileg nem károsodott, de ha igen, akkor sincs különösebb baj, mert van belőle tartalék, így Nyíregyházán, egyedi rajtengedéllyel a Rallye1 mezőnyében egészen biztosan újult erővel támadunk.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!