Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Gyöngyösi Marcell: Erre nem kellett rápihenni

Gyöngyösi Marci és Kollár Karesz nem szokott magának eltúlzott terveket megfogalmazni a futamok előtt, és pontosan így volt ez Salgótarjánban is. Legyen jó kedv, érjenek célba, ha csata van, harcoljanak, de igazából ahogy esik, úgy puffan nekik. A puffanás az ezúttal is megvolt, csak sajnos nem úgy, ahogy ők elgondolták. Egy elég jelentős motorhiba miatt estek ki, ám eltökélt szándéka a párosnak, hogy a pécsi évzárón mégis ott lesznek a Rallye2 Bajnokság mezőnyében. Gyöngyösi Marcellel beszélgettünk.

A Baranya Kupán sikerült célba érni, az autótok jól bírta a kiképzést, jó állapotban tért haza Komlóról. Az eredmény vállalható volt, ti jól éreztétek magatokat. Ez lett volna a terv a Salgó Rallye-ra is?

🙂 Valami hasonló. Azt gondoltuk, hogy képesek vagyunk egymás után két versenyt is a célban befejezni, de az égiek keresztül húzták ezt az elképzelést.

Túl magasra tettétek a lécet, az volt a baj. 🙂 😉

🙂 Igazad van, valóban nem gondoltunk arra, hogy túlzottan nagy elvárás lenne az élettől, és az autónktól az, hogy zsinórban másodszor is átgurulunk a céldobogón. Rengeteget foglalkozunk a kocsival. Gyurika, a szerelőnk és barátunk, végtelenül lelkes, apait-anyait beletesz, nagy odafigyeléssel teszi a dolgát, amiért hálásak vagyunk neki. De hiába minden erőfeszítésünk, egyszerűen nem akarja az Opelünk az igazságot.

Milyen volt, amíg mentetek? A prológon próbáltad színezgetni egy kicsit.

Igen, de annyira szűken volt felépítve a pálya, hogy egyszerűen nem tudtuk azt a látványt adni a nézőknek, amit elterveztünk. Húztam én a kéziféket, ahol csak lehetett, de kétszer még így is rükvercbe kellett kapcsolni. Röhögtünk is Karesszal, mert a rajtban szóba jött, hogy remélem, hogy nem kell tolatni majd a szűk pályán. Soha nem tolattunk még prológon. 🙂 Bele kellett volna törni még egyet a kanyarok ívébe, de a második próbálkozásra már nem csúsztak meg a hátsó gumik. Mondtam Karesznak utána, hogy integessen a nézőknek, de azt válaszolta, hogy miután tolattunk ő inkább ki sem néz az ablakon. 😀 Végig nevettük azt a két percet, aztán siettünk a szállásra, és berogytam az ágyba, mert rettenetesen fáradt voltam, keveset aludtam az előző éjjel, ugyanis akkor tértem haza a nyaralásból.

Másnap?

Arra a másfél gyorsaságira, amit mentünk nem kellett túlzottan rápihenni. Az első szakasz nem sikerült túl fényesen, elég rossz eredményt produkáltunk. A vizslási pálya feléig nem tudtam megmelegíteni a gumikat, szabályosan küzdöttem a kocsival. Közel volt a szerviz, rövid volt az etap, a városban pedig ezt képtelenség volt megoldani. Mire bemelegedtek az abroncsok nagyjából véget is ért a gyorsasági. Elautóztunk a második, mátrakeresztesi szakaszra, ahol már pont kezdtünk volna magunkra találni, élveztük az autózást, de a motorunk egy az egyben felrobbant, mehet a kukába. Elszakadt a hajtókar, összetört mindent, a darabjai bekerültek a többi hengerbe, hagyjuk is, ne részletezzük. Talán a hengerfej megúszta. Ennyi. Nem így akartuk. Amikor feloldották egy kis időre a pályazárat, hogy a civil forgalom megindulhasson, akkor jött egy helyközi, menetrend szerinti autóbusz, azzal kijöttünk a gyorsaságiról. Rendes volt a pilóta, még jegyet sem kellett vásárolnunk. 🙂 Köszönjük neki.

Pécsre lesz motorotok?

Vagy kész lesz az új motor, vagy beszereljük a régi, bevált, utcai motorunkat. Nekünk túl sok értelme nem lesz a futamnak, de biztosan rajthoz állunk a Mecsek Rallye-n. Már a harmadik helyért is olyan csodára lenne szükség, hogy Ruszkai Attiláék ne szerezzenek pontot, – amit nem kívánunk nekik – miközben mi kategóriát nyerünk. Elég utópisztikusnak tűnik a helyzet. Mondjuk nem lehetetlen, de nem is tűnik életszerűnek ez a forgatókönyv. Meglátjuk, hogy mi lesz. Mi biztosan ott leszünk az évzárón, reméljük, hogy a verseny céljában köszönhetünk el a 2019-es évadtól.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük