Kellett hozzá egy pár futam, de végre Foczkó Ákosra is rámosolygott a szerencse, a bajnokság felénél Ákos bicskája is lyukat ütött a nagy, közös, „pontos zsákon”, ezzel pedig a beugrós navigátorával, Madarász Szabival Komlóról kupákkal megrakva térhettek haza Miskolcra. A sok-sok pont a lehető legjobbkor jött a párosnak, hiszen így még maradt esélyük arra, hogy az év elején megfogalmazott elképzeléseiket megvalósítsák, és dobogóra álljanak a rettegett P12-es kategóriában. Foczkó Ákossal beszélgettünk.
Veszprémben sikerült elkezdenetek a pontgyártást, amit Komlón szerettetek volna folytatni. Utólag elmondhatjuk, hogy sikerült a tervet megvalósítani. Mit vártatok a Baranya Kupától?
Azt gondolom, hogy sikerült megfelelnünk az elvárásainknak, folytattuk a tendenciát. Veszprémben a pályafutásunk első murvás futamán eredményesen szerepeltünk, tetszett a murva, de az aszfalt már régi ismerősöm, sokat mentünk rajta korábban. A mecseki pályák sem voltak nekünk ismeretlenek, ezért megcéloztuk magunknak az Rallye2 Bajnokság első öt helyének az egyikét, szerettünk volna beférni Baranya Kupán a top5-be. Legalább. Tudtuk, hogy ez nem lesz egyszerű, de futam közben nem éreztük azt, hogy túl magasra került a léc.
Milyen volt a versenyetek?
Ott voltunk nagyjából, ahová vártuk magunkat, de ebben az is szerepet játszott, hogy néhányan sajnos kiestek előlünk. Végül az összetettben a negyedik helyet sikerült megkaparintanunk, a P12-es kategória második, valamint a Lada kupa első helyével együtt. Izgalmas pillanatokat éltünk át, sietni kellett, mert az ellenfeleink nem finomkodtak a gázpedállal, folyamatosan jöttek ránk.
Elég trükkösek voltak a körülmények, de a bükkszentkereszti kicsúszásunk ellenére sem tartottunk az esőtől, tetszettek a változatos útviszonyok. Teljesen tiszta, kaland és műszaki hibáktól mentes versenyünk volt, nem tudok izgalmasabb részletekről beszámolni. Az eredménnyel teljesen elégedettek voltunk a futam végén. Nagyon jó hétvégénk volt, reméljük, hogy Salgótarjánban ott folytatjuk, ahol Komlón abbahagytuk.
Kezdtek szépen felkapaszkodni az éves táblázatokon. Hová lehettek jók? Odaérhettek még a P12 dobogójára?
Elméletileg igen. Ha jól számoltunk, akkor a negyedikek vagyunk jelenleg és nincs túlzottan messze tőlünk az ezüstérmes pozíció sem, ám a harmadik hely csupán karnyújtásnyira van. Annak a megszerzéséért fogunk harcolni Salgótarjánban is. Azzal már az év végén is elégedettek lennénk. Nem tettünk le az év végi ötödik helyről elhódításáról sem az összetettben. Az itt felsoroltak voltak márciusban is a célkeresztünkben, és ehhez mérten nem állunk rosszul, nem elérhetetlen egyik sem, pláne úgy, hogy még két futam hátra van az évből. A Mecsekben már sokszor jártunk, a salgótarjáni gyorsaságik pedig ismerősek. A nógrádiak közül talán csak a mátraszentimrei szakaszon nem mentünk eddig, de igyekszünk majd mindenütt úgy autózni, hogy az év végi terveink megvalósításához a lehető legközelebb kerüljünk az évzáró futam rajtja előtt.
Rallye2.hu – Salánki Gábor