Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Vass Károly: Közel volt a cél

Vass Kacsi és Szabó Lajos számára jól kezdődött a Veszprém Rallye, hiszen a Székesfehérvár Rallye után összerakott erőforrásuk nagyon szépen muzsikált, kiegyensúlyozott tempót diktáltak a srácok, de a Ladájuk egy igen nagy anyagi kárt eredményező reccsenés után megállt, Karcsiék pedig a cél előtt nem sokkal kénytelenek voltak újra előhalászni az OK táblát. Számítottak rá, hogy a motornak nem sok nagypénteke van, de a hátra lévő, kislőtéri kb. 2,5 kilométert igazán kibírhatta volna. A Veszprém Rallye-ról Vass Károllyal beszélgettünk.


A Székesfehérvár Rallye-n nem szerepeltetek túl jól, hamar kiestetek. Hogy sikerült a felkészülésetek Veszprémre?

A motorunk adta meg magát, rögtön a Székesfehérvár Rallye legelején, emiatt kényszerültünk a verseny korai feladására. Elsősorban a motor javításával készültünk a Veszprém Rallye-ra, szerettük volna a célban befejezni ezt az embert és gépet egyaránt próbára tévő versenyt.

Erre minden esélyetek megvolt, hiszen gyönyörűen szólt a motor, a tempótok kívülről jónak tűnt, mégsem sikerült megvalósítani a terveteket. Mi lett a vége, és milyen volt nektek Veszprém, amíg mentetek?

Jól láttad, belülről is jónak tűnt a kocsi, addig igazából semmi gond nem volt vele, amíg a technika ördöge el nem kezdett velünk megint packázni. Az egész versenynek adott egy furcsa, kellemetlen alaphangulatot Neukirchner Andris és Pardi Kata balesete, akiknek minden létező jót kívánunk, reméljük, hogy hamar felépülnek, és újra láthatjuk őket a mezőnyben. Nehéz volt a történtektől elvonatkoztatni, nem is sikerült teljesen, de igyekeztünk a saját dolgainkkal foglalkozni. A kocsink a negyedik szakaszig hibátlan volt, Kislődön azonban megbosszulta magát, hogy nem cseréltünk kerekeket a szervizben, úgy gondoltuk, hogy kibírják még a gumik, de tévedtünk, mert nagyon elkoptak. Sokat csúszkált az autónk, nehezen tudtam csak irányítani, rengeteg időt vesztettünk emiatt a gyorsaságin.

A záró szakaszon, már nem sok volt hátra a célig, a 21-ből nagyjából 2,5 kilométer, amikor egy váltás után hallottunk egy hatalmas reccsenést. Leszakadt a kuplung, elvitte magával a nyelestengelyt, ami szétverte a váltót és a motorunk is csúnyán megsérült, nem kell megjavítani. A sportbíróknak köszönhetően megtaláltunk minden szétszóródott alkatrészt, de sokat nem érünk velük. Elég nagy anyagi kár keletkezett megint a verseny végére, megeshet, hogy a székesfehérvári problémák okozták, ezt a mostanit is. Van egy észszerű üzemóra, amennyit elfut egy versenymotor, ezen már jócskán túl jártunk. Öt éves volt a motor, már tavaly is azt mondtam róla, hogy úgy vagyok vele, hogy megy, ameddig megy, lesz, ami lesz. Ez lett, nem haragudhatunk rá, sokat és jól szolgált. A lényeg, hogy elkezdhetjük az új motor és a váltó építést.

Mikorra tervezitek a visszatérést?

Szívem szerint azt mondanám, hogy a Baranya Kupán rajthoz állunk, azt nagyon szeretnénk, de ez csak álom, mert elég sok időt és pénzt kell most belelapátolni a kocsiba. Július végére egészen biztosan nem leszünk készen vele. Úgyhogy nincs egyelőre a következő versenyünk időpontjáról pontos információink. Jó lenne Oroszlányban egy tesztfutamot teljesíteni a Rallye3-ban, a nyár végén. Ha ez nem jön össze, akkor Porrogszentkirályon próbáljuk majd ki a kocsit. A Mikulás Rallye még nagyon messze van, addig azért szeretnénk valahol autózni egyet, de ilyen távlatokról egyelőre ne is beszélgessünk.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük