Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Bodogán Ferenc: A végén már egyáltalán nem kellett sietnünk

Bodogán Feri a Miskolc Rallye-n összeült az öccsével, Balázzsal és a Bodogán fiúk rögtön kategória győzelmet arattak a borsodi pályákon, az ORC P12-es géposztályának legnagyobb serlegeit vehették át a célban, a DVTK stadionjánál. A siker és az ünneplés után nemsokára ismét a felkészülésre kerül a hangsúly, mivel Feriék nem szeretnének az utolsó percben elkészülni a megszépült VFTS-ük felkészítésével és a Székesfehérvár Rallye-n azt sem bánnák, ha esetleg újra győztesként hirdethetnék ki a Bodogán-Bodogán párost a futam legvégén. Bodogán Ferenccel beszélgettünk.


Egerben új autóval álltatok rajthoz, amire a miskolci verseny előtt került fel az elég ütősre sikerült dekoráció. Mivel készültetek még a Miskolc Rallye-ra?

A dekoráláson kívül sokat dolgoztunk a kocsin, mert Egerben hengerfejes lett a Ladánk, ezért motorjavítás volt az első számú feladat. A szükséges alkatrészek a verseny előtti héten érkeztek meg. A kipufogós emberünkhöz is elvittük a VFTS-t, volt egy kis változtatás, aztán fékpadra állítottuk a kocsit, pár nappal a verseny előtt, de időben készültünk el mindennel. A jobb1-ben történt a legfontosabb változás, Molnár Tomi nem tudja egyelőre folytatni a navigátorkodást, így az öcsém, Balázs ült be a helyére, valószínűleg egészen az év végéig ebben a felállásban támadunk majd.

Hogyan sikerült a miskolci támadás?

Csütörtökön reggel utaztunk el Miskolcra. Elég húzós tempót diktáltunk a pályabejáráson, szerencsére nekem több gyorsasági szakasz is ismerős volt, mert az előző években mentünk már rajtuk néhányszor, ezért könnyebb volt a feldolgozásuk. Számoltunk azzal, hogy esni fog az eső, és ez meg is történt. Pénteken délelőtt még kimentünk a pályákra, tréningezni, megoldottuk a gépátvételt és az adminisztrációs teendőket, a salakpályára pedig az eső után érkeztünk meg, már sötétben engedtek be minket az arénába. A három körös futamot Vizelli Karcsiékkal kellett volna megvívnunk, de Kareszék autója megmakacsolta magát, így egyedül kellett köröznünk az oválpályán. Kívülről úgy tűnhetett, hogy háttal ülök a moziban, de ez volt a terv, kockázat nélkül szerettük volna letudni a bemutatkozást. Nem akartunk nagyot mutatni, mert a hosszú, szombati napra készültünk. A várva várt eső, mondhatni, hogy rendelésre megérkezett szombaton reggelre. Bükkszentkereszt csak vizes volt, de Mályinkán leszakadt az ég, és ugyanez volt a helyzet Sátának az egyik részén is. Ekkor abszolút működött a gumitaktikánk, az intermedia abroncsokkal elég nagy előnyre sikerült szert tennünk az első körben, a kategóriánkban.

A második körre fel kellett volna raknunk a puha slickeket, de nekünk csak középkemények voltak, ezért nem változtattunk. Bükkszentkeresztre és Mályinkára még elfogadható volt ez a választás, azt mondom, hogy nem okozott hátrányt az intermedia, de Sátán és Lyukóbányán abszolút megbosszulta magát, mert mindkét pályán teljesen felszáradt az aszfalt, amikorra odaértünk, másodjára. A harmadik körre átgondoltuk a gumitaktikát, de valamiért továbbra sem mertem felrakatni a középkemény gumikat. Tartottam Mályinkától, pedig nyugodtan megléphettem volna a cserét. Ám jöttek a nagy felhők, bíztunk benne, hogy ismét elered az eső, maradtunk az intermedianál. Ez a számítás nem jött be, de vittünk magunkkal két slick gumis kereket, amiket Mályinka után felszereltünk. Sáta ettől egy kicsit jobb volt, jobb érzés is volt az autóval menni, gyorsulni is tudtunk, de az lett volna az igazi, ha négy slickkel lehetett volna menni. Így is sikerült megnyernünk a kategóriánkat, amihez igazából nem kellett túlzottan kockázatos tempót diktálnunk, mivel Vizelli Karcsiék nem tudták a salak után folytatni a versenyzést. Szombaton, a figyelmünket a helyi menőkre, legfőképpen Fenyvesiékre helyeztük, de ő hibázott és 40 másodperc büntetést kapott. Ehhez még szereztünk 50 másodpercet az első körben, nem igazán kellett sietnünk sehová a verseny vége felé. A power stage-et még a szükségesnél is sokkal jobban elspóroltuk. Nem akartunk az utolsó gyorsaságin kiesni. Előtte egyetlen technikai problémánk akadt, a második kör végén megállt a generátor, éppen csak beértünk a DVTK stadionjához. Ott leállt a motor, a szervizsátorhoz már tolni kellett az autót, akkor tettek be egy újat a srácok a rossz helyére. Megúsztuk, de mégis bosszantó, mert Egerben is megtörtént ugyanez a hiba. Keressük a rendellenesség kiváltó okát, szerintünk egy szabályozó mondja be állandóan az unalmast.

Székesfehérvárig csak kiderül…

Rajta vagyunk az ügyön, meg fogjuk keresni az okokat, hogy a Székesfehérvár Rallye-ig mindenképpen felszámoljuk. Még komolyabban nem foglalkoztunk a kocsival, a generátorokat már felújíttattuk, és Székesfehérváron mindenképpen ott leszünk. Hamarosan nekiugrunk az autónak, kuplungot és motorolajat cserélünk, levesszük a váltót, amit alaposan ellenőrzünk majd. A motorépítőnket, Orbán Norbit is várjuk, mert az utolsó körben már alacsony volt az olajnyomás, csak megfelelő fordulatszám esetén épült fel rendesen, ami izgalommal töltött el minket. Norbi azt mondta, hogy készen lesz június elejére, ne izguljunk. Ha pedig ő mondja, az úgy is lesz. Biztosak vagyunk abban, hogy Székesfehérváron tökéletes autóval állhatunk majd oda a rajtvonalhoz.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Köszönjük a segítséget!


Ventil kft, Oxygen smd, Smart energy, ItPng, Agrihő energia, ITS Logistics Hungary

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük