Kerekes Lacinak és Kerekes Rékának nem indult jól az éve Egerben, mert már akkor meghibásodott az Opeljükben a váltó, amikor leálltak vele a szervizben a trélerről. Zuzooék szombaton szuperrallyeval folytatták az évnyitó versenyt, de tovább üldözte őket a balszerencse, hamar fel kellett adniuk a futamot. A hazai erőpróbájára, a Miskolc Rallye-ra gőzerővel készül az apa-lánya páros, ám minden jel arra utal, hogy most is az utolsó pillanatban lesz teljesen harckész a szentgotthárdi paripájuk, amitől csak annyit várnak, hogy a céldobóig végre elvigye őket. Kerekes Lászlóval beszélgettünk.
Nagyon rövidre sikerült nektek az Eger Rallye. Mi történt veletek?
A váltó már pénteken délelőtt meghibásodott, letört a harmadik fokozat fogaskerekéből egy fog, ami csörgött, zörgött a váltóban. Leszakadt a kartervédő, elfolyt a szervóolaj, amiről azt sem tudjuk, hogy hol távozott a rendszerből. Sok sebből vérzett az egri futamunk. Egyszerűen nem lehetett autózni sem, nemhogy versenyezni az Opelünkkel. Verpeléten még legurultunk, de az nekünk már etap volt az első kör végén. A váltó hibájával még együtt tudtunk volna élni, de elengedtük inkább az egészet, nem akartuk, hogy berántson minket valahol az árokba a vacakoló kormány.
Nem unatkoztatok az elmúlt egy hónapban. A héten kezdődik a hazai versenyetek, hogy álltok a felkészüléssel?
Megérkeztek a hátsó lengéscsillapítók, azok már a helyükön vannak, a kartervédőt is pótoltuk, a lámpasorunk is elkészült, azt bevallom töredelmesem, hogy én rontottam el. Keletkezett egy kis zárlat, az tette időlegesen használhatatlanná. A váltó maradt a végére, Norbi azt hétfőn kezdte el csinálni, kedden elvileg bekerül az autó alá az is. Futó percre leszünk kész ismét. De ezúttal van annyi szerencsénk, hogy ha bármi kell a kocsihoz – de ne kelljen – három percnyire van a garázsunk a DVTK stadionjától, akármilyen pótalkatrész pillanatok alatt ott lehet a szervizparkban.
Hagyjuk a garázst, és a tartalmát, próbáljuk meg az ott található holmik felhasználása nélkül megfogalmazni azt, hogy mit terveztek a hétvégére!
A csapatunk az egri fiaskó után nem volt jókedvű, de az elmúlt hetekben felszívtuk magunkat, vidáman és izgatottan várjuk a Miskolc Rallye-t, ami az évünk egyik legfontosabb versenye, a hazai futamunk, négy fantasztikus pályával. Bükkszentkereszten tavaly mentünk, Mályinkán többször is autóztam már, sőt navigáltam is néhányszor. Lyukóbányán egy hónapja álltunk legutóbb rajthoz, egy Rallye3-as sprintfutamon. Sátának a Sajómercse felőli vége lesz egyedül ismeretlen. Nagy meglepetésre nem számítunk. A legfőbb célunk az, hogy célba érjünk, mert elég régen volt már erre példa. Jó a motor, jó a futómű, a váltó is jó lesz, a lámpasor is kész van, úgy gondolom, hogy technikai hiba nem nagyon tehet nekünk keresztbe, mert mindent kipofoztunk az autónkon. Reméljük ezt az Opel Astránk is érzi majd és elrepít minket egészen a Miskolc Rallye céljáig, mert azzal nem csak nekünk, hanem nagyon sok barátunknak, ismerősünknek és szurkolónknak okozna nagy-nagy örömöt szombaton este.
Rallye2.hu – Salánki Gábor