Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Dudás Gergő: Mi sem gondoltunk, hogy tovább lépünk a Rallye2-ből

Dudás Gergő 2017-ben mutatkozott be a Rallye2 Bajnokságban és 2018-ban már az ORB mezőnyében is megtanulták a fiatal pilóta nevét, mert kétszer is kupákat csent el, Szabó Krisztián navigálásával a géposztály rutinos, öreg rókái elől. Gergő a Rallye2-ben is szorgalmasan gyűjtötte a pontokat, így a szezon végén ezekért is járnak majd az ifjú tehetségnek a serlegek, hiszen a 6-os géposztályban a második, összetettben pedig a negyedik helyet szerezték meg Molnár Zsoltival és a Citroen C2R2 Max-al. Dudás Gergő foglalta össze nekünk a 2018-as évét.


2017 közepén váltottatok BMW-ről Citroenre, de túl sok sikert nem hozott még tavaly ez a húzás. Mit terveztetek 2018-ra?

Az első Citroen-ünket hamar lecseréltük, mindössze két futamot töltött nálunk, átültünk inkább egy C2R2 Max-ba, ezt próbáltuk meg minél tökéletesebben felkészíteni a nem régiben véget ért évadra. Alaposan átnéztük az autót, megismertük a tél folyamán. Orfűn, egy tesztfutamon és ezen felül még csapatteszten is részt vettünk mielőtt belekezdtünk a 2018-as évadba. Miután nem sok versenyzői tapasztalatom volt, úgy terveztük, hogy az elmúlt évet kizárólag a tanulásnak szenteljük, belakjuk az autót, nem voltak eget verő elvárásaink magunkkal szemben. Szerettünk volna sokat tapasztalni, tanulni és arra törekedtünk, hogy eközben lehetőleg jól érezzük magunkat.

Ezekhez a minimalista elképzelésekhez mérten elég hamar megjelentek a jó eredmények a nevetek mellett és az év végén bajnoki ütközet várt volna rátok, ha nem a továbbtanulást választjátok. Milyen volt az elmúlt esztendő?

Az évadnyitó Eger Rallye-n kifejezetten görcsösen ültünk be az autóba, az első feladat az volt, hogy ezt az érzést a lehető leghamarabb legyűrjük. Végül ez a futam lett az eldobott versenyünk, nulla pontot szereztünk, megállt alattunk az autó az ötödik gyorsasági szakaszon. A technikai problémák a Miskolc Rallye-n is folytatódtak, de ott sikerült úrrá lennünk a helyzeten. Sokszor dadogott és befulladt az autónk motorja, pedig a szervizcsapatunk mindent megtett a két verseny közt, és a helyszínen is, hogy megelőzzük, elhárítsuk a problémákat. Annyi szerencsénk volt Borsodban, hogy az igazán nagy baj az utolsó szakasz célja előtt nem sokkal ütött be. Ki tudtunk vergődni a gyorsaságiról, eljutottunk a verseny céljába, és így megszereztük a géposztályunk, valamint a kategóriánk bronzérmét. Ez az érem lehetett volna akár fényesebb is, ha nem vacakol újfent, a kocsink. Csakhogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, dühösek voltunk, dühös volt a csapat is, mert hiába dolgoztunk éjt nappallá téve a Citroen-en, az mégis lépten-nyomon keresztbe tett nekünk. Béreltünk egy Ford Fiesta R2T-t, amiről az Iseum Rallye előtti teszten derült ki, hogy igazából csak egy Ford Fiesta R2, mert a turbója egyáltalán nem működött. Elindulhattunk volna vele a szombathelyi futamon, de azt az olvasók fantáziájára bízom, hogy mire lett volna elég az 1000 köbcentiméteres, szívó motor ereje. Valószínűleg szinte semmire. Ezért a csapat felkerekedett, hazautaztak Szegedre, elvitték a Fordot és a Miskolc Rallye óta érintetlen Citroen-t pikk-pakk átépítették murvára, felkészítették, és a gépátvétel idejére visszaértek a felkészített kocsival Szombathelyre. A verseny nem indult jól, az első gyorsaságin kis híján feldőltünk egy saras kanyarban, de a döntés összességében jónak bizonyult, megnyertük a kategóriánkat, abszolútban pedig másodikak lettünk. Innentől mondjuk azt, hogy aránylag megemberelte magát az autónk. A Székesfehérvár Rallye az egyik nagy kedvencem, azon a környékén ismerkedtem meg anno a Citroen-ünkkel, a kincsesbányai gyorsasági kivételével minden pályát ismertem. Régen vártuk már, de ekkor még mindig nem készült el a C2-nk új motorja, jelentős, bő 30 lóerős hátrányban voltunk – már régen – a vetélytársainkkal szemben. De a királyok városából is kupákkal tértünk haza. A Veszprém Rallye-ra jókora csúszással ugyan, de megérkezett végre a várva várt motor, aminek ekkor nem tudtunk tiszta szívből örülni, mert aszfalton szerettük volna kipróbálni. Nem mertük feltekerni a végletekig, takaréklángon autóztunk, nem akartuk eldurrantani a motort. Az autó rendben volt, élveztük is a magunk módján a futamot, ám alapvetően nem szerettem az első kerék hajtású kocsival murván menni. A Baranya Kupán behúztuk a második nullás futamunkat. Ha jól emlékszek az ötödik gyorsaságin estünk ki, mert becsúsztunk az árokba. A komlói futam eddig nem sok örömöt tartogatott a számomra. Katasztrófa volt az augusztusi versenyhétvégénk. A sátrunkat elvitte a vihar, majd másnap egy versenyzőtársunk kicsúszása miatt megálltunk az egyik gyorsaságin, és ezután 40 másodperccel rosszabb időt kaptunk, mint, amit kapnunk kellett volna, hiába bizonygattuk az igazunkat. Ekkor kiszálltunk az abszolút bajnoki címért folytatott csatából, és mindezekből kifolyólag valami megborult bennem a Rallye2-vel kapcsolatban. A Salgó Rallye-ra elutaztunk, de akkor még nem tudtuk, hogy a nógrádi lesz az utolsó Rallye2-es futamunk. A komlói tapasztalataink miatt elég komoly aggodalmaink voltak a rajt előtt, de törekedtünk arra, hogy élvezzük a versenyzést. Zagyvarónán két kisebb hibát is elkövettem, az éjjeli vízözöntől nedves, saras úton. Belehúztunk, hogy a hátrányunkat lefaragjuk, és ez olyan jól sikerült, hogy megnyertük a géposztályunk csatáit. Sőt! Az abszolút elsőségről sem sokkal, csak 5 másodperccel maradtunk le. Ha nem hibázok, valószínűleg miénk a futamgyőzelem. A Nyíregyháza Rallye-n harcba szállhattunk volna a 6-os kategória bajnoki címéért, de másképp alakultak a dolgok. Számunkra is váratlan módon hirtelen elköszöntünk a Rallye2-től. Remélem ez a vég egy hosszú történet kezdete. 🙂 Értékesítettük a Citroen-ünket és vásároltunk helyette egy Mitsubishi Lancer Evo IX-est, amivel egy tesztverseny után bemutatkoztunk az élvonalban. Az októberi Mecsek Rallye jól sikerült, FRT futamon indultunk, a Nyíregyháza Rallye-n pedig 219 versenykilométeren keresztül tanulhattunk, ráadásul szép eredményt sikerült elérnünk a Zemplénben is. Másodjára is ezüstérmesek lettünk az ORB 3-as kategóriájában. A Mikulás Rallye-t egyértelműen a murvás tapasztalatszerzés oltárán áldoztuk fel, a Szilveszter Rallye-n viszont már igyekeztünk egy kicsit bohóckodni is, próbáltunk szórakoztatni a közönséget. Ennyi volt számunkra 2018.

Fotó forrása: Dudás Gergő/Facebook

Úgy sejtem 2019-et is az ORB-ben tervezitek, nem tértek vissza a Rallye2 Bajnokság mezőnyébe.

Igen, így van, maradunk a 3-as kategóriában, hamar megszerettük a Mitsubishit, és van még róla bőven mit tanulnunk. Nem tűzünk ki elérhetetlen célokat magunknak, inkább figyelünk, résen leszünk, és ha remény van a jó eredményre, akkor megpróbálunk harcba szállni érte. Március végéig jól jönne, ha tudnánk tesztelni, de ha ez nem jön össze, akkor is ott leszünk az évad nyitányán, az Eger Rallye-n.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Köszönöm az egész éves segítséget Molnár Zsoltinak, a szerelőimnek, a családomnak, valamint a támogatóinknak!

Köszönjük partnereink segítségét!

CloneGsm, Well Done, Prometric Test Center, Stage light theatre szociális szövetkezet, DepArt Productions Nonprofit Kft., Ticket shop Hungary, Bakerlit Multi Art Center, Üvegkalmár, Dream-Light – Theatre Bt, 383 the kopjary water, Multi Copy.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük