Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Fróna János: Kész csoda a második helyünk

Fróna Jani, Magyar Zsoltival – és néha, beugrósként Bartha Nándival kiegészülve – arra készült az év elején, hogy a 2017-ben egyetlen ponton elúszó kategóriagyőzelmet 2018-ban megszerzi, de a csaknem két évtizede hűen és nem mellesleg megbízhatóan szolgáló Hondájuk idén túl sokszor makacsolta meg magát, rendszeresen keresztbe tett Janiéknak, akik éppen emiatt tudnak nagyon örülni annak, hogy a végelszámolásnál sikerült megvédeniük az ezüstérmüket. Csöppet sem szomorúak, vidáman készülnek a Szilveszter Rallye-ra, és a jövő esztendőre, mivel úgy tervezik,hogy tavasszal már nem itthon, hanem külföldön gyűjtögetik tovább a versenykilométereket. Fróna Jánossal beszélgettünk.

A 2017-es évben egyetlen ponton múlt,hogy nem ti lettetek a 7-es géposztály bajnokai. Milyen elképzeléssel álltatok oda a rajtvonalhoz 2018-ban?

A rendkívül szoros tavalyi végeredmény miatt abban bíztunk, hogy idén talán sikerül fellépnünk a dobogó legfelső fokára. Igazából már az első fordulótól kezdve a 7-es kategória bajnoki címéért küzdöttünk. Magasra tettük magunknak a lécet, komolyak voltak az elvárásaink magunkkal szemben. De a rengetegtechnikai hiba, a két nullázott és egy nem értékelt versenyünk keresztbe húzta a számításainkat. Szerintem a 18 éves pályafutásom alatt egyetlen olyan évünk sem volt, amit ennyire megnehezítettek a technikai problémák, mint a mostanit.

Baranya Kupa

Mind a nyolc futamon ott voltatok, még a murvákon is. Milyen volt a 2018-as szezonotok?

A sok gond alaposan beárnyékolja az elmúlt évadról alkotott képünket. Alapvetően jól indult az év, mert a támogatóinknak köszönhetően teljes szezonra készülhettük. Nyolcból nyolc versenyen álltunk rajthoz, annak köszönhetően, hogy a szponzoraink az első pertől kezdve mellettünk álltak. A bajokat leszámítva jó és izgalmas évünk volt, csak a murvás futamok nem hiányoztak az autónknak. Veszprémben volt olyan eset, többször is, hogy a mély nyomvályúkban szinte felült a Hondánk alja a pálya talajára. A fém és a kő csatáinak a nyomai még ma is láthatók a karosszérián, alaposan leamortizálták a kasztnit alulról. Ráadásul még pontot sem gyűjthettünk, mert túl kevesen sorakoztunk fel, a rajtvonalnál,a géposztályban. Ezek okán nem is szeretnénk a jövőben murvás futamon rajthoz állni. Annak köszönhetően, hogy minden versenyen részt tudtunk venni fokozatosan elkezdtek gyűlni a pontjaink, de a rengeteg műszaki hiba miatt a vártnál lényegesen lassabban. A legrosszabb pillanatunkat az évad utolsó versenyén kellett átélnünk, az erdőbényei gyorsasági szakaszon. Nem is értjük még most sem, hogy miért, de egy szalagkorláton ért véget a Nyíregyháza Rallye-nk. Csak arra tudok gondolni, hogy a síkos útra túl hidegek voltak a gumik, ezért csúsztunk ki. A rajttól nem messze történt, nem mentünk még gyorsan, sietnünk sem kellett, amikor jött egy bal3-as kanyar, amit egyszerűen kiegyenesítettünk. Ezzel sajnos buktuk a 2WD kupa éves értékelésben a bronzérmét. A legjobbnak a Baranya Kupát láttuk, annak ellenére, hogy már az első napon hengerfejes lett a motor, így tele kellett öntenünk tejjel és borssal, hogy teljesítsük a hőségben a versenytávot. Komlón, és mindenütt máshol, ahol célba értünk sikerült a 7-esgéposztályban, valamint a 2WD kupában is dobogóra állnunk. A bajnoki cím sajnos az idei évben sem jött össze, de nem vagyunk szomorúak, mert ennyi technikai hiba és probléma után  – Egerben kiestünk, az év elején három futamon is kínlódtunk a főtengely végén lévő tárcsával, motor, váltó, ment tönkre, Veszprémben nem szerezhettünk pontot, majd a Zemplénben pereceltünk egyet – csodának tartom, hogy az utolsó percig volt esélyünk a győzelemre. Az is csoda, hogy ezüstérmesek lettünk az idei esztendő végén is.

Eger Rallye

Mivel telik a tél, mire készültök tavasszal?

Az autónkat kipofoztuk, rendbe hoztuk, a Nyíregyháza Rallye-n keletkezett károkat felszámoltuk. Mint mondtam, murváról szó sem lehet, így a Mikulás Rallye-ra sem utaztunk el. A Szilveszterre készülünk, Mogyoródon biztosan rajthoz állunk, aztán januárban szétkapjuk a kocsit, és fejlesztéseket szerelünk be. A karosszériát lecseréljük, újat építünk, mert a mostani már megjárta a hadak útját, számításaim szerint legalább háromszor. Az autónk 1996-os évjáratú, 2000 óta szolgál minket versenyautóként, megérdemel egy új kasztnit. Ebbe költöztetünk majd át minden felszerelésünket. 2019-re komoly váltáson törjük a fejünket, minden valószínűség szerint jövőre nem sokat állunk rajthoz Magyarországon, legfeljebb a Baranya Kupán, mert a Mitropa kupa futamain szeretnénk megméretni magunkat. Sok jót hallottunk erről a sorozatról, úgy döntöttünk, hogy ideje, hogy minél előbb kipróbáljuk.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Köszönjük az egész éves segítséget a szponzorainknak, a szervizcsapatnak, Bartha Nándinak,és nem utolsó sorban Ecsedi Janónak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük