Nagyon nem úgy alakult a Nyíregyháza Rallye Jánosa Ákos és Rubóczky Attila számára, ahogyan azt ők előzetesen elképzelték, de amiért elutaztak az évzáró futamra, azt maradéktalanul meg is szerezték, így boldogan és elégedetten zárhatták az évet. A sikeres, de rengeteg buktatóval tarkított Nyíregyháza Rallye-ról Jánosa Ákossal beszélgettünk.
A 6-os kategóriában, a 2WD kupában és Peugeot kupában is az első helyről vártátok a Nyíregyháza Rallye rajtját, de nem mondhattátok még magatokénak egyik fronton sem a bajnoki címet. Feszélyezett ez titeket?
Vészesen nem, mert voltak azért terveink az évzáró futamra, amivel próbáltuk minimalizálni a kockázatot és maximalizálni a győzelmi esélyeinket. Az elképzelésünk az lett volna, hogy csak simán legurulunk a gyorsaságikon, eljutunk a célba és akkor ünnepelhetünk. De a valóság olykor köszönőviszonyban sincsen a tervekkel, és ez a verseny tökéletesen megfelelt ennek az itt elhangzott közhelynek. Persze azért a mezőny végén sem akartunk kullogni, mert ott volt a kategóriánkban Ifj. Tóth János, Bútor Robi, Klausz Kristóf, és azok a srácok is, akikkel egész évben vívtunk, így szerettünk volna menni velük, csatázgatni, de ez most nem jött össze.
Miért, és milyen volt a versenyetek?
Azért, mert már szombaton sikerült szereznünk két jobb első defektet, amiket bent, a gyorsaságikon kellett kicserélnünk. Rengeteg időt vesztettünk ezek miatt. Az egyiket Mádon kaptuk, ott a felni is eltört, már csak a küllők voltak meg belőle. Kicsit kedvünket szegte, ami történt mi sem éreztünk késztetést arra, hogy nagyon feszített tempót diktáljunk, de a csapatunk is megpróbált ebbe az irányba terelni, figyelmeztettek minket, hogy ne feledkezzünk meg az eredeti célkitűzésünkről. Nyugtattak, biztattak, hogy érjünk célba és szerezzük meg azt a néhány pontot, ami a bajnoki címünk bebiztosításához elengedhetetlenül szükséges. A szombat így ért véget, és bizakodtunk, abban, hogy a másnap majd hoz valami újat, jobbat a számunkra. Vasárnap igyekeztünk kockáztatás nélkül, a saját tempónkban autózni és ez a taktika lett a célravezető. Az eredményeink nem voltak rosszak, defekt és kaland nélkül autóztunk a zempléni gyorsaságikon. Mivel az abszolút 36. helyről kezdtük a napot szinte minden gyorsaságin előztünk egyet, ám volt olyan szakasz, amelyiken kettőt is. De mindenki rendes és figyelmes volt, lehúzódtak a versenyzőtársak, minden esetben elengedtek minket, nem vesztettünk időt. Ez a napunk már rendben volt. Talán kellett is nekünk ez a két szombati defekt. Lehet valami intő jel, vagy isteni sugallat volt, arra vonatkozóan, hogy nem kell nekünk életre-halálra hajtanunk ezen a versenyen. A terveket teljesítettük, a szükséges pontokat megszereztük, így a 6-os kategóriában, a 2WD kupában és az idén először kiírt Peugeot kupában is bajnoki címet szereztünk. 🙂 Nagyon boldogok voltunk a célban, rettenetesen örültünk, de az lett volna legszebb, ha ezt a hármas sikert szebb eredményekkel szereztük volna meg, a Nyíregyháza Rallye-n. Nagy tulajdonságot nem tulajdonítunk a győzelmünknek, de azért természetesen jól esik a tudat, hogy a Rallye Szakág díjátadó gáláján sokszor fognak minket a színpadra szólítani.
Egy bulifutam? Ünneplésként?
Egyelőre a Mikulás Rallye került szóba, de arról is csak nagyon halkan beszélgettünk. Nagy esélyt erre sem látok, de még mindig jóval nagyobb a sansz egy veszprémi csapatásra, mint a mogyoródira. A murva a szívem csücske, de maximum 30-70% az esély arra, hogy indulunk. Ha mégis összeáll a Mikulás Rallye-nk, akkor egy összkerékhajtású, Mitsubishi Lancer Evo X-essel fogunk rajthoz állni, hogy méltóképpen búcsúzzunk ettől a sikeres esztendőtől.
Rallye2.hu – Salánki Gábor