Pethő Tyutyu és Holecz Laci számára nehezen indult a Baranya Kupa, de megérte a küszködés, hiszen két fronton is kupákat és pontokat szereztek az évad második, másfélszeres szorzójú futamán. Tyutyuék nagyon szeretnének rajthoz állni Salgótarjánban, de lehet, hogy erre nem kerül sor, hiszen a pilótára hamarosan egy mindennél fontosabb esemény vár, amit valószínűleg még egy abszolút VB futamgyőzelemre sem cserélne el. Pethő Istvánnal beszélgettünk.

Veszprémben az autótokat alaposan megdolgozta a murva. Sikerült maradéktalanul rendbe szednetek a Baranya Kupára?

A szokásos módon történt a felkészülésünk, de az autó nagyon darabokban volt, amikor hazavittük Veszprémből, nem tudtunk mindennel végezni augusztus elejére. A meglepetés az volt a felkészülés végén, hogy a gátlók nem érkeztek meg a kocsinkhoz, csak a verseny helyszínén kaptuk meg, ott tudtuk beszerelni őket a helyükre, majd értelemszerűen a futómű beállítását is Komlón kellett megoldanunk. A motorunkra nem tudott sajnos ránézni Bodnár Attila, így karburálás nélkül, több sebből vérző autóval, indultunk el Komlóra, aztán bíztunk benne, hogy majd ott minden összeáll. Hála az égnek igazunk lett. Úgy voltunk vele, hogy megyünk, a Baranya Kupán, lesz, ahogy lesz, de végül megérte kockáztatni, hiszen a P12-ben és a Lada kupában is harmadikak lettünk.

Két bronzérem nem rossz eredmény. Milyen volt a versenyetek? A teszten részt tudtatok venni?

Dehogy tudtunk tesztelni. 😀 Esélyünk sem volt rá, örültünk, hogy az autót összeraktuk. A prológgal kezdtük mi is a Baranya Kupát, amit nem tartottunk a kedvencünknek, mégis megnyertük a kategóriánkban. Mi egyből felraktuk a slick gumikat, hogy a prológ után ne kelljen még a kerékcserével is törődnünk az első szakasz előtt, hiszen még mindig volt mit szerelni a VFTS-ünkön. Az első szakaszon már tökéletes volt minden, jól éreztük magunkat és sajnáltuk, hogy csak egyszer mehettünk Hosszúhetényen, nem úgy, mint a két szombati szakaszon. Másnap kalandunk, és kicsúszásunk nem volt, technikailag csak az önindítóval adódott gondunk, és egyszer a hűtőfolyadék szivárgott valahonnan, az is csak egy kis ideig és minimálisan. Aztán önmagától abbahagyta. A tavalyi évhez hasonlóan idén is forróság volt Komlón, de minket ez nem nagyon zavart, hozzá vagyunk már szokva. Lehet az adrenalin is elterelte a melegről a figyelmünket. Izzadtunk, ez persze zavaró volt, de túléltük. Az eredményünknek és a megszerzett kupáknak nagyon tudtunk örülni a futam végén, pláne egy ilyen sok kérdőjeles, utolsó utáni pillanatban befejezett felkészülés után.

Salgótarján?

Nagyon szeretnénk ott lenni a nógrádi versenyhétvégén, de egyelőre nem biztos, hogy rajthoz állunk a Salgó Rallye-n. A kedves párom éppen az első gyermekünkkel várandós, nagyon közel van már a szülés időpontja és lehet, hogy a kisfiunk éppen a Salgó Rallye időpontjában jön a világra. Ha megszületik a kis legény és mindenki épségben, egészségben hazakerül a kórházból, akkor elutazunk Salgótarjánba. Ha viszont bármi közbe jön, akkor értelemszerűen kihagyjuk a Rallye2 Bajnokság soron következő futamát.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!