Tim Gábor és Timár Tomi a szombathelyi rossz emlékek után érthetően nagyon óvatos volt a Veszprém Rallye murvás szakaszain. De megérte vigyázniuk, mert ha nem is lett annyira előkelő az opeles páros eredménye, mint azt szerették volna, de sikerült lezárniuk a két futamos pechszériájukat, ami az aszfaltra történő visszatérés, és a sok pont megszerzésével kecsegtető Baranya Kupa előtt életbevágóan fontos volt, Gabi és Tomi számára. Tim Gáborral beszélgettünk.
A Székesfehérvár Rallye után alaposan szét lett szedve a kocsitok. Mit kellett javítani és hogyan készültetek a Veszprém Rallye-ra?
Izgatott várakozásokkal telt az időnk a Veszprém Rallye-ig, mert nem tudtuk, hogy mi okozta a kiesésünket a Székesfehérvár Rallye-n. A miértjét tudtuk, – kicsúszott a helyéről a féltengely az Opelünkben – csak az okát nem. Miután a szervizcsapatunk rátalált a hiba forrására, azután már azért kellett szurkolnunk, hogy minden szükséges alkatrész pontosan megérkezzen az autónkhoz és időben össze tudják rakni a kocsit a fiúk, mert szinte atomjaira kellett szétszedni az egész elejét. Az utolsó pillanatra, óriási erőfeszítések árán sikerült harcra késszé varázsolni az autót, amiért különösen hálásak vagyunk a szervizeseinknek, valamint a csapatvezetőnknek, Farkas Kálmánnak.
Mindnyájan sok időt, erőt, munkát, pénzt és energiát áldoztak arra, hogy ott lehessünk a Veszprém Rallye-n, és egy tökéletes autóval versenyezhessünk. Nélkülük biztosan nem lehettünk volna ott a Balaton partján, de végül még tesztelni is tudtunk a Veszprém Rallye előtt. Sikeres és hasznos köröket futottunk, az autónk a toppon volt, hibátlanul működött, megnyugodhattunk a futam előtt. A pályabejáráson viszont már tudtam, hogy a Veszprém Rallye nem lesz a kedvencem. Azt is éreztem, hogy az Iseum Rallye-n elvétett ugratásunk, kiesésünk, és az ezt eredményező székesfehérvári fiaskónk is benne van a fejemben, a kezemben és a lábamban, ezért izgatottan vártam a rajtot, de azt hiszem, hogy még inkább örültem volna, ha egyből a célban, a futam végén találjuk magunkat.
Milyen volt a versenyetek? Az eredményeken is látszódott, hogy tartasz a murvától, de okosan, az autót kímélve haladtatok a cél felé.
A fő tervünk az volt, hogy célba érjünk, illetve pontokat szerezzünk, de igazából attól, ami az abszolút értékelés kilencedik helyéért járt, valamivel többre vágytunk. Ám annak örültünk, hogy karcmentesen, és épségben sikerült az autónkat célba vinni, aminek köszönhetően a pályafutásunk első murvás versenye lett a 2018-as Veszprém Rallye, amit a céldobogón tudtunk befejezni, és ezt mindenképpen pozitívumként éltük meg. Kalandunk, vagy necces helyzetünk nem volt, mert tartottam tőle, hogy valamelyik ugratót a kelleténél jobban elvállaljuk. Minden olyan ponton, ahová ugratót írtunk be, vagy horizontos volt a pálya, nem láttam magam előtt az utat, azonnal elvettem a gázt, ment a bal láb fék, rendesen megtiszteltünk minden rizikósnak mutatkozó akadályt. Utólag azt mondom, hogy lehet, hogy túlságosan is óvatos voltam. De sikerült tapasztalatot szereznünk, amivel legközelebb már biztosan bátrabbak, illetve gyorsabbak tudunk majd lenni a murván. A lelkünknek minden esetre nagyon jót tett ez a célba érkezés Szombathely után.
A Baranya Kupa már újra aszfaltos lesz, az autó tökéletes, ott tudtok e lenni Komlón?
Igen, jó érzés lesz, hogy ismét szilárd talaj lesz a talpunk, vagyis a kocsink kereke alatt, alig várjuk már, hogy útra kelljünk Komlóra. Aszfalt, másfélszeres szorzóval, kitűnő pályákon, csakis erre vágyunk jelenleg. Bízunk benne, hogy a Mecsekben úgy tudunk majd autózni, hogy újra dobogóra állhatunk, de miután Miskolcon megéreztük a győzelem ízét, szeretnénk visszakerülni a győztesek táborába. Ehhez valószínűleg a verseny előtti teszt is nagy segítségünkre lesz, a felkészülésünk egyik legfontosabb állomásának tartjuk, a Baranya Kupa előtti főpróbát. A bemutatkozó szakasz, Komló belvárosában izgalmasnak ígérkezik, több felvételt is láttunk már róla, szenzációs a hangulat, rengeteg a néző, de még sosem volt korábban részünk hasonló, közutas prológban, úgyhogy kíváncsiak vagyunk, hogy élőben milyen lehet. Tavaly versenyeztünk a környéken, a Nissanunkkal, ami nem igazán volt ideális az ottani gyorsaságira. A futómű beállításai közel voltak ahhoz, amiket zárt versenypályákon szoktak használni a pilóták, dobálós gyorsaságin versenyeztünk, ami csöppet sem tetszett az autónknak. Egy „jó erős” 🙂 kilencedik helyet sikerült megkaparintanunk, amit augusztus elején nem szeretnénk megismételni. Sokkal jobb eredményért fogunk rajthoz állni, és küzdeni pályafutásunk első a Baranya Kupáján.
Rallye2.hu – Salánki Gábor