Gyöngyösi Marci és Simon Niki először autózott együtt pályafutása során, de az eleinte jól működő Opel Astrájuk hamar megmutatta nekik, a Székesfehérvár Rallye-n, a konokabb énjét is és kiállásra kényszerítette már az első körben a párost. Marciék most azon dolgoznak, hogy Veszprémben, jó hangulatban és a célban tehessenek pontot az elmúlt a két forduló vesszőfutásának. Gyöngyösi Marcellel beszélgettünk.
Jártatok a karosszérialakatosnál az Iseum Rallye után?
Gondolom ez csak egy költői kérdés volt a részedről. 🙂 Kénytelenek voltunk meglátogatni a kasztnist, nagyban meghatározta a felkészülésünket az, hogy Szombathelyen keletkezett egy kis fénysérülés a karosszérián. Csonkállványt, hátsó hidat, motortartó bakot, hűtőt, karosszériaelemeket kellett cserélnünk, a futóművel adódtak problémák, valamint csapágyakból is újakat vásároltunk. Volt mire nézni bőven, ám nem állt túl sok idő a rendelkezésünkre, a munkák elvégzésére, a két futam között. Az utolsó pillanatban raktuk össze az autót, mégis azt kell, hogy mondjam nem sikerült rosszul. Tesztelni nem tudtunk, mindössze annyi történt, hogy az indulás előtt, az utcán gurultam vele egy nagyjából három kilométeres próbakört, aztán még ugyanazzal a lendülettel fel is álltam a trélerre, majd szombaton reggel elindultunk Székesfehérvárra.
Szombathelyhez hasonlóan Fehérváron is a harmadik szakaszig jutottatok. Mi történt és milyen volt addig a versenyetek?
Karesz ezúttal sem ért rá, így Székesfehérváron Simon Niki olvasta az itinerem. Nikivel még soha nem versenyeztem együtt, bár régi, jó barátok vagyunk, mégis ez volt az első közös bevetésünk. Tudtam, eddig is, hogy profi navigátor, ezt most be is bizonyította, jó volt vele dolgozni, csak azt sajnálom, hogy nem értünk célba. Bemelegítésként tökéletesre sikerült a kincsesbányai szakasz, bár abszolútban kicsit előrébb vártam magunkat. Az 5-ös géposztályban viszont sikerült a helyi illetőségű Várnai Dávid-Szabó Tamás páros mögött teljesíteni a nyitó gyorsaságit, amit az erős mezőnyben teljesen rendjén valónak éreztünk. Úgy vélem, hogy ezt a helyezést a célig is tudtuk volna tartani, amennyiben minden úgy alakul, mint az első pályán. A második szakaszon már nem tudtunk normálisan autózni, mert jelentkezett a vesztünket okozó rángatás, amiről először azt gondoltuk, hogy az üzemanyag ellátással történt valami gond. De később kiderült, hogy egy elektromos hiba miatt vacakol az autó, a harmadik szakasz rajtjában végleg le is állt a motor, nem tudtunk elstartolni. A kialakult helyzetben nagy segítségünkre voltak Krehlik Nándi szülei és Nóri, akiknek köszönünk szépen mindent, amit értünk tettek.
Veszprém? Ott lesztek? Kollár Karcsi visszaül melléd?
A kocsink már készen is van, abban a tekintetben, hogy beállítottuk, valamint átszereltük a futóművet murvára. Éppen a műszerfal mögötti kábelköteget cseréljük, újra, ami remélem, hogy megoldja azt a problémát, ami Székesfehérváron a kiesésünket okozta. Igen, visszakapom a „szerencse Kareszomat”, 🙂 ismét vele fogok rajthoz állni, nem gondolnám, hogy még egyszer változtatni kell idén a jobb1-ben. Remélem, hogy vele együtt visszatér minden a régi kerékvágásba a Balaton parti, murvás versenyen. Két kieséssel végződött verseny után semmilyen más vágyam nincs, a Veszprém Rallye-val kapcsolatban, mint az, hogy jó hangulatban teljesíthessük az utolsó centiméterig, és hogy átguruljunk a céldobogón, a Veszprém Arénánál.
Rallye2.hu – Salánki Gábor