Rosszabbul nem is kezdődhetett volna a 2018-as esztendő Neukirchner Andris számára, mint ahogy elkezdődött, ám két nullás futam után, Szombathelyen úgy tűnt, hogy végre helyre áll a rend, de mégsem így lett, mert az árokban és egy fán ért véget a futamuk, Pardi Katával. Ez viszont Neukirchner András szerint már az egész évük forgatókönyvét átírja.

Nem kezdődött szerencsésen az évetek…

Sajnos nagyon nem. Egerben az első szakaszon eltört az egyik féltengelyünk, szuperrallyeval értünk célba, Miskolcra pedig nem volt navigátorom, mert Jancza Tomi sajnos nem tudott eljönni velem. Akkor Katának is volt elfoglaltsága. Hosszúhétvégére lehetetlen volt navigátort találnom, ezért nem tudtunk Borsodban elindulni. Ebből adódott, hogy volt, azaz lett volna időnk bőven felkészülni a Hondánkat, a szombathelyi futamra. De szokásunkhoz híven megint az utolsó percben készültünk el az autónkkal. Hiába igyekszünk, ezen már az életben nem tudunk szerintem változtatni. 🙂 Az akarat mindig megvan, csak az idő hiányzik hozzá. Rengeteget dolgozok, így nem egyszerű. Próbáltam a Grámán csapatra rásózni az autónkat, de nem jártam sikerrel, nem tudták elvállalni.

Mi volt a tervetek a szombathelyi futamra?

A szombat délutáni szakaszokat akartuk igen alaposan meghúzni, hogy vasárnap reggel valami jó rajtpozícióból indulhassunk neki, az Iseum Rallye nagyobbik részének. Attól tartottam, hogy ha hátulról rajtolunk vasárnap, és valaki hibája miatt átlagidőt osztanak ki, akkor elúszik az egész versenyünk. Ezt a tervet, 216-os rajtszámmal egész jól megvalósítottuk, mindkét első napi szakaszt megnyertük, megszereztük vasárnapra az első rajthelyet. A szervizbe érve láttuk, hogy csöpög valamilyen folyadék a motortérben. Talán a szervóból jött. A szervizcsapat megoldotta, azt mondták, hogy az rendben lesz.

 

Reggel benéztem a motorháztető alá, biztos, ami biztos alapon, akkor láttam, hogy csöpög a hűtővíz. Megnyomtam a csövet és egyből spriccelt a folyadék belőle, el volt repedve a cső. A srácok ezt is megoldották, levágták a sérült részt, bilincs rá és mehettünk. Etapon vettem észre, hogy valami nem kerek, mert újra elkezdett folyni a rózsaszínű fagyálló. Ekkor a cső másik végéből csaptam le egy darabot, de csak második nekifutásra sikerült megcsinálni úgy, hogy elfogadható legyen. Emiatt hat percet késtünk a farkaserdei szakasz rajtjából, amiért egy perc büntetést kaptunk. 20 másodperc előnyünk volt, amiből 40 mp hátrány lett. Négy hosszú gyorsasági volt hátra, átlagosan 10-10 másodpercet kellett volna hoznunk az ellenfeleken, hogy a végére beérhessük őket. Nem tűnt vállalhatatlan feladatnak. De nem voltam ott fejben. Amikor a sportbíró felmutatta a rajt előtt, a 10 másodperces táblát, akkor én még a bukósisakomat kötöttem befelé. Az első lassító után Kata meg is dicsért, hogy remek volt, azt gondolta, hogy innentől nem kell visszafogni. Ezután viszont szinte azonnal elnéztem egy féktávot, árokba estünk, az pedig rádobott minket egy fára. A kár nem vészes, mert egy motortartó bak tört el és a teleszkópok föltolták a tornyokat. Anyagilag nem nagy a veszteség, de a bajnokságban óriási.

Székesfehérváron talán újra rátok mosolyog a szerencse. Hogy gondolod?

Úgy, hogy biztosan nem veszünk részt a fehérvári futamon. Plusz szerintem nem csak azt dobjuk el, hanem jó eséllyel a 2018-as évad hátra lévő részének a nagyobbik hányadát is. A matematikai esély is oda van, szerintem nincs rá esélyünk, hogy a bajnoki címért harcolhassunk. A Veszprém Rallye-t nagyon szeretem, bár soha nem sikerült nyerni még a Balaton partján, de mindig az első helyről kellett valamiért kiállnunk. Úgyhogy azt szerintem idén is megpróbáljuk, de egyáltalán nem biztos. Az biztos, hogy Székesfehérvárra nem megyünk, mivel azt a versenyt nagyon nem kedvelem. Ha minden klappolna szerintem tudnánk ott is az élmezőnyben autózni, de valahogy soha nem éreztem rá a fehérvári gyorsaságikra. Az esetleges Veszprémen kívül még egy itthoni, Baranya Kupa, vagy Mecsek Rallye valószínűleg bent marad a versenynaptárunkban, de én ezután a roppant szerencsétlen évkezdet után azt gondolom, hogy nincs értelme erőltetni. Elkoptatom a meglévő gumikat, aztán elengedem az idei évet.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!