Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Marton Zoltán: Odafigyelős futam volt a miskolci

Marton Zoli és Horváth Krisztián már majdnem elengedte a Miskolc Rallye-t, ami, mint utólag kiderült öreg hiba lett volna, mert nem csak egy izgalmas versenyt, hanem az 5-ös géposztály bronzérmét is elbukta volna Borsodban, a szombathelyi páros. Ezek után érthető, hogy óriási izgalommal várják a májusi, Iseum Rallye-t, ahol hazai környezetben bizonyíthatnak majd. Marton Zoltánt kérdeztük.

Zsinórban hat futamon nem értetek célba, de Egerben végre megtört a jég. Az autótok sem betegeskedett sokat. Mivel telt Eger és Miskolc között az időtök?

Leginkább várakozással, mert két nappal azután, hogy célba értünk Egerben, levettük a váltót és elküldtük revízióra, valamint javíttatni. Azt vártuk, hogy visszakapjuk. Új gömbcsuklót is csináltattunk. A váltó nem lett kész, így egy utcai váltót kellett beszerelnünk pár nappal a miskolci verseny előtt. Közben kiderült, hogy elektromos problémák adódtak a kocsiban. Pöfögött és töfögött a Renault Clion-nk, de menni azt egyáltalán nem akart. Szerdán indultunk el a Miskolc Rallye-ra, kedden este sikerült összeraknunk rendesen az autót. Már kezdett rezegni a léc, szóba került, hogy lemondjuk a miskolci szereplést.

Végül mégis elutaztatok Borsodba és milyen jól tettétek!

A futam végkimenetelére nem panaszkodunk, de a pályákról elég vegyes a véleményem. Az biztos, hogy az első, hernádvécsei volt a legkevésbé szimpatikus. De miután felhordták a versenyzők a gyorsasági szakaszokat, onnantól már szinte teljesen mindegy volt, hogy hol megyünk, mindenütt nehéz feladatot jelentettek a pályák. Az én tudásomhoz és ízlésemhez képest kifejezetten odafigyelős volt ez a futam.

Ha nem is könnyen, de eljutottatok a szikszói célba. Milyen volt a versenyetek?

Féltem a salaktól, de a prológ sokkal jobb volt, mint ahogy azt előzetesen elgondoltuk. Szívesen mentem volna még egyszer három kört. 🙂 A szombati versenynapnak az első köre volt számunkra nagyon gáz, a rossz gumiválasztás miatt. Túl kemény volt a keverék és emiatt rettentően csúszkáltunk az első körben. Viszont említésre méltó kalandunk sem ekkor, sem a hátra lévő hat gyorsaságin nem volt. A szervizben cseréltünk kerekeket, ami megoldotta a problémát. Az autóra különösen figyelni kellett, mert a műszerfal úgy nézett ki, mint a karácsonyfa, sorban kaptuk a hibaüzeneteket. Ezért nagyon összpontosítanunk kellett a célba érkezésre, de tökéletesen teljesítettük ezt a feladatot. Ennek nagyon örültünk, boldogok voltunk, hogy immár másodjára is sikerült idén célba érnünk, és még kupákat is szereztünk a géposztályunkban. Attól viszont egy csöppet sem voltunk feldobódva, hogy egyáltalán nem ott voltak a gumik a kanyarokban, ahová azt előzetesen jelezték. Csak csodálkoztam mindenhol, hogy kéne guminak lennie, de nincs, vagy van, de nem értettem, hogy mit keres ott az abroncs, ahol elhelyezték. De összességében célba értünk, átgurultunk a dobogón, eredményes, jó verseny volt, örülünk.

 

Csak ennek az eredménynek szól az öröm? Vagy annak is, hogy néhány nap múlva hazai pályán autózhattok?

Így van, a Szombathely Rallye is régen izgalomban tart már minket. Indulunk, és miután a Renault-nk továbbra sem alkalmas a murvára egy Honda Civic-el fogunk részt venni az Iseum Rallye-n. Eddig még nem láttuk az autót, értelemszerűen nem is ültünk benne, így valószínűleg ismét a szokásos, utolsó pár napos figurát hozzuk a hazai verseny előtt. De jó lenne nagyot versenyezni, célba érni, pontokat szerezni és sok-sok vidám pillanattal szeretnénk megörvendeztetni a pályák mellé kilátogató segítőinket és barátainkat.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.