Szepesi Marcinak és Gondos Petinek egyetlen igazán gondtalan szakasz adatott meg a Miskolc Rallye-n, a srácok nagyot küzdöttek, szerencséjük is volt, de végül mégis félre kellett állniuk a selyebi gyorsaságin. Marciék hamar nekiláttak a javításnak, de Szombathelyen így sem lesznek ott, ők már inkább Székesfehérvárra gyúrnak. Szepesi Marcellal beszélgettünk.
Egerben kategóriagyőzelemmel és a 2WD kupában ezüstéremmel indítottátok az évet, ám nem volt gondtalan a futamotok. Hogyan készültetek Miskolcra?
Három gyertya olvadt bele a motorba az Eger Rallye-n, a darabok bekerültek az égéstérbe, emiatt egy szelep és egy dugattyú is oda lett. A motort kellett megjavítanunk a miskolci, hazai futamunkig. A technikai felkészítés nagyjából ennyiből állt, hálás vagyok Édesapámnak minden segítségért. Papírmunkánk is adódott, le kellett műszaki vizsgáztatni az autónkat, ami nem volt olyan könnyű, mint ahogy azt elképzeltük, ugyanis nem sokan akarják már megcsinálni három betű, három számos rendszámmal futó versenyautókra a műszakit. Minden be van jegyezve szabályosan a Hondánk forgalmijába, de mégsem volt egy egyszerű menet a vizsga. Pomázon sikerült végül elintéznünk. Csütörtökön bejártuk a pályákat, hazamentünk és éjfélkor tudtam elindulni Miskolcról, Pomázra az autórét. Elég „jó” kis éjszaka volt.
Pénteken reggel látszott is rajtatok, hogy frissen, üdén, érkeztetek meg az adminisztratív átvételre, első ránézésre egyenesen az Avalon welness részlegéről jöhettetek Szikszóra. 🙂 Milyen volt a versenyetek?
Mi is majdnem így éreztünk az átkocsikázott éjszaka után. 🙂 Rettenetesen fáradtak és álmosak voltunk. Délután, a prológon nem akart menni az autónk, erőtlen volt, nem pörgött fel rendesen a motor. Írtunk egy kérelmet, hogy az éjszakai parc ferméből kivihessük az autót, azért, hogy megjavíthassuk. Ezt megkaptuk, szereltünk, visszavittük a kocsit és szombaton reggel indultunk az első, hernádvécsei szakasz felé. Az etapon gumit melegítettünk, próbálgattuk a közúti szabályok adta lehetőségek közt a Hondánkat, ami remek formában volt, gyorsult, megállt, indexelt, tök király volt minden. Beálltunk a rajtba és ott rögvest elment az autó kedve a versenyzéstől, nem bírt menni a gyorsaságin, végig szenvedtük a szakaszt. Ráadásul melegedett is a motor. A célig sem értünk el, már tudtuk, hogy legalább egy, de inkább két henger feladta a harcot. Így teljesítettük a kettes, szemerei szakaszt is, aki arra járt mindenki megelőzött minket, mi pedig igyekeztünk lehúzódni előlük, hogy ne rontsuk el senki versenyét sem. Remélem, hogy ez sikerült. A krasznokvajdai tankoló zónában ránk mosolygott a szerencse, mert az egyik historicos szerelő adott nekünk egy gyertyakulcsot, ránéztünk a gyertyákra és láttuk, hogy három gyertyánk megint teljesen el van olvadva. Fortuna nagyasszony rövid idő alatt másodjára is felkarolt minket, ugyanis Fábián Donáték szervizes embere szólt nekünk, hogy a „fűben ott hever elhagyva” négy darab vadonatúj gyertya, 🙂 ami nekünk pont megfelelő volt és kifejezetten jól jöttek. Köszönjük, hogy figyelmeztetett minket. 😉 Ezekkel tudtunk menni a harmadik szakaszon végre egy értékelhető időt. Olyan volt, mintha akkor kezdtük volna a napot. A selyebi szakasz nagyon meglepett minket, mert olyan szinten felhordásos volt, mintha murván mentünk volna. A negyedik szakaszon is elég jól letaláltunk, bár egy olajfolt miatt a gyorsasági végén majdnem állóra lassítottak minket, csak a miértjét akkor még nem tudtunk, nem mondták el, hogy mi történt. Csak a stopban árulták el. Az ötödik szakaszra, Szemerére mondanánk azt, hogy a versenyünk legjobb szakasza volt, erről tudtunk kirakni egy belsőkamerás felvételt is. Selyeben, a pálya háromnegyedéig jó volt minden, de egy kitérőnél üresben maradt a váltónk, eltört a váltókulissza. Félre toltuk a kocsit, megvizsgáltuk, hogy mi történt, a féltengelyre, a kuplungra, gyanakodtunk aztán jutott eszembe a kulissza. Három éve bent volt a kocsiban. Kivettem az egyik reteszelő golyót, csavarhúzóval bepiszkáltam a váltót negyedikbe, de tudtuk, hogy vége a versenyünknek. Legurultunk a pályáról, visszamentünk a versenyirodára és a szervizbe, feladtuk a futamot. Nem akartuk szétrúgni a kuplungot.
Jön egy újabb javítás és aztán…
Aztán Szombathelyen biztosan nem fogunk versenyezni, a Székesfehérvár Rallye pedig a meglátjuk fázisban van jelenleg. Igyekszünk, bízunk benne, hogy részt tudunk venni a Rallye2 Bajnokság következő aszfaltos futamán.
Rallye2.hu – Salánki Gábor