Kolencsik Balázs és Kemény Zsolt egy itthon igencsak különlegesnek mondható Peugeot 207-est öltöztetett az idei évre a régi 106-osuk, valamint Villám McQueen egyedi jelmezébe és az autó, az első próbáján, az Eger Rallye-n nagyjából azokat a paramétereket hozta, mint amire a miskolci páros az építés során nagyjából számított. Kolencsik Balázzsal beszélgettünk.
Sokat dolgoztatok az autótokon, teljesen új a Peugeot-tok. Ki tudtátok próbálni az Eger Rallye előtt?
Az egri rajt előtt kizárólag a hivatalos teszten tudtunk részt venni. Ez arra volt csupán elég, hogy ne nulla tapasztalattal álljunk oda a versenyen az első gyorsasági rajtjához. Az első benyomásaink elég érdekesek voltak. Szokatlan volt a kocsi, a 106-oshoz képest a 207-esben azt éreztük, hogy nem történik semmi. Motorerőben kevesebbnek tűnik, de a kanyarokban lényegesen nyugodtabban viselkedik az autó, valószínűleg a kanyarsebességünk jobb lett, meg kell szokni a kocsit, hogy ezt az előnyt ki tudjuk használni és a javunkra tudjuk fordítani a stopperrel és az ellenfelekkel folytatott csatáink közben.
A versenyen gyűltek a tapasztalatok, ott változtak ezek az első élmények? Hogy alakult nektek a futam?
Hasonlóan éreztem, de már az első szakaszon is találkoztunk olyan hibákkal, amiket egy becsületes teszt alkalmával biztosan felfedeztünk volna. A fékrendszerrel vannak problémák, a hátsó fékpofák többször is befogtak a nap folyamán, ami végső soron a vesztünket is okozta. A féktávokon a kocsink hátulja nagyon instabil volt. Szarvaskő harmadik lassítója előtt sikerült beforognunk, és „forgalommal” szemben álltunk meg a pályán. A motor lefulladt, és a világ összes kincséért sem akart beindulni. Végül sikerült életre kelteni a motort, de idegőrlő másodperceket éltünk át addig. Itt kiderült a számunkra, hogy innentől nem kell sietnünk, hanem nyugodtan tesztelhetünk. A fékeket folyamatosan bizonytalannak éreztem, ami engem is elbizonytalanított az autóval kapcsolatban. A szervizben kicseréltük a fékbetéteket, ami részben megoldotta a problémát, javult valamennyit a helyzet. Szarvaskőn, második nekifutásra megpróbáltunk bátrabban menni, de nem jelentkezett a hiba. A hatodik szakaszon még jobban igyekeztünk, mindent beleadtunk, ami egy abszolút ötödik időt eredményezett. Ez már azért biztató volt, kezdett hasonlítani az elképzeléseinkre. Sirokon szerettük volna folytatni a felzárkózást, de újra jelentkezett a már majdcsak elfeledett fékhibánk. Nem forogtunk meg, de beúszott ismét a kocsi hátulja. A piruettet ellenkormányzással sikerült megakadályozni, ám a korrekció úgy sikerült, hogy neki mentünk a gumisor szélének, ami megrongálta az egyik kormányösszekötő rudat. Kijöttünk a gyorsaságiról, felmértük a helyzetet és úgy véltük, hogy még egy gyorsaságit és kb. 40 kilométernyi etapot csak nehezen tudnánk teljesíteni. Viszont szívesen küzdöttünk volna még ezzel együtt is, ha utána marad valamilyen cél, vagy helyezés, amiért van értelme harcolni. A helyzetünket tovább rontotta, hogy lámpasorunk sem volt az autónkhoz, mert csak nem sokkal a verseny előtt derült ki, hogy a Rallye2-nek is kell sötétben mennie, erre már nem tudtunk fölkészülni. Azt még meg is tudtunk volna oldani, hogy visszaálljunk, de sötétben, lámpa nélkül nem láttam értelmét a kockáztatásnak. Szerintem még power stage pontokat sem tudtunk volna szerezni, mert az ellenfeleink közül többeknek ott virított a kocsiján a szép, nagy lámpasor, ami ellen nem sok mindent tehettünk volna, a mezei, távolsági fényszóróinkkal. Hasznos lett volna még a hátra lévő három gyorsasági szakasz, de így is sok mindent megtanultunk az autónkról. Az Eger Rallye-nk legjobb tapasztalatának azt az egyetlen szakaszt mondanám, ahol gondok nélkül autóztunk. Nagyon jól sikerült, tudtunk az élmezőny közelében autózni.
Hazai pálya, a Miskolc Rallye következik. Ott lesztek?
Igen, mindenképpen. Készülünk, és megvan minden Egerben tapasztalt problémára az ötletünk, szerintem addigra a motorerőn, a fékeken és a futóművön is tudunk faragni egy kicsit, de minden probléma valószínűleg nem fog megoldódni addigra. A miskolci pályák közül kettőt ismerek, a Selyeb-Gagyvendégin még soha nem mentem. Szerintem a pénteki, salakpályás prológgal és a szombati gyorsasági szakaszokkal izgalmas kis hétvégét tartogat a számunkra az április végi Miskolc Rallye.
Rallye2.hu – Salánki Gábor