Fotó forrása: Facebook/Kanyik Motorsport

…így kezdődött minden bánatom, dúdolhatta magában a Dolly Roll örökzöld slágerét a kislődi erdőben Ifj. Kanyik Anti és Nyírfás Juli, akiknek a kalandossága ellenére rettentően rövidre sikerült a Veszprém Rallye egy elszakadó ékszíj miatt. A Peugeot-os párosnak minden erőfeszítése és off road-os próbálkozása ellenére sem sikerült visszaállnia a mezőnybe, pedig a rajt előtt jól, és vidáman indult számukra a Balaton parti futam. A Veszprém Rallye-ról Ifj. Kanyik Antallal beszélgettünk.

Székesfehérvárról az abszolút értékelésben és a 6-os géposztályban is kupákkal térhettetek haza. Hogyan készültetek, mik voltak a terveitek a Veszprém Rallye-ra?

Jól kezdődött a veszprémi hétvégénk. Sikerült tesztelnünk a rajt előtt, tudtunk beállításokat keresni, próbálgatni, a csapunk pedig tökéletes munkát végzett, remekül felkészítették a kocsit, amiért nagy köszönet illeti őket. Összhangban voltak a srácok egymással és velünk is. A pályabejáráson Julcsival jó itinert írtunk, jól éreztük magunkat, aztán pedig Balló Pali barátunk születésnapját is megünnepeltük, tehát a lehető legjobb hangulatban vártuk a verseny rajtját.

Ami sajnos nagyon rövid ideig tartott nektek. Mi történt az autóval?

Reggel, ébredéskor sem voltunk egyáltalán idegesek, nem voltunk görcsösek. Eszünkbe sem jutott, hogy bármi gubanc lehet. A parc ferméből elgurultunk etapon a kislődi gyorsasági rajtjához. Elrajtoltunk. Attól eltekintve, hogy egy kicsit csúszkált az autónk minden tökéletes volt, már éppen kezdtem újra beleszokni a murvába. Egy gyönyörűen abszolvált balos kanyart követően, egy dobálós, bukkan, dob után álltam a gázon, amikor a műszerfal elkezdett bepirosodni. Ez, az álmos könyv szerint sem jelent jót. A hűtéssel adódott probléma, ami konkrétan azt takarta, hogy a hűtőfolyadék 128 Celsius fokig melegedett fel. Pár másodperc múlva megálltunk, leállítottam a motort, de elsőre nem tudtuk, hogy pontosan mi történt. Ez egy elég szűk részen volt, így picit tovább kellett gurulnunk, egy balos után félre tudtunk állni, biztonságosan. Akkor láttuk meg, hogy elszakadt az az ékszíj, ami a vízpumpát hajtja.

Ezt Julcsi hajgumijával nem tudtátok pótolni…

Hát nem. 🙂 Minden verseny után ki szoktuk cserélni ezt a szíjat, pedig 400 versenykilométerre van tervezve. Ebben a szíjban mindössze 50 kilométer volt. Nem gondoltuk, hogy ebből bármi baj lehet, nem tettünk újat a helyére. Nagyon sajnáljuk, hogy így alakult. Ezután jött még néhány nehézség. Alig volt térerő az erdőben, keresni kellett, nehezen tudtuk csak értesíteni a csapatot, valamint a verseny vezetőségét a problémánkról.

Folyamatosan egyeztettünk róla, hogy miként tudnak, vagy nem tudnak kihúzni minket. Szerettünk volna a két kör között kijönni és szuperrallyezni. A csapatunk eközben már úton volt a rajthoz, hozták a pótalkatrészt. Annyi szerencsénk volt, hogy jött egy terepjárós srác, aki elhúzott minket úttalan utakon, pedig még kötelünk sem volt. Elég kalandos volt ez a sztori, ám sikeresen kijutottunk a főútra. Nagy köszönet illeti ezért a segítőnket! A szervizcsapat 15 perc alatt rendbe rakta a kocsit, de hiába siettünk nagyon, hogy visszaérjünk hét percet kikéstünk volna, akármennyire nyomom a gázt, így Veszprémtől néhány kilométerre félre álltunk, végleg fel kellett adni a versenyt. Jött a szervizbusz, a trélerrel és indultunk szépen haza. Eléggé el voltunk kenődve, mert nagyon szerettünk volna autózni, és rengeteg szurkolónk várt minket a pályák mentén. Gratulálunk minden ellenfelünknek és azoknak is, akik célba értek, Pannuska Dávidnak pedig mielőbbi gyógyulást kívánunk. Ők azért sokkal rosszabbul jártak, mint mi.

Nézd a dolgok jó oldalát! Teljesen felkészülve várjátok az egy hónap múlva esedékes Baranya Kupa rajtját.

A futómű cseréjét leszámítva ebben igazad van. Egyelőre úgy néz ki, hogy nem lesz akadálya és ott leszünk a komlói versenyen, ami előtt valószínűleg tesztelni is fogunk. Fejben máris készülünk a Baranya Kupára, mert az egyik kedvenc versenyünk, mindketten nagyon kedveljük a mecseki pályákat, illetve Pécs és Komló környéket is. Az eredményekkel kapcsolatos vágyainkról én már nem merek semmilyen elképzelést megfogalmazni. 🙂 Természetesen nyerni lenne a legjobb, de a Veszprém Rallye után mi már a biztos célba érkezéssel és a tisztes helytállással is maximálisan elégedettek lennénk.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!