Bodogán Feri és Molnár Tomi a nulla pontos Iseum Rallye után óriási izgalommal indult el Székesfehérvárra, mert szerették volna kiköszörülni a Vas megyei csorbát, de nagyot változtak a páros elképzelései az év első három versenyéhez képest. Eredménykényszer nélkül, élvezetesen autóztak Feriék és talán pont ez volt az a tényező, ami Székesfehérváron a kategóriagyőzelemhez hozzásegítette őket. Bodogán Ferencet kérdeztük.
A Szombathely Rallye nem éppen a várakozásaitoknak megfelelően sikerült. Mik voltak a tervek Székesfehérvárra és hogyan készültetek a versenyre?
Elsőként visszaépítettük a kocsink alá az aszfaltos futóművet és elég sokat kellett magán a futóművön dolgozni, hogy az megfelelő állapotba kerüljön a szombathelyi murva után. A féltengelyeket, illetve a váltót, revízióra küldtük, tőcsavarokat cseréltünk, és átnéztünk még néhány apróságot a felkészülés során. A munka végére a futómű szerintem 99%-os lett, mert a beállítása során nem sokat kellett vele bíbelődni azért, hogy tökéletes legyen. Ezeket a munkákat követte a mentális felkészülés. Belsőkamerás felvételeket néztünk, sokat beszélgettünk a Székesfehérvár Rallye-ról Tomival, aminek a végére egy nagyon fontos elhatározásra jutottunk. Megbeszéltük, hogy innentől kezdve nem „görcsölünk” az eredményeken, ahogy esik, úgy puffan, inkább élvezni szeretnénk a versenyzést. Ez a döntés volt a felkészülésünk legfontosabb pontja, csakis az élvezetes autózás volt az egyetlen kikötés a versenyünk során.
Megkaptátok, amiért Székesfehérvárra utaztatok? Milyen volt a versenyetek? Én eredményesnek is mondanám.
Igen, megnyertük a P12-es kategóriát és a Lada kupát is, mi pedig nagyon jól éreztük magunkat. Ezt annak is köszönhettük, hogy az idei évre egy kicsit „megbolondították”, átvariálták a székesfehérvári pályákat, és rettenetesen jó nyomvonal került ezzel kialakításra. Az erdős, szűk részek nagyon feküdtek nekem. Szeretjük az ilyen tökös, bevállalós helyzeteket, ezek szerintem nekünk nem jelentenek problémát. A pályák feldolgozása remekül sikerült. Volt rövidebb és hosszabb szakasz is, az pedig megnehezítette a dolgunkat, hogy a 16,8 kilométeres gyorsasági, a Pusztavám volt a power stage. Tetszett a változatossága, a szélesről, szűkre, szűkről szélesre, nagyon jó volt. Többször hibáztam Pusztavámon, de szerencsére mindannyiszor kezelhetők voltak ezek a malőrök. Alapvetően a visszafordítókkal volt a gondom. Ahol kellett volna, ott nem húztam, ahol meg nem volt rá szükség, ott cibáltam a kéziféket. Többször is bekukkantottunk emiatt a bokorba, de sértetlenül vészeltük át az összes ilyen helyzetet. A Szombathely Rallye-t követően ki kellett cserélnünk a váltókulisszát, de az egyik tömítésnél csordogált belőle az olaj. Mi tűzoltásként megtettünk mindent, amit tudtunk Nagyveleg után, de a szervizcsapat kicserélte a tömítést a szervizben, megszüntették a hibát. Az tőcsavarokkal adódtak gondjaink és az egyik kerékcsapágy is lógott, amit szintén orvosoltak a fiúk, nagyon szépen köszönjük a munkájukat és a szponzoraink segítségét. Az eredménnyel teljes mértékben elégedettek voltunk, csak annyi problémánk volt, hogy nem tudtunk a célig harcolni Vizelli Karcsiékkal.
Volt olyan szakasz, ahol mi voltunk jobbak, volt, ahol ők, de biztató jelként értékeljük azt is, hogy az első gyorsaságin abszolút harmadik időt mentünk és a végén is csak bő 10 másodperccel maradtunk le abszolútban a dobogó alsó fokáról. Bebizonyítottuk, hogy bele tudunk szólni az élmezőny csatáiba és ez mások figyelmét is felkeltette, többen megdicsértek ezért minket. Fejlesztjük tovább az autónkat és támadunk!
Veszprémben?
Ott, mindenképpen. Van hozzá gumink, szinte meg sem koptak az abroncsaink a szombathelyi fiaskónk után, így gumikkal máris fel vagyunk vértezve. A Székesfehérvár Rallye-t követő héten nem unatkoztunk, hamar átraktuk a murvás futóművet a Ladánk alá. A váltót újra elküldjük revízióra, a futóművet – ahogy mondtam – már át is építettük a murvára. 2014-ben sikerült Veszprémben abszolút győzelmet aratnunk. Az utolsó gyorsaságin tudtunk akkor két helyet is előre lépnünk, óriási volt az örömünk a célban. Tudnánk élvezni, ha idén is az ölünkbe hullana az összetett győzelem. 🙂 De még boldogabbak lennénk, ha keményen megküzdhetnénk érte. 😉 Jó lenne…
Rallye2.hu – Salánki Gábor