Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Marton Zoltán: A katlan végén kívül semmi sem akart jól sikerülni

Marton Zoltán és Horváth Krisztián nagyon várta már, hogy nekivághasson az Iseum Rallye murvás gyorsaságijainak, hiszen a hazai pályák mentén rengeteg barátjuk és szurkolójuk várta, hogy a Rallye2 Bajnokság mezőnyében buzdíthassa a párost. Zoliékkal azonban kibabrált a technika, Bögötén majdnem elhagyták a motortér komplett berendezését, ezért idő előtt ki kellett állniuk. A történteken már átléptek a srácok, a figyelmük, a Székesfehérvár Rallye-ra irányul, ahol a saját autójukkal, egészen a célig szeretnének menetelni. Marton Zoltánnal beszélgettünk.

Hogyan készültetek a hazai versenyetekre? Szinte az utolsó pillanatban készült el a bérelt Peugeot a rajt előtt.

Nagyon vártuk a rajtot, mert jó lett volna itthon egy nagyot autózni, de ez nem jött össze sajnos. A saját Renault-nkhoz nincs murvás felszerelésünk, így béreltük ezt a 206-ost. A verseny előtt csak néhány nappal érkezett meg hozzánk a kocsi és sajnos voltak vele apróbb technikai problémák ezért igazából egy métert sem tudtunk vele tesztelni. Az első gyorsasági szakaszon kellett élesben kipróbálni az autót. Hazai verseny ide, közeli pályák oda, nem sok tapasztalatom volt az itthoni murvás gyorsaságikról, mert 2007-ben, 2008-ban és 2010-ben autóztam rajtuk utoljára, előfutóként és záró autóként. A Söptei úton, a Rallye Katlanban többször mentem, de ott is elég régen, ezért egyértelműen a célba érkezésre és itt-ott, egy kicsit látványosabb autózásra törekedtünk.

Sajnos ez nem jött össze. Mi történt veletek a versenyen?

Elég furcsa futam volt ez nekünk. Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor azt mondom, hogy életünk egyik legrosszabb versenye volt a mostani Iseum Rallye. Az első gyorsasági csakis az autóval történő ismerkedésről szólt. Bóklásztunk, furcsa volt, ám igyekeztünk megtanulni, hogy hogyan működik a kocsi. A Rallye Katlanban, a körgyorsasági felénél utol értek minket Zsebe Gáborék, pont egy olyan helyen, ahol bokrok, árkok és minden egyéb olyan dolog volt, amitől nem tudtuk elengedni őket. Próbáltam én lehúzódni, de ő sem tudott lemenni az útról, hogy megelőzzön, bár hely sem volt ehhez igazán. Amikor végre kikerültek, akkor le kellett maradnunk, de ezután már minden mindegy alapon nagyon jót sikerült autóznunk. A katlan második fele nagyon remekül sikerült. Vasárnap reggel, etapon elautóztunk jó messze Szombathelytől és a bögetei gyorsaságin két és fél kilométerrel a rajt után ki kellett állnunk, mert rettenetes hangok jöttek az autóból. Elment a szervó, megállt sok minden, nem tudtunk tovább menni, fel kellett adnunk a versenyt. Letört a motortartó bak a jobb oldalon és a rázkódástól letört a hátsó felén is. Szinte csak a kartervédő és a váltótartó tartotta az egész motort. Nem volt jó a kedvünk, de ez nem jelenti azt, hogy feladnánk a terveinket. Mindenkinek köszönök mindent és természetesen folytatjuk a bajnokságot.

Székesfehérváron?

Igen, a saját Renault Clio-nkkal. Az Oroszlány Pusztavám szakaszon mentem már MARB futamon többször is, de a másik két pálya teljesen ismeretlen lesz nekünk. Az eredmény másodlagos, célba kell érnünk, sok kilométert, tapasztalatot kell gyűjtenünk, ez lesz a legfontosabb feladatunk. De bízunk benne, hogy gyorsabban és jobban fogunk versenyezni, mint a legutóbbi futamunkon. A Renault-k a verseny előtt egy bő héttel még nincs itthon, mert elvitték Budapestre, a sportágválasztó napra, ahonnan, ha visszakapjuk, átnézzük alaposan, hogy mi a helyzet vele – bár nagy problémákra nem számítunk – és nekilátunk a felkészítésnek, mert mint mondtam, minden versenykilométert szeretnénk teljesíteni a székesfehérvári pályákon.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.