Igazából hibátlanul, csak egy késésért begyűjtött 10 másodperces büntetéstől hátráltatva versenyezhetett Miskolcon Papp Laci és Papp Csabi, aminek köszönhetően meg is szerezték a P13-as géposztály aranyérmét, ami méltó folytatása volt a tavalyi évüknek, amikor bajnokként állhattak fel a Papp tesók a P13 dobogójára. A Miskolc Rallye-ról, Papp Lacit kérdeztük.

Nem került be az új motorotok Miskolcra sem…

Sajnos nem. Ettől függetlenül igyekeztünk mindent megbízható és üzemképes állapotba hozni a kocsinkon, a motoron kívül. Szerencsére az rendben volt. Rengeteg munkánk volt a Volvo-val, a verseny előtt, a motor nélkül is, mert nem tudtunk elegendő időt fordítani az autóra, a téli szünet alatt. De ez úgy tűnik elég volt, mert a kocsink gond nélkül kibírta az összességében elég kemény miskolci hétvégét.

Milyen volt a versenyetek?

Nagyon tetszettek a Miskolc Rallye gyorsasági szakaszai, csak sajnos az időeredmények nem úgy alakultak, ahogy azt előzetesen szerettük volna. Reméljük, hogy az új motorral már tudunk végre lefaragni valamennyit a másodpercekből. Szinte folyamatosan csúszkáltunk, keresztben autóztunk, mindezt úgy, hogy a gumik megfelelően tapadtak, biztonságosan tudtuk a dolgokat kontrollálni. Élveztük. Nagyon dobálós és nagyon tempós szakaszokon autózhattunk, amik nekünk kifejezetten tetszettek. A P13-ban sikerült megszereznünk az első helyet, ám az összetettben – mint, ahogy arra korábban számítottunk is – nagyon megerősödött a Rallye2 Bajnokság mezőnye, az R2-es autókkal nagyon komoly tempót autóznak a vetélytársaink. Az új motor nélkül az első tíz hely valamelyikét szerettük volna elcsípni, ez sikerült, mert kilencedikek lettünk, úgyhogy nincs más hátra, mint, hogy végre tényleg beszereljük az új motort és azzal remélhetőleg sikerül végre az előre lépés. Nem tudjuk mire lesz képes az új lakó a gépháztető alatt.

Erre Salgótarjánban derülhet leghamarabb fény.

Ez igaz, és valóban csak ott tudjuk meg, hogy mit is tudhat ténylegesen a várva várt motorunk. A mi autónkhoz, ehhez a Volvo C30-ashoz nincsenek kész alkatrészek, mindent magunknak kell fejleszteni, gyártani, úgyhogy ha sikerül is beraknunk az új motort, akkor is élesben kell letesztelnünk mindent. Kizárólag a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg a munkánk sikerességét, nem olyan a helyzetünk, mint egy olyan versenyzőnek, akinek a polcról tudnak adni alkatrészeket a kocsijához. Kedveljük a Salgótarján környékén a pályákat, de ha választani lehetne mi szívesebben mentünk volna Ózdra. Sátát imádom, és szívesen mennék még Ózd környékén mondjuk a bódvalenkei gyorsaságin is. Hozzám egy kicsit közelebb állnak az ottani speciálisok, mint a salgótarjániak, de semmi baj, mert a nógrádi pályákra sem lehet panaszunk, Sámsonháza pedig teljesen új lesz a számunkra (is). Várjuk már, hogy ott legyünk és szorítsatok, hogy minden munkával elkészüljünk addigra, hogy végre beszerelhessük a régen várt új motorunkat a Volvo-nkba.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!