Neukirchner Andris és Guzi Robi nem kisebb célt, mint a Rallye2 Bajnokság abszolút bajnoki címének az elhódítását tűzte ki maga elé 2016-ra és csak nagyon kevésen múlott a sikerük, gyakorlatilag karnyújtásnyira voltak a diadaltól. Ám a négy futamgyőzelem mellé négy kevésbé sikeres forduló is becsúszott a bizonyítványba, amik együtt már soknak bizonyultak, meggátolták a srácokat a tervük megvalósításában. Az összetett ezüstérme mellett az 5-ös géposztály aranya is szépen csillog, Bandiék pedig olyan impulzusokat, élményeket kaptak idén a Rallye2-ben, hogy a pilóta kerek-perec kijelentette, hogy ő már nem is kíván máshol versenyezni, csakis a Rallye2 Bajnokságban. Neukirchner Andrást kérdeztük a 2016-os évükről és a jövő évi tervekről.
Rallye2.hu: Életetek első Rallye2-es abszolút győzelmével zártátok 2015-ben az évet a Mecsek Rallye-n és ugyanígy nyitottátok a 2016-os esztendőt is Egerben. Eléggé feltettétek magatoknak a lécet, hiszen egyértelműen és kimondottan a Rallye2 Bajnokság abszolút bajnoki címe volt a célotok az idén.
Neukirchner András: Igen. Amikor megvettem ezt a Hondát, akkor a célt is rögvest kitűztük magunk elé. Azt, hogy a Rallye2 Bajnokság összetett bajnoki címére fogunk hajtani, mert úgy éreztük, hogy megtaláltuk a célunkhoz a megfelelő autót. A 2015-ös évünket a tanulásra, a Hondánk megismerésére, „belakására” szántuk, idén pedig el kellett volna érnünk a kitűzött célt, a legjobb pozíciót. Nem voltunk tőle messze, de sajnos ez mégsem sikerült.
Rallye2.hu: Mit gondolsz, hol úszott el a bajnokságotok?
Neukirchner András: Több dolog is közrejátszott ebben. Az év elején jól kezdtünk Egerben, győztünk, de Miskolcon, a negyedik gyorsaságin kiestünk. Mondhatnám, hogy talán egy kicsit ész nélkül versenyeztem. 18 másodpercnyi előnnyel indultunk neki a második körnek, amit taktikusan be kellett volna osztani az üldözőinkkel szemben a hátra lévő három szakaszon. Ezt játszi könnyedséggel meg is tehettük volna. A kiesésünk oka az volt, hogy a Bükkszentlászló-Bükkszentkereszt speciálison rengeteg néző volt, akik szenzációs hangulatot teremtettek és egyszerűen nem tudtam önmagamat kontrollálni. Ráadásul egy kitűnő pálya volt, de nem versenyeztem még soha rajta. Nem tudtam, hogy hol és mennyire lesz kijárva a széle, mennyi sár lesz az útra felhordva és utólag azt mondom, hogy nem kellett volna mindenáron kikerülni azt a gumit, ami a vesztünket okozta végül. Inkább el kellett volna ütni, úgy, ahogy volt. Jobban jártunk volna. Egy technikai hibánk is volt, ez pedig elég sok pontba került nekünk, a másfélszeres szorzós Veszprém Rallye-n. Az utolsó gyorsasági rajtjában 20 mp körüli előnnyel vártuk a startjelet. Csak le kellett volna gurulnunk az extrém körülmények között és pontot kellett volna szerezni. De nyomtam neki a gázt, rendesen autóztam, miközben a lerakódott kavicsok kidörzsölték a hátsó fékmunkahengert és elfolyt a fékfolyadékunk. Székesfehérváron csak az ötödik helyen értünk célba, mert egyszer árokba csúsztunk, így az sem volt egy kerek verseny. Becsapott a trükkös, számomra mindaddig ismeretlen, csúszós, fehérvári fehér aszfalt. Ráéreztem, hogy így csúszik, úgy csúszik, aztán nem úgy volt, ahogy én azt gondoltam, egyszer túlcsúszott a kocsi, egyenesen az árokba. Túlvállalva autóztunk a gyorsaságin. Ózdon pedig kizártak minket, de erről már beszélgettünk. Mindezekből okulva azt kell megtanulnom, hogy mikor van az, amikor valóban sietni kell, ám fel kell ismerni azokat a szituációkat is, amikor a lassabb tempó, ha nem is gyorsabb, de mindenképpen hatékonyabb, valamint ésszerűbb. Azt a konzekvenciát már levontuk, hogy felesleges kockázatot nem szabad vállalnunk.
Rallye2.hu: A bajnokság felét felsoroltad itt hirtelenjében, amikor ilyen-olyan okok miatt nem jött ki nektek a lépés. Mégis szinte az utolsó percig harcban voltatok a bajnoki címért, Ózdra, ha úgy vesszük – mínuszolás után nézzük a pontokat – jelentős előnnyel érkeztetek, ti nyertétek a legtöbb versenyt az évben.
Neukirchner András: Négy futam nem jött össze, de a másik négyről mi vittük haza a legnagyobb kupákat, sikerül abszolút győzelmeket szereznünk. Ezek közül a csúcspontunk az évben, a Baranya Kupa volt. A Salgó Rallye-n aratott győzelmünkre is szívesen emlékszek vissza. Komlón, a Baranya Kupán, a hazai versenyünkön akkora adok-kapokban voltunk végig Szauer Gergőékkel és Vizelli Karcsiékkal, hogy az csak na! Salgótarjánban volt némi technikai gondunk, szivárgott a benzin, aminek a szaga bejutott az utastérbe. Ez leginkább etapon jelentett gondot, mert a gyorsaságikon a tempó, a nagy fordulat miatt jobban elégett az üzemanyag, nem jutott annyi benzin a visszafolyó ágra, mint az etapon. Az összekötő szakaszokon viszont ugyanúgy dolgozott az AC pumpa, szivárgott az üzemanyag a végére pedig már elég rosszul éreztük magunkat a szagától. Nehéz győzelem volt ez, nagyon megküzdöttünk érte.
Rallye2.hu: A tervetek nem sikerült. Miként értékelnéd az idei éveteket?
Neukirchner András: Az abszolút bajnoki trófea nem a miénk lett, de összességében én úgy gondolom, hogy mégis egy nagyon jó éven vagyunk túl. Sokat tudtunk gyorsulni és fejlődni az előző évhez képest, amihez kellettek Gergőék és Karcsiék is. A Rallye2 Bajnokság hangulata és közössége semmihez sem fogható élményekkel ajándékozott meg minket. Kiemelném a Veszprém Rallye-t, amikor elszállt a fékünk, és anélkül kellett visszajutnunk a céldobogóig és Vizelli Karcsiék minden egyes útkereszteződésben elállták a forgalmat, a biztonság érdekében. Gyakorlatilag lezárták nekünk az utat, hogy nehogy bárki elénk guruljon, vagy balesetet szenvedjünk. Csak azért, hogy mi is beérjünk a célba. Amikor üzemanyag gondjaink voltak, Szauer Gergő kijelentette, hogy ne törődjek vele, ha kell, betolnak minket lökhárítón, de akkor sem hagyják, hogy kiessünk. Hatalmas köszönet mindkettőjüknek ezekért, még egyszer. És ugye ezek a srácok voltak egész évben a legnagyobb ellenfeleink. Ezt a közösséget nem szívesen hagynánk el. Rengeteg pozitív élményt kaptunk, lesz bőven mire emlékeznünk 2016-ból.
Rallye2.hu: A Rallye2 Bajnokság összetett értékelésében végül a másodikak lettetek, megnyertétek az 5-ös kategóriát. Hogyan tovább jövőre?
Neukirchner András: A kérdés jó, 🙂 de az biztos, hogy én nem akarok máshol versenyezni, csak és kizárólag a Rallye2 Bajnokságban. Ez idén végképp eldőlt. Annyira jó a hangulat és a közeg a Rallye2-ben, hogy egyszerűen nem vágyok máshová. Máshol, más sorozatokban ezt szerintem nem kapnánk meg. Az ORB-ben például azt látom, hogy mindenki a saját maga kis dolgával van elfoglalva, a Rallye2-ben pedig megvan az feeling, amibe a pályafutásunk kezdetén, a 80-as évek végén, a 90-esek elején belecsöppentünk. Megy a barátkozás, a bratyizás, segítjük egymást bármiben, rettentő jól működik az összetartás a Rallye2-ben. Máshol ez nem hiszem, hogy ilyen szinten meglenne. Ahhoz pedig sem az időm, sem az anyagi tőkém, de lehet a tehetségem sincs meg, hogy bajnok legyek az ORB mezőnyében. Abszolút sikerről meg ugye ott álmodni sem nagyon lehet. Ezért nem vágyok én innen sehová. A Hondánk az marad, nem tervezzük lecserélni, felkészítjük 2017-re, kap egy a mostanitól erősebb, A-s motort. Ám a jövő évünk még nem állt össze teljes egészében. Terveztem, hogy kihagyunk egy évet, de még mindig nincs eldöntve, hogy így lesz, vagy ott leszünk 2017-ben is a gyorsaságikon. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a kisfiam abban a korban van, hogy nagyon igényli most a törődést. Rengeteg időt elvisz így is a munkám a családtól, amit a versenyzés csak tovább fokozna. Tavasszal úgy néz ki, hogy építkezésbe kezdünk, ha minden úgy sikerül, ahogy azt elgondoltam. Ez pedig szintén sok-sok időt és pénzt fog felemészteni. Még nem tudom, hogy lesz e időm, energiám és plusz pénzem arra, hogy versenyezni is tudjunk 2017-ben. Ha a költségeket le tudom redukálni a felére, akkor valószínűleg rajthoz állunk, de úgy, hogy a hétvégékre magammal viszem a családom is. Az autó felkészítése során pedig egy csavart sem fogok meghúzni. Majd a szervizcsapatunk – akiknek a támogatóinkkal együtt nagyon hálásak vagyunk az egész éves munkájukért és segítségükért – megoldja. Nekem az idő mindennél fontosabb lesz. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor lehet csak a szívünkhöz nagyon közel álló futamokra utazunk majd csak el. Például Szombathelyre, Veszprémbe, a murvákra és persze a hazai versenyünkre, a Baranya Kupára. Tehát semmi nem biztos. De jó lenne, ha jövő évi szabályokkal is fixen képbe kerülhetnénk végre, örülnénk neki, nem csak mi, hanem más Rallye2-es versenyzők is, ha még akár idén, vagy január elején asztalhoz ülhetnénk az illetékesekkel és tárgyalhatnánk, megtudhatnánk néhány dolgot a 2017-es évről, egy Rallye2-es szakági megbeszélésen. Nem is értjük, hogy miért nem valósult ez meg eddig az idei évben?
Rallye2.hu: Reméljük, hogy összejön a megbeszélés, de ezen kívül van e még valamilyen tervetek az idei évre? Szilveszter Rallye?
Neukirchner András: Nem. A Santa Domenica-n voltunk Horvátországban, oda szívesen megyünk, mindig jól érezzük magunkat, az egy szenzációs verseny, nem csalódtunk benne ezúttal sem. Viszont a Szilveszter Rallye 2015-ben számunkra elég kellemetlen élményeket adott, ezért úgy döntöttem, hogy soha többé nem kívánok rajthoz állni az év végi, Hungaroring környéki versenyen. A Honda ideális körülmények között jó autó, viszont ha nem ideálisak a körülmények, akkor gyakorlatilag kín és szenvedés vezetni. A Szilveszter Rallye-n pedig nem gondolnám, hogy ideális körülmények fogadnának majd minket. Így elengedjük, a szilveszteri bulifutamot és inkább a munkánkra, valamint a családra és a pihenésre kívánok koncentrálni az év utolsó heteiben, napjaiban.
Rallye2.hu – Salánki Gábor