Elek Robi és Kőrösi Gyula a MARB-ból tett egy tapasztalatszerző kirándulást a Rallye2 Bajnokságba, ahol az Ózd Rallye-n, számukra abszolút hazai pályákon mutatkoztak be Ladájukkal a Rallye2 mezőnye előtt, előfutóként. Robi izgatottan várta a rajtot és nagyon meglepte az utolsó sátai gyorsaságin az, hogy jóval nehezebb a sötétben tempósan autózni, mint azt ő korábban elképzelte. De sötét ide, hosszú versenytáv oda, a srácok ügyesen vették az akadályt, maradéktalanul ellátták az előfutói feladatokat és a célban ünnepelhették meg a sikeres Rallye2-es kiruccanásukat. Elek Robit kérdeztük.
Rallye2.hu: Előfutni jöttetek az Ózd Rallye-ra. Soha nem autóztatok még ilyen hosszú versenyen korábban hogyan készültetek a futamra?
Elek Róbert: Az Ózd Rallye előtt két héttel, a MARB sátai rallysprintjén készültünk az előfutásra, ez volt az első eset, amikor előfutóként indultuk, ilyen nagy versenyen pedig még soha nem is álltunk rajthoz ezelőtt, csak MARB futamokon szerepeltünk. Éppen ezért, a navigátorommal, Gyulával együtt nagyon izgatottan vártuk az Ózd Rallye rajtját, de szerintem én még Gyulától is sokkal jobban be voltam sózva. 🙂 A felkészülésünk sikeres volt, alaposan átnéztük a Ladánkat és talán ennek is köszönhettük, hogy nagyobb gondok nélkül vettük az akadályt, mert célba értünk, jót autóztunk és remekül éreztük magunkat a számunkra teljesen hazai gyorsasági szakaszokon.
Rallye2.hu: Sok újdonsággal, például a megnövekedett versenytávval és a sötéttel kellett megismerkednetek, megbirkóznotok. Hogyan sikerült nektek az Ózd Rallye?
Elek Róbert: Műszaki hibánk nem volt, mert a felkészítés során én azt mondtam, hogy úgy készüljünk, mintha élesben mennénk. Csak a diffink szorult egy kicsit, de a második körre megjavították a lelkes szervizeseink, akiknek szívből köszönjük a segítségüket. A szakemberünk, aki az autónk teljes felkészítését végzi, sajnos nem tudott eljönni velünk a versenyre, ezért egy kicsit megvoltunk ijedve, de szerencsére nélküle is boldogultunk, megtett ő is mindent a sikerért. Az első gyorsaságin eltaláltunk egy padkát, ezért lelassítottunk egy kicsit, ez segített abban, hogy megértsem, hogy ezúttal nem időre, nem életre-halálra harcolunk. Onnantól egy picit visszább vettünk a kezdeti lendületből és így a célig kormányozhattuk a kocsinkat. Sátán, az Ózd Rallye előtt két héttel versenyeztünk, az teljesen ismerős volt. Sőt nekünk a másik kettő gyorsasági mondhatni, hogy szinte totálisan fejben van, majdnem az összes árkot ismerjük, hiszen mindketten a környéken nőttünk, fel, csak néhány kilométerre lakunk ezektől a speciális szakaszoktól. A pályák mellett rengeteg barátunk, ismerősünk és szurkolónk gyűlt össze és ez örömmel töltött el, szenzációs volt előttük, nekik autózni, nagyon jól éreztük magunkat. A versenytáv mellett a sötétben autózás abszolút újdonság volt nekünk versenykörülmények között. Engem nagyon meglepett, hogy mennyire nehéz ilyenkor versenytempóban közlekedni, még egy jól ismert pályán is. Bevallom, hogy nem gondoltam volna korábban, hogy ez ekkora kihívást jelent majd. Nagyon figyelni kellett, mert füstöltek, tüzet raktak a gyorsaságik mentén a drukkerek, szembe világít esetleg egy-egy reflektor, teljesen más volt ilyen körülmények között vezetni, mint nappali fénynél. Ám ez is tetszett, ha mindent figyelembe veszek.
Rallye2.hu: Idén láthatunk e még titeket valahol?
Elek Róbert: Mivel én külföldön dolgozok, így nem tudom sajnos bevállalni, hogy bármelyik versenyen rajthoz álljunk az év végén. A Szilveszter Rallye ráadásul hétköznapra esik, úgyhogy teljességgel esélytelen a részvételünk. Ezek miatt inkább már 2017-re szeretnék koncentrálni. A Rallye2 Bajnokságban gondolkodtunk, gondolkodunk, nem is tudom igazán, hogy hogyan mondjam, de azt érzem, hogy fel kell még nekünk ehhez nőni. Fejben és technikában egyaránt. Emiatt szerintem még jövőre is maradunk a MARB-nál. Minél több versenyt tudunk menni, annál jobb. Az északi régióban négy vagy öt versenyt szeretnénk teljesíteni és ha ez sikerül, akkor a következő évad végén számba vesszük a lehetőségeinket. Megnézzük, hogy mennyit fejlődtünk egy év alatt és akkor még komolyabban elgondolkodunk a Rallye2-es szereplésünk, az élesben történő bemutatkozásunk lehetőségén. Nem az első tízben akarunk mi azonnal autózni, ám utolsók sem akarunk lenni. Szégyent semmiképpen sem szeretnénk vallani. Ha úgy látjuk, hogy erre van esélyünk, akkor jöhet majd a Rallye2.
Rallye2.hu – Salánki Gábor