Előnyben volt a salgótarjáni rajt előtt Hibján Joci és Szurovcsák Pisti a bajnoki csatában, de egy kicsúszással, egy futammal az év vége előtt újra szinte teljesen nyílttá tették a 6-os géposztály bajnoki címéért Jánosa Ákosékkal folytatott csatájukat. Ózdon mondhatni, hogy egy ki-ki meccset vívnak majd a srácok, de nem valószínű, hogy bármelyikük egy váratlan húzással fogja meglepni a másikat, hiszen a fiúk között kialakult példaértékű, baráti kapcsolatnak köszönhetően a legapróbb részleteket, még a guminyomást is megbeszélik a gyorsaságik előtt. Hibján Józsefet kérdeztük a salgótarjáni versenyükről és a mindent eldöntő Ózd Rallye terveiről.
Rallye2.hu: Úgy indulhattatok el Salgótarjánba, hogy egy pici lélektani előny került hozzátok a bajnoki címért folytatott csatában, amikor kiderült, hogy Jánosa Ákosék nem mínuszolhatják az Eger Rallye-t.
Hibján József: Egyáltalán nem befolyásolt semmit sem nálunk ez a dolog. Igazából én nem veszek figyelembe olyan tényezőket, amik nem a kormány mögött, vagy nem a gyorsasági szakaszokon dőlnek el. Ők nem mínuszolhatják az Egert, mi meg például Veszprémben találtuk szemben magunkat olyan problémával, hogy utolértük az előttünk autózó párost, ezért a mögöttünk autózó Ákosék utolértek minket és jobb időt írtak nekik jóvá, mint nekünk. De ezek egyáltalán nem érdekeltek, befolyásoltak, nem csináltunk semmit emiatt, nekünk nem az ilyen dolgokról szól a versenyzés.
Rallye2.hu: Ettől függetlenül az előny – mínuszolás után nézve az eredményeket – mégis nálatok volt Salgótarjánban, de eldobtátok.
Hibján József: Mondhatni. Előnyben voltunk, ám mégis nyomtam neki a gázt. A rajtok előtt általában lenyilatkozzuk, hogy okosan, ésszel megyünk majd, de amikor visszaszámolnak és nekikezdünk a gyorsaságinak, akkor már nem a matekoláson jár soha sem az eszünk, hanem a jó idő elérésén. Megyek, ahogy tudok, nem tudom kontrollálni magamat és a taktikánk alapján számolgatni, hogy mi lenne az ideális eredmény. Salgótarjánban hibáztam, eladtuk szinte minden előnyünket, de bajnokságot nem. Már Salgótarjánban simán megszerezhettük volna a bajnoki címet, így viszont Ózdra csupán 2 pont előnnyel utazhatunk. De nincsen ha a rallyeban, ezt jól tudja mindenki. Hatalmas, férfias csatára készülünk Ózdon, ott fog minden eldőlni.
Rallye2.hu: Tudom, hogy a zárómeccs lázában égtek mindketten, de nézzük még meg a nógrádi versenyetek további részleteit is. Mi történt veletek a legutóbbi fordulóban?
Hibján József: Ilyen oda-vissza formában még ugyan nem mentünk a pályákon, de ismerősek voltak. 2011-ben autóztam rajtuk utoljára a Ford Fiesta-val és most abszolút jó ötletnek találtuk, az irány megfordítását, mert olyan volt, mintha egy totálisan másik szakaszon kellene autóznunk. A Zagyvaróna-Ceredet szeretem. Tetszik, hogy kanyar van kanyar hátán, fekszenek az ilyen gyorsaságik nekem. Reggel a ködös, vizes Kazáron bevállaltuk, 7-es gumikkal mentünk ki és az abszolút ötödik, valamint a géposztály első helyével kezdtük a napot, aminek nagyon örültünk. Köszönjük a szervizcsapatunk, a támogatóink és a Pirelli mérnökeinek minden segítségét. A szervizben a gumiválasztást is megbeszéltük Ákossal, mindketten a középkemény keverékű abroncsokat raktuk fel. Az egész verseny ilyen volt egyébként, mert mindenről egyeztettünk, egyforma gumikkal és beállításokkal versenyeztünk, hogy egyforma feltételek legyenek a csatánkban mindkettőnknek. Még a guminyomás is megegyezett a kerekekben! 🙂 A második körben 5-ös, kemény gumikkal mentünk ki, amit rajtunk kívül nem sokan választottak, de kitűnőnek bizonyult. A harmadik gyorson megforogtunk, mert azt még meg kell tanulnom, szoknom, hogy a Citroen hátulja még a Ford Fiesta-hoz viszonyítva is könnyű, a gyorsaságik elejét nagyon meg kell vele tisztelni. Ha kitör a fara, azt nehéz korrigálni. Kb. 10 mp maradt bent a piruett után, de az előnyünk ezt megengedte, tartottuk az első helyet. Az ötödik gyorsaságin már nem volt ilyen szerencsénk. Hibáztam, amikor Vizsláson megforogtunk, kicsúsztunk. Az első komolyabb balos kanyarban elszabadult az autó hátulja és olyan szerencsétlenül érkeztünk az árokba, hogy a kipufogót eltömítette az agyagos föld. A motor így nem indult be, ki kellett takarítani a kipufogót, ami hosszú perceket vett igénybe, ezzel pedig nem csak az előnyünktől, hanem a kategória első helyétől is elbúcsúzhattunk. Ha 10 mp marad bent megint az nem lett volna gond, de mire kitisztítottam úgy, ahogy a kipufogót és újra életre kelt a motor, az közel hat percet vett igénybe és visszacsúsztunk a 6-os géposztály utolsó helyére. Mindent egy lapra, a power stage-re tettünk fel. Azt el kellett csípni. Ez sikerült is, ott tudtunk még három pontot megmenteni a szakaszgyőzelmünkkel. Lehetett volna jobb, de így alakult, ám nem csüggedtünk, mert nagyon jó volt végig a hangulatunk. Tisztelem és becsülöm Ákosékban, hogy mint címvédő, makulátlan, baráti kapcsolatot ápolnak velünk, húzzuk egymást, amivel folyamatosan jobbnál jobb eredményeket tudunk kihozni magunkból és a másikból is. Ellenfelek vagyunk és nagyon jó barátok. Etapokon bevárjuk, segítjük és tanácsokkal látjuk el egymást, a versenyeken kívül is sokat beszélgetünk. Tanulhatunk egymás hibáiból. Szenzációs érzés ilyen közegben versenyezni.
Rallye2.hu: Ózdon tehát folytatódik a csata…
Hibján József: Átnézzük az autónkat, új féket kap a Citroen, ez egészen biztos. Szeretném, ha új gumikkal tudnánk rajthoz állni, mert Salgótarjánban volt, hogy hátul már korábban használt, de jó abroncsokkal autóztunk. Az új gumik kétségtelenül jót tennének a tapadásnak. A Citroenünk szerintem műszakilag rendben van, Salgótarjánban semmi gondunk nem volt vele, de persze azért alaposan át fogjuk nézni mielőtt Ózdra indulnánk. Tervezünk még egy felkészülési vagy tesztversenyt Ózd előtt, remélem lesz rá módunk. Úgy képzeltük el, hogy ha sikerül, akkor azt is Ákosékkal együtt fogjuk megejteni egy MARB futamon. Még ezt is együtt tervezzük! Full egyenlő esélyeket szeretnék, ezért hívtam fel Ákost, hogy meghívjam és tájékoztassam az elképzeléseinkről. De még nem dőlt el, hogy ott leszünk e a teszten, szervezés alatt van a dolog. Az Ózd Rallye-n nekünk nem az első hely megszerzése lesz a célunk, hanem az, hogy Ákosékat magunk mögött tartsuk. Nem tudjuk, hogy kik és hányan lesznek a géposztályban, a célunk az év méltó lezárása és természetesen a kategória bajnoki címének a megszerzése lesz. Tudjuk, hogy az ellenfeleinknek, barátainknak is ez lesz a vágya az év utolsó Rallye2-es versenyén. Összecsapunk és a célban eldől, hogy ki volt az ügyesebb. Győzzön a jobb! 🙂
Rallye2.hu – Salánki Gábor