Takács Olivér és Kulcsár Dani Veszprémből és Székesfehérvárról is kupákkal térhetett haza, így érthetően izgatottan várták a fiúk, a Baranya Kupa rajtját. A komlói megmérettetést megelőzően Olivér és a TMC Rallysport csapatának nagy része egy kiadós pihenéssel, nyaralással hangolódott az évad hatodik Rallye2-es versenyére, ami tanulságos véget ért ugyan, de messze közel nem a várt eredményeket hozta, csak részben sikerült megfelelnie a srácoknak az előzetesen megfogalmazott terveknek. Olivérék szakaszgyőzelmet szereztek, de sajnos tetőn fejezték be a futamot, ami után rohamtempóban láttak neki a Salgó Rallye-ra történő felkészülésnek, az autó javításának. A részletekről Takács Olivérrel beszélgettünk.
Rallye2.hu: A Székesfehérvár Rallye elég jól sikerült nektek, ami után izgatottan készültetek, a Baranya Kupára. Milyen tervekkel érkeztettek Komlóra?
Takács Olivér: Miután Székesfehérváron is felállhattunk a géposztályunk dobogójára, egy alapvetően jó hangulatú hét következett a számunkra. A családdal, vagy úgy is mondhatnám, hogy a csapatunk vezetőségével elmentünk nyaralni, ahol tökéletesen kikapcsolódtunk, sőt még a verseny hetére is jutott bőven a pihenésből. Ettől függetlenül tökéletesen sikerült fölkészülnünk és ráhangolódnunk a Baranya Kupára. Tudtuk, hogy kemény verseny lesz és sok hazai pályán autózó páros lesz az ellenfelünk. Pont emiatt akartam egy 100%-os itinert írni és már a verseny elején jelezni, hogy velünk is komolyan számolni kell. A pályabejáráson kellett módosítgatnunk, volt, amit tempósabbra írtunk, volt, amin lassítani kellett, de szerintem tökéletesre sikerült a felkészülésünk. Az autón csak alap dolgokat kellett csinálni, nem sok gondunk volt vele a székesfehérvári verseny után.
Rallye2.hu: A prológgal és a Camping-Árpádtető gyorsaságival kezdtétek el a verseny tempósabb részét…
Takács Olivér: A prológokat én nem kedvelem. Ezek nem az elsőkerék hajtású autóknak vannak kitalálva. Nem tudunk rajta túl látványosan autózni. Egy Ladának, BMW-nek vagy egy összkerék hajtású kocsinak jó lehet, de mi igazából csak legurulunk rajtuk, kíméljük a féltengelyeket, főleg a komlóihoz hasonló esetekben, amikor még egy gyorsasági is vár ránk a prológot követően. Az első gyorsasági nekem nagyon tetszett. Tempós volt, majd a lapisi elágazástól a klasszikus árpádtetői rész következett. Nem titkolt vágyam volt, hogy ott szerettem volna lenni a 6-os kategória elejében, de leginkább azt a célt tűztük magunk elé, hogy megnyerjük az első gyorsasági szakaszt. Mindketten nagyon motiváltak voltunk. De ez egy technikai probléma miatt nem sikerült. Elkezdett füstölni a kocsink, emiatt le kellett kicsit lassítanunk. Később kiderült, hogy nem komoly a hiba, tovább tudtunk menni, de csak az ötödik helyre voltunk jók szombaton. Emiatt én nagyon földúlt voltam, különösen rossz eredményként könyveltem el a produkciónkat.
Rallye2.hu: Vasárnapra sikerült megnyugodnod, vagy „átmentetted” a dühödet a második napra is?
Takács Olivér: Nem. Tudatosan lenyugtattam magam, igyekeztem túltenni magamat a történteken, a csapat pedig alaposan átnézte a kocsit. Ez még csak egy gyorsasági volt, maradt hátra hat, nem nagy a lemaradás, és a többi. Sikerült annyira felspanolni magam, hogy a vasárnapi nyitó gyorsaságin megvalósítottuk a korábbra kitűzött tervet, autóztunk egy kategória legjobb időt, 1,5 másodperccel előztük meg Hibján Józsiékat. Ezzel föntebb is tudtunk lépni azonnal egy helyet és már csak 1,7-re voltunk a dobogó alsó fokától. Ez már csak azért sem volt rossz, mert mi az első gyorsaságin általában mindig bealszunk, elspóroljuk. Most viszont tökéletesen képben voltunk. Ezután következett a nyárasvölgyi hosszabb szakasz, ahol a rajt után tökéletesen működött minden, szépen haladtunk. De egy bal3-ban megcsúszott az autó hátulja, amit még tudtam korrigálni, ám ez csak arra volt elég, hogy a partfalnak irányítsam a kocsit. Ott volt egy nagy kő, aminek neki mentünk és ettől elgörbült a kormányösszekötő. Két keréken gurultunk néhány métert, fölborultunk, és a végén egy szalagkorlát alá csúsztunk be, tetőn álltunk meg. Tanulságos versenyen vagyunk túl, én még soha nem voltam tetőn, most tapasztaltam meg először ezt az érzést.
Rallye2.hu: Mesélj nekünk! Milyen volt először belépni a „denevér clubba”?
Takács Olivér: Bevallom, hogy rosszabbra számítottam. Nem éreztünk igazából semmit, csak tényleg lógtunk az ülésben, mint a denevérek. 🙂 Dani egyből kiszállt, én közben áramtalanítottam, de vártam, hogy visszaborítanak, hiszen nem volt ez egy túl nagy esés. De szóltak, hogy folyik az olaj, meg egyebek. Ekkor én is kiszálltam. Végül a Rescue húzott ki minket az elágazásig, ahonnan már a csapat volt a segítségünkre. Köszönjük szépen ezt és minden munkájukat, valamint a támogatóink valamennyi segítségét.
Rallye2.hu: Mi okozta ezt a kalamajkát?
Takács Olivér: Kielemeztük az esetről készült felvételeket és arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy egyszerűen pechünk volt. A tempó megfelelő volt, a megcsúszást rendben korrigáltuk, megfogtuk, de a partfal kivédhetetlenül „jött felénk”. Ezekben a régebbi Citroenekben még lassabb a kormány, ezzel már nem tudtam a partfal „támadását” is elkerülni. Sokszor átnéztünk mindent, abban maradtunk, hogy ez egy baleset volt, szimplán nem volt szerencsénk. Ami tőlünk telt, mindent megtettünk, hogy megelőzzük a bajt.
Rallye2.hu: Az autó javításának gyakorlatilag még aznap nekiláttatok, meglepne, ha a Salgó Rallye-n nem lennétek ott.
Takács Olivér: Amint hazaértünk, azonnal elkezdtük a javítás előkészítését, gyakorlatilag megrohamoztuk a Citroenünket. Hálás vagyok a szüleimnek és a csapatnak, hogy az esés után is ennyire támogatnak. Apa meg is dicsért egy kicsit, azzal, amikor azt mondta, hogy ő még ilyen kicsi kárt soha nem csinált egy versenyautóban sem. 🙂 Ha ő esett, akkor kukásra törte az autókat. Hétfőn délre már kasztnira szét volt szedve a kocsi, indultunk vele az ország egyik legjobb karosszérialakatosához, Kuncz Dezsőékhez, akik rögvest nekiláttak a károk felszámolásának, igen jól haladnak a munkákkal. Így nem kérdés, hogy ott tudunk lenni szeptember közepén, Salgótarjánban.
Rallye2.hu: Nem versenyeztél még a salgótarjáni gyorsaságikon. Mit hallottál róluk?
Takács Olivér: Én még tényleg nem mentem, de Dani már többször is versenyzett a környéken, van tapasztalata, biztosan hatalmas segítség lesz ezúttal is számomra a gyorsaságikon. Ha megjelenik a versenykiírás, akkor én is feltérképezem a gyorsaságikat, videózással, információgyűjtéssel igyekszek majd a lehető legtöbb adatot megszerezni az előttünk álló speciális szakaszokról. Nagyon várom már a rajtot, hogy kiköszörülhessem a komlói csorbát. Azt gondolom a két harmadik helyünk és a Baranya Kupán elért szakaszgyőzelmünk okán, hogy a tempónk megvan, amivel, ha minden klappol, akkor a kategórián elejébe oda tudunk majd férkőzni. Ezt szeretném Salgótarjánban.
Rallye2.hu – Salánki Gábor