Ruszó Krisztián és Kopcsó Peti tavaly a P12 kategória győzteseként térhetett haza a Székesfehérvár Rallye-ról, ahová 2016-ban három hónap és két murvás verseny kihagyása után a sikerre kiéhezve érkeznek majd meg vadiúj Lada VTS-ükkel. A fiúknak a hazai fiaskó után égető szüksége lesz minden egyes pontra, hiszen a géposztály élmezőnye már többször bebizonyította az idén, hogy aki velük akar csatázni, annak két dologra van szüksége: fúróra és popszegecsre. Mert a ladás srácok nem szeretik a padlóról felengedni a gázpedált. Hasonló tervekkel érkezik Férehérvárra Ruszó Krisztián is. Vele beszélgettünk az elképzeléseikről.
Rallye2.hu: Miskolcon láthattunk titeket a pályán legutóbb. Mik jutnak eszedbe, ha visszaemlékezel a hazai versenyetekre?
Ruszó Krisztián: Ha hazai versenyünk volt a Miskolc Rallye, ha nem, egyáltalán nem sikerült jól. Volt problémánk a motorral, Mályinkán megcsúsztunk a sáron, picit nekikoccantunk, de inkább azt mondom, hogy megérintettük az út menti szalagkorlátot. Ám ennek a nem kívánt találkozásnak nagyon hamar eltüntettük a nyomait. A motor baját is gyorsan orvosoltuk, dióhéjban így tudnám összefoglalni a miskolci versenyünket. Remélem egy kicsit jobban teljesítünk majd jövőre az itthoni szakaszokon.
Rallye2.hu: A murvás versenyeken nem álltatok rajthoz, hogyan telt számotokra az elmúlt csaknem három hónap?
Ruszó Krisztián: Részt vettünk a MARB Északi régiójának lyukóbányai sprintjén, amit tesztnek szántunk és szerettem volna a szervizes fiúkat megautóztatni. De végül csupán egy legény volt a gáton, csak az egyikük vállalta el a navigátor szerepét mellettem, a többiek nem ültek be. 🙂 De üzenem nekik, hogy utólag is bánhatják, mert mi nagyon jól szórakoztunk. És még ezekkel együtt sem lett rossz az eredmény illetve a teszt is hasznosnak bizonyult. A Miskolc Rallye-hoz képest változtattam a futómű beállításain, szerintem kezd közelíteni ahhoz az állapothoz a futómű, ami nekem igazán fekszik. Szerintem már jó, vagy egész biztosan jobb lesz a következő versenyre, mint amilyen Miskolcon volt.
Rallye2.hu: Ami tudtommal a Székesfehérvár Rallye lesz, nem sok addig az idő, biztosan készültök ezerrel. Milyen tervekkel vágtok neki a futamnak?Ruszó Krisztián: Szeretnénk mindenképpen célba érni és a kategóriánkban minimum dobogón zárni. Azt, hogy melyik fokán, azt eldönti az élet, a verseny végén egészen biztosan kiderül majd, hogy mire voltunk képesek. Tavaly győzni tudtunk itt, bár akkor Csépe Gabiék büntetése miatt sikerült a dobogó legfelső fokára állni. Anélkül az ezüstérem lett volna a miénk. Ekkora szünet után különösen fontosnak érezzük a biztos célba érkezést, hiszen az elmúlt két versenyen a vetélytársak alaposan elhúztak tőlünk, a veszprémi másfélszeres szorzó sem segített nekünk abban, hogy a nyomukban maradhassunk, törekedünk majd arra, hogy felvegyük a srácokkal a tempót és ha lehetséges, akkor faragni szeretnénk a hátrányunkból is. A pályák 2015-ből ismerősek lesznek, akkor már versenyeztünk rajtuk. Ha jól tudom, a bakonycsernyei gyorsasági meg lesz hosszabbítva ezúttal egy kicsit, aminek kifejezetten örülök, mert az elég izgalmasnak ígérkezik ebben a formában. A mostani gyorsasági végét 2015-ben etapként teljesítettük és úgy emlékszem, hogy arra felé akad néhány kis ugratós és bevállalós feladat, ami nagy adrenalin löketet és fejtörést okozhat az embernek, hogy azokon a pontokon áttolja az autót vagy sem. 🙂 Köszönöm szépen a megrendelőinknek és a szervizcsapatunknak, hogy ennyire alaposan és nyugodtan készülhetünk a július végi megmérettetésre.
Rallye2.hu: Az autó felkészítésével hol tartotok?
Ruszó Krisztián: Folyamatban van. A motor átesett egy teljes revízión, minden lóerő jól jöhet a kemény csatákban, amiket találhatunk a motorban egy-egy nagyobb ellenőrzés alkalmával. A váltó és a lengéscsillapítók is túl vannak egy hasonló „szeánszon”, úgyhogy most már rajtunk a sor, hiszen ezúttal is egy jól felkészített versenyautóval vághatunk neki a Székesfehérvár Rallye-nak, ahol, mint mondtam, nagyon bízunk majd abban, hogy sikeresen célba is tudunk majd érni és újra a dobogón ünnepelhetjük meg a verseny végét. A tavalyi eredményünket figyelembe véve szerintem ez nem egy elérhetetlen célkitűzés.
Salánki Gábor – Rallye2.hu