Az év kezdetén Borza Tominak diktálta az itinert Marcsa Niki, de egyetlen verseny erejéig Sajtós Dénes mellé pattant be Niki és teljesített egy rendkívül izgalmas, élményekben gazdag Veszprém Rallye-t, júniusban. A verseny után volt bőven miről sztorizni és persze a közelgő Székesfehérvár Rallye mellett sem mehettünk el szó nélkül, ami Marcsa Nikoletta számára ráadásul a hazai verseny is lesz egyúttal a Rallye2 Bajnokságban.
Rallye2.hu: Hogyan kerültél Dénes mellé, hány versenyre ültél be hozzá, miként befolyásolja ez esetlegesen Tamással az évedet?
Marcsa Nikoletta: Dénesék kerestek fel, hogy nincs navigátoruk, vállalnám e? Tamással kimaradt a két murvás kihívás, így igent mondtam erre az egy versenyre, ami az éves szerepvállalásom nem befolyásolja Tomi mellett. Bízom benne, hogy azzal a lendülettel és alázattal folytatjuk, ahol Miskolcon abbahagytuk. 😉
Rallye2.hu: Versenyeztetek e már valaha együtt és hogyan készültetek a versenyre, okozott e bármilyen gondot a közös munka Dénessel? Könnyen „egymásra találtatok” vagy nehéz volt megszokni, visszaadni, amiket kért?
Marcsa Nikoletta: Nem ez volt az első közös versenyünk, tavaly már mentünk együtt, ahol elégedett volt velem a csapat, ezért is kerestek meg, ami az egyik legjobb visszajelzés számomra. Dénes itinerét szerintem nem egyszerű visszaadni, aki látta, hallotta egy belső felvételét is, az tudja, miről beszélek 😉 Egyszerű, de mégis kacifántos a követelmény. Mivel sok pilótával volt már szerencsém küzdeni a másodpercek ellen, hamar rá tudok hangolódni a különféle stílusokra, kanyarerősségekre, váltott itinerekre és persze nem utolsó sorban magára az emberre. A csütörtöki teszten készültünk volna a hétvégére, hogy szokjuk és be tudjuk állítani az új futóművet. A szerencsétlen események következményeképp ez meghiúsult, de ez a legkevesebb… továbbra is szurkolunk Zoliért!
Rallye2.hu: Milyen volt a verseny?
Marcsa Nikoletta: Embert és gépet próbáló versenynek éreztem a veszprémit, az új, megváltozott körülményekre (pilóta-autó-csapat-„követelmény”) mindig kétszeres munkavégzéssel reagálok, ez eléggé ki tud meríteni, de az élmény feledtet mindent. Az időjárás sem könnyítette sem a mi, sem pedig versenyzőtársaink dolgát, hol ömlött az eső, hol ragyogó napsütésben gyűrtük a kilométereket, az erős párásodás miatti alkalmi vakság pedig nem kis mértékben szította az indulatokat. Veszprémet túl kellett élni. Nekünk, ha kacifántosan is, de ez sikerült, így nincs okunk a csalódottságra, 3. helyet autóztunk, mégha „légy is került a levesünkbe”. Sok kalandunk volt, két keréktől túlcsúszásig minden, de ez benne van a pakliban. Habozás nélkül hajtottunk tovább és utólag, mivel megúsztuk, pedig mosolygok a meleg helyzeteken.
Rallye2.hu: Székesfehérváron ott lesztek e? Hogyan készültök Tomival és, mit tudsz Dénesékről?
Marcsa Nikoletta: Fehérváron ott leszünk, nekem hazai pálya, nagyon várom már! Versenyzőbarátnak találtam a kiírást is, a szervízterv már készülőben 😉 Különösebb készülés nincsen, az autó jó kezekben van Harsányi Zsoltinál, ő végzi a kis Hondánk megacélozását a megpróbáltatásainkra. Tamás továbbra is gyűjti a kilométereket, tapasztalatokat, Miskolc óta nem ment, így célunk a megfontolt, pontos versenyzés. Dénes egy új navigátorral vág neki a hétvégének, remélem jól fognak szerepelni! Jómagam nyaralást megszakítva érkezem majd az itinerfelvételre, hátam mögött egy nagyon jó MARB verseny emlékeivel, amit Tradler Attilának köszönhetek, akivel fantasztikus hangulatban hajtottuk a vasat. Mivel két versenysorozatban is szerepet vállaltam zsúfolt a nyár, az év, de élmények tömkelege kárpótol mindezért!
Ezúton szeretném is megköszönni mindazoknak, akik lehetővé tették/teszik, hogy sokszor három felé szakadjak,mert NÉLKÜLETEK NEM SIKERÜLNE! Köszönöm szépen anyu, apu, tesó és M.M.-m! 🙂